Világsztárok Magyarországon – Al Jarreau 2001. május 18-án a Márványteremben – II. rész
2017. szeptember 24., Maloschik Róbert
A Bartók Rádió égisze alatt rendezett jazz tehetségkutató sorozatomban 2001 tavaszán a Garai Attila Jazz Ének Versenyt rendeztem meg. Ennek díszelnöke, a nemrég elhunyt Al Jarreau (1940-2017) volt. Attila volt az első névadó, aki még élt a verseny idején.
Miután 2001. május 18-án a Márványteremben Neltz János bemutatta a zsűri tagjait és Kaszás Ferenc segítségével kifaggatta a zsűri díszelnökét Al Jarreau-t, átadta a mikrofont a tehetségkutató verseny háziasszonyának, Pocsai Krisztinának.
Kriszta bemutatta a kísérő trió tagjait: Oláh „Cumó” Árpád (aki 3 évvel előtte az első általam szervezett tehetségkutató verseny egyik győztese volt!) – zongora, Hárs Viktor – bőgő, Kőfalvi Csaba – dob. Majd felolvasta a programfüzetben a versenyzőkről írt (na, mit gondolnak, ki írta???) szöveget. Azt is elmondta, hogy alig félórája húzták ki a versenyzők Al Jarreau szeme láttára, hogy milyen sorrendben következzenek. És hogy a verseny kötelező darabja Garai Attila kedvenc jazz standardje, vagyis Victor Young és Ned Washington közös szerzeménye, a „My Foolish Heart”.
És ezután beszólította elsőként Balássy Bernadettet (aki később Balássy Betty néven pop énekesnő lett…), kinek szabadon választott darabja Billie Holiday „God Bless the Child” című témája volt.
Óriási tapsvihart kapott és a következő versenyző is. Úgy tűnt, mintha a Köbányai Zenei Stúdió valamennyi növendéke ott lett volna a Márványteremben.
Bernadett után egy másik kőbányai növendék következett, a Marcaliban született Kutzora Edina. (Ő is popénekesnő lett. Igaz, ő az un.”electro pop”-ban nyomult, előbb Yonderboi-jal, majd a Zagarral!) Edina Cole Porter „Easy to Love”-ját választotta „szabadon”.
És ismét egy hölgy következett, a Paksról elszármazott Enyedi Sugárka. (Akkor még nem tudhattam, hogy egyedül ő marad meg a jazz zene mellett!) Az ő „kűrje” Cole Porter „You’d Be so Nice to Come Home to” volt.
Aztán a Liszt Ferenc Akadémia jazzénekes szakán végzett Pély Barbabás került sorra, aki akkor már tanított Székesfehérváron és a United popzenekar frontember volt! Az ő szabadon választottja Duke Ellington „Don’t Get Around Much Anymore” lett. A kötelező darabban Cumó akkorát rázott, hogy nálam magasan ő nyerte a versenyt…
Al-nek láthatólag Pély tetszett a legjobban
Aztán egy újabb kőbányai növendék, Pásztor Sámuel jött. (Ő sem lett jazzénekes. Nővérével, Pásztor Anna énekesnővel a 2000-es években megalakította az Anna & The Barbies-t!) Az ő szabad darabja Cliff Burwell zenéja, a „Sweet Lorraine” volt, amelyhez Mitchell Parish írta a szöveget.
A döntő végére maradt a verseny „Legjobb határon túli magyarja”, a vajdasági Újvidéken (Novi Sad) magyar szülőktől született Boros Júlia. Neki többek között az volt a furcsasága, hogy alig tudott magyarul beszélni. Viszont megjelenése és hangja (rekedtes néger öregasszony hang!) tökre elbűvölte Garai Attilát és Al Jarreau-t! No jó, a közönség is nagyon sikítozott! (Hogy vele mi lett, nem tudom. Szakszóval: eltűnt!) Juli szabadon választottja Ram Ramirez „Lover Man”-je volt.
Ezután félóra szünet következett, mert a zsűri elvonult pontozni.
Utána Neltz János ragadta magához a kezdeményezést, és először a zsűri elnökasszonyát, Bontovics Katit hívta be a Márványterembe, majd a következőt mondta: „Kedves Kati! Légy szíves röviden ecseteld, hogy milyen nehéz volt a zsűri munkája.” Erre BK ezt válaszolta: „Hát tényleg röviden ecsetelve, nehéz!” Ezen a közönség jót kacagott… Majd így folytatta: „Hosszabban, nagyon nehéz volt a zsűri munkája, de azért el tudtuk dönteni. Nagyon sok tehetséget hallottunk, és mindegyiküknek sok sikert a további pályafutásához!”
Ezután ismét Neltz jött: „Kérem a zsűri további tagjait is, hogy fáradjanak be! Vállalják tettüknek következményeit…” Ezen megint hahozázott a közönség. „Friedrich Károly, Borbély Mihály, Winand Gábor, Tisza Bea. Akkor ne is húzzuk tovább az időt, következzen az eredményhirdetés.”
Szokás szerint nyereményesőt gyűjtöttem össze, így a különböző díjak és nyeremények kiosztása 18 percig tartott!
