JazzMa

Friss Hírek

Lemezpolc kritