Lage, Julian: Squint 2021. június 19., Salvai Ádám
Julian Lage – Squint (Blue Note/Universal Hungary)
Julian Lage az egyik legfényesebb csillaga az aktuális jazz gitáros közösségnek szerte a világon. A műfaj kedvelőinek mostanra régi motorosként is hangozhat a neve, pedig még mindig fiatal, idén karácsonykor ünnepli majd a 34. születésnapját. Legújabb albuma most jelent meg a legendás Blue Note kiadó gondozásában, nem is lehetett kérdés, hogy a lehető leghamarabb rá kell vetnünk magunkat.
A most megjelent, "Squint" című lemez olyan tekintetben is jelentős, hogy ezzel debütált az elképesztően tehetséges gitáros a Blue Note-nál. Persze, feltűnt már korábban a kiadó által publikált kiadványokon, legyen szó akár a The Nels Cline 4's „Currents, Constellations” (2018), akár a Charles Lloyd's 8 „Kindred Spirits” (2020) produkciókról.
A "Squint" 11 dalából 9 saját szerzemény, amelyek egyszerre hű lenyomatai Lage kreatív zeneszerzői vénájának és zseniális improvizációs képességeinek. Zenésztársaiként pedig Jorge Roeder nagybőgőst és Dave King dobost hallhatjuk (utóbbi a The Bad Plus zenekarából lehet ismerős).
Lage sokszínűségének is fültanúi lehetünk ezeken a felvételeken, hiszen a zenei világában a jazz műfaján túl folyamatosan csepegteti a blues, a rock és a country elemeit a hallgató fülébe. Zeneisége és technikája egészen elképesztő, a balladákban rendkívül kifejező és annyi szól, amennyi kell; ha elrugaszkodik egy megszokottabb környezetből, azt is úgy teszi, hogy felkapja az ember a fejét rá. Nem csoda, hogy aki műveli a műfajt, keresi, kutatja a varázslatot a művészetében.
Már rögtön az album első dalaként egy gyönyörű etűdöt hallhatunk, ami csak tovább demonstrálja Lage zenei sokszínűségét.
Ezt követi egy nagyon jó hangulatú blues szerzemény, majd a címadó „Squint”. Már az első pillanatoktól magába szippant, nagyon ízes a gitárjáték. Kiváló zenei gépezetként működik a trió és ad egy teljes, hiánytalan hangzást mindenféle effekt használata nélkül is. Később előjönnek rockosabb, intenzívebb elemek is, majd az „Emily” örökzöldje is elhangzik egy gyönyörű interpretációban.
A „Familiar Flower” felépítése, szerkezete, az atmoszférája különösen tetszett; a későbbiekben is folyamatosan jönnek a kreatív megoldások.
A „Twilight Surfer”-ben ismét a blues világ kerül előtérbe, a záró „Call of the Canyon” pedig egy ballada a Lage-ra annyira jellemző köntösben előadva.
A gitár trió zenei lehetőségeinek esszenciájából kaphatunk egy szelettel a mostani Lage lemez által. Mind hangzásban, mind megoldásokban, felépítésben hordoz magában jegyeket a jazzen kívül további stílusokból és ettől igazán őszinte csak az egész, hiszen így lehet csak önazonos a zene, amit Lage kreál. Nincsenek határok, tényleg csak a zene van és milyen jó is így; az biztos, hogy egy újabb többször hallgatós lemezzel bővült a paletta.
Julian Lage: Squint (Blue Note Records, 2021)
- Etude
- Boo's Blue
- Squint
- Saint Rose
- Emily
- Familiar Flower
- Day and Age
- Quiet like a Fuse
- Short Form
- Twilight Surfer
- Call of the Canyon