Közben, míg én az okleveleket írtam alá, addig Kriszta és János megegyezett egymással, hogy ki kit szólít ne!
Először Pocsai Krisztina vette kézbe az irányítást: „A Periferic Records ajándék CD-csomagját a cég tulajdonosa, Böszörményi Gergely adja át Enyedi Sugárkának.”
Ismét Neltz szólalt meg: „A BMG Hungary lemezcsomagját a szerkesztő adja át Pásztor Sámuelnek. Ha lehet, ne kint az előtérben…” (Ti. a BMG munkatársa futárral elküldte az ajándékot, mert neki váratlanul haza kellett utaznia a hétvégére Debrecenbe…) (Arról meg NJ feledkezett meg, hogy azért mentem ki a Márványteremből, hogy valahogy visszacsalogassam a VIP teremből Al Jarreau-t, aki ott kvaterkázott Gatai Attillával…)
PK: „A Periferic Records „A legjobb ballada énekes”-nek ajánlott fel CD-készítési lehetőséget. Az erről szóló megállapodást Böszörményi Gergely adja át. A zsűri ítélete alapján ez a díj Kutzora Edinának jár.” (Itt olyan üdvrivalgás vette kezdetét, hogy teljesen egyértelmű volt, a kőbányaiak nem mentek haza a szünetben…)
PK: „Ne menj sehová! Ugyancsak Kutzora Edina kapja a Sony Music Hungary CD-csomagját!” (Ezekben a céges nylonzacskókban 10-10 CD-t kapott minden versenyző.)
NJ: „És erről, hogy ő „A legjobb ballada énekes” a Bartók Rádió oklevelét is megkapta Kutzora Edina! Bocsánat, de lányos zavarunkban kint felejtettük a zsűri díszelnökét…” (Közönségkacaj…) „Mr. Al Jarreau!” (Közel 1 perces üdvrivalgás, huhogás, vastaps!) „Úgy látszik, én izgulok a versenyzők helyett.”
„A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának 100.000 forintos külön díját „A legjobb határon túli magyar”-nak –természetesen Boros Júliának- Domonkosné Görög Júlia adja át.” (30 másodperces taps, huhogás, füttyögés!)
PK: „És most következzék a III. helyezett a versenyben: Balássy Bernadett” (Kicsit lanyhább, mondhatni udvarias taps!) „A helyezéséért járó díjat, a Bartók Rádió 150.000 forintos díját Perédi Márta főszerkesztő-helyettes adja át. (Taps!)
NJ: „Maradj még, ne menj sehova!”
PK: „A Laha Music Medgyesi Hangszer különdíját, egy Hughes & Kettner aktív hangfal monitor szetet 200.000 forint értékben Medgyesi Tibortól veheti át. (Kézfogás, puszi-puszi, taps!) Mindezeken felül meghívást kap a Sziget Fesztivál Banán sátrába. Az erről szóló szerződést Derdák Andrástól veheti át. (Udvarias taps!) „Bernadett kapja az EMI Hungary lemezcsomagját Mesterházi Gábortól.” (Udvarias taps!) „Bosnyák Ilona meghívja őt a július 17-én a MATÁV Zeneházba az általa rendezett jazzkoncertre, mint fellépőt.” (Udvarias taps!)
NJ: „Évek óta csináljuk így váltva Krisztával ezt az eredményhirdetést, és valahogy mindig úgy jön ki, hogy az első helyezett neki jut. (Kis kacaj!) Nem tudom, hogy intézi? Így ismét az enyém a II. helyezett, aki nem más, mint Pély Barnabás!” (Huhogás, taps!) „Ő a Bartók Rádió 200.000 forintos díját kapja a főszerkesztő Dr. Alföldy Boruss Istvántól.” (Lanyha taps!) „Ő lesz a tulajdonosa mától a HiFi Audiotechnika 200.000 forintos SHURE mikrofonjának, ezt a cégtulajdonos lányától, Berta Gabriellától kapja.” (Taps, huhogás!) „Derdák András természetesen neki is hozott egy meghívót a Banán színpadra.” (Udvarias taps!) „Meghívást kapott május 22-re a Postásba a Benczúr Jazzfesztiválra. A Warner Brothers lemezcsomagját a szerkesztőtől kapja meg. Nem? És erkölcsi díj, még így a végén, hogy be kell, hogy valljuk, hogy a zsűri díszelnöke, Al Jarreau őrá szavazott az első helyen!” (Huhogós taps!)
PK: „Borzasztóan izgulok, elérkezett a nagy pillanat. Hölgyeim és Uraim! A 2001. évi Garai Attila Jazz Ének Tehetségkutató Verseny csúcspontjához értünk. A zsűri döntése alapján a versenyt Boros Júlia nyerte!” (Huhogós tapsvihar, ami a végére vastapssá erősödött! Közben a zsűri tagjai egyenként gratuláltak Julinak.) „A Bartók Rádió 250.000 forintos fődíját Dr. Alföldy Boruss István adja át.” (Udvarias taps!) „A HiFi Audio Stúdiótechnika (Kecskemét) különdíja a győztesnek egy 300.000 forint értékű SHURE mikrofon, amit a cég tulajdonosa Berta László ad át. (Udvarias taps!) „A MATÁV különdíja az első helyezettnek egy CD-készítési lehetőség. Az erről szóló szerződést Szabó Gyula, a Társadalmi Szerepvállalás osztályvezetője adja át. (hosszan tartó udvarias taps!)
