Miller, Marcus: Afrodeezia 2015. április 04., Péter Tamás
Marcus Miller – Afrodeezia (Hannibal LLC – Universal Hungary)
Marcus Miller-t senkinek sem kell bemutatni, hiszen zenei pályafutása páratlan, több mint 30 éve. Már a 70-es évek végén menő New York-i session muzsikusnak számított, ami nagy dolog volt olyan fiatalon, főleg abban az időszakban. Hírnevet mégis Miles Davis együttesében szerzett a 80-as évek elején. 1983-ban jelent meg első szólóalbuma a Suddenly. Ezt követően számos szóló lemezt adott ki, filmeknek volt a zenei rendezője, illetve zeneszerzője. Jómagam kis gyermekkoromban lettem szerelmes a zenéjébe, ő volt az egyik fő motivációm, hogy a basszusgitárt a kezembe vettem 10 évesen.
Nagy érdeklődéssel vártam új lemezét, és kíváncsi voltam, hogy mivel tud elkápráztatni a nagy öreg. Előző lemeze a Renaissance hatalmas sikereket aratott, amivel bejárták vele az egész világot. Az albumon már az új feltörekvő zenész generációval dolgozott, ami ebben a projektben folytatódott.
Legújabb lemezének címe Afrodeezia, melynek készítésekor fel volt adva a lecke a Renaissance hatalmas sikere után. Ezt a lemezt egy afrikai utazás során látott élménye inspirálta. Mivel Marcus UNESCO nagykövet, így lehetősége nyílt ellátogatni Gorée szigetére Szenegálban. Gorée szigetén van egy úgynevezett rabszolga ház, ahova összegyűjtötték az embereket, utána pedig hajókon szállították őket a világ különböző pontjaira rabszolgának.
Miután meghallgattam, egyből tudtam, hogy ismét nagyot alkotott a fenomén. A lemezen kilenc saját nóta, egy klasszikus (George Bizet) és egy soul feldolgozás (Papa Was a Rolling Stone - The Temptations) kapott helyet.
Az egész albumnak elképesztő lüktetése van. A húzós funk mellett megjelennek afrikai és latin-amerikai ritmusok, ráadásul hallhatjuk a basszusgitár ősét a guembri-t is, amit Marcus egy marokkói koncert után kapott ajándékba. A lemez hangzásvilága a Miller-től megszokott, miszerint a basszusgitár több esetben is főszerepet játszik a számokban.
Nagyon közel áll hozzám a világzene, így egyből rá tudtam hangolódni a lemezre, amely remekül vegyíti a különböző stílusokat. Világzene azért is, mert a világ különböző országaiban, pl. Brazíliában, Franciaországban, Afrika több országában, a USA több államban készültek a felvételek helyi zenészekkel, akik beleadták a saját világukat, egyéniségüket.
Számomra mindig is élvezet hallgatni ezt a remek zenészt, örömmel mondhatom, hogy ezúttal sem csalódtam. Sőt! Még jobban tisztelem, mert a zene által igyekszik közvetíteni a békét az embereknek.
Szívből ajánlom mindenkinek!
