Kikkel beszéltem? – 83. rész: Peter Erskine (2010. május 15. – face to face)

Keddenként jelentkező sorozatomban azokról a külföldi jazz muzsikusról mesélek megtörtént eseteket, amelyek hozzám kapcsolódnak!

Kármán Sándor (1950-2021) jazzdobos, a ceglédi Dobmúzeum alapítója és fejlesztője minden évben meghívott a májusi dobos gálájára.

Mivel V.I.P. vendég voltam, így a backstage-re szabad bejárásom volt. És kivel találkoztam? Hát Peter Ersikne-nel (Sanyi példaképével!). Bemutatkoztam neki, hogy a Bartók Rádió jazz szerkesztője vagyok, erre még barátságosabb lett. Mondtam, üljünk le, mert van egy-két CD nálam, amit dedikálni kell. Ezen már jót nevetett, de egyből leült az asztal mögé és várta a lemezeket. A táskámból elkezdtem kirakodni, ő pedig tágra nyílt szemekkel nézte a műveletet.

Amikor elé tettem első szólólemezét, az 1982-ben megjelent „Peter Erskine”-t, megkérdezte, ezt nem adnám-e neki, mert neki már nincs meg. Mondtam, szó sem lehet róla, erre beletörődve sorsába aláírta. Aztán jött még további 30!

Amikor az 1987-es CD-jéhez, a „Transition”-höz ért, mondta, hogy ezt nagyon szereti. Mondta, hogy jóbarátok Joe Lovano-val.

A végén pedig megölelt és azt mondta, ilyen emberrel még nem találkozott, aki így gyűjtené az ő lemezeit.

Azt már csak én teszem hozzá, hogy ezek között persze volt olyan is, amin csak sideman volt, no meg a Weather Report albumok.

Persze az utána rendezett koncert is nagyon jól sikerült. Peter Ersikne a Budapest Jazz Orchestra-val lépett fel. De volt egy olyan szám is, amiben az amerikai világsztár együtt dobolt Kármán Sanyival!