NJ: „Természetesen Derdák András őt is meghívja a Banán színpadra.” (Udvarias taps!) „Ha jól tudom, megérkezett Dr. Fodor Miklós, Zsámbék polgármestere, aki egy meghívást nyújt át az idei Zsámbék Jazz Open-re.”
Fodor Miklós: „A tavaly sikereken felbuzdulva az idén is rendezünk (What? Hát azt me and my lovely wife Gabriella rendeztük! – A szerk.) a színházi estek, és más koncertek mellett jazzhangversenyeket. Ennek nyitóestjén, június 29-én a The Winners lép fel, és erre invitálom az idei győztest is.” (Huhogós erőteljes taps!)
Maloschik Róbert: „Kénytelen vagyok én mondani, mert most jutott eszembe, a Juli kapott mégegy felkérést. A jövő évi szombathelyi Lamantin Jazz Fesztiválra hívta meg őt baráti unszolásomra a főszervező Dr. Tímár Péter.” (Éljenző taps!)
NJ: „Természetesen Juli is kap egy lemezcsomagot. A Universal Hungary CD-csomagjának átadására felkérjük a kiadó illusztris előadóját, Al Jarreau-t!” (huhogós taps!) „Juli is meghívást kapott a Postás Jazzfesztiválra május 22-re. De előtte még találkozhatnak vele holnap este a Ének verseny Gálaestjén a Budapest Kongresszusi Központban!” (Huhogós taps!)
PK: „A lemezfelvételre pedig holnapután, vasárnap este kerül sor a Magyar Rádió 8. stúdiójában.” (Taps!)
NJ: „Nos, úgy tűnik, hogy a díjak elfogytak. Nem, nem, mert a Robi megint jelez valamit.”
MR: „Tudniillik van egy meglepetésünk. A zsűrizés után Al bejelentette, hogy neki van egy „special prize”-a. Ezt talán ő mondja el. Al, mondd el!” (Kacagás!)
Al Jarreau: „Ohhhh! I was just enjoying the work of the trio so very much tonight for playing for everybody.” (Sikítozásos taps!) „So I wanna to invite you guys as to come tomorrow and do the „My Foolish Heart”. I think we should do it! Me and the trio. So please.” (Örömteli tapsvihar!)
MR: „Jelntsétek be, hogy jam lesz!”
NJ: „Zongorázik Oláh „Cumó” Árpád (huhogós hosszan tartó taps!), bőgőzik Hárs Viktor (taps!), és dobol Kőfalvi Csaba (taps!). Azt hiszem Al Jarreau után nekem is az a tisztem, hogy megköszönjem játékukat, amivel fantasztikus segítséget adtak a versenyzőknek. És akkor most kérem az első, második, harmadik helyezettet, vagy mindenkit, akinek kedve van beszállni. Kedves énekes hölgyeket és urakat. Nem.”
MR: „A legjobb ballada énekes is be fog szállni!”
NJ: „Tehát Kutzora Edina, Balássy Bernadett, Pély Barnabás, és Boros Júlia ének jam-je következik!”
És itt Cumóék belekezdtek a „Route 66”-be!
Aztán nem egészen a beígért sorrendben szálltak be. Először Edina, majd Barnabás, Júlia és Bernadett (utóbbi kettő csak scat-elt), erre a zsűri névadója Garai Attila is beszállt, ő is scat-elt, majd jött a zsűri elnöke Bontovics Kati, aki szintén scat-elt. Tisza Bea folytatta scat-elve a sort. Időközben Cumót Attila váltotta a zongoránál. Bea így adta át a mikrofont a másik zsűritagnak, Winand Gábornak: „Most következik a jazzéneklés királya”! Miközben Gábor énekelt, láttam, hogy Al-nek nagyon csillog a szeme, kikaptam az egyik lány kezéből a mikrofont és odadugtam az első sorban ülő Jarreau orra alá. Ülve kezdett énekelni (pedig azt mondta nekem, hogy csak a szombati gálaesten fog dalra fakadni…), majd felállt és beállt a magyarok közé. Majd intett Pélynek, így létrejött egy válaszolgatós duett is! A közönség kitörő lelkesedéssel fogadta a produkciót. Majd után Garai Attila öreg barátja Hardi Tamás is beszállt. Al Jarreau ismét bekapcsolódott, majd bemondta: „I must sing tomorrow, so I done!”
Ezután Garai Attila helyére a zongorához Les Czimber ült. Majd Attila így énekelt: „Maybe you prefer Route 66 I prefer the 69” (nagy nevetés) és Attila tovább scat-elt! Majd jöttek újra a helyezettek: Bernadett és Barnabás.
A jam 15 és fél percre sikeredett!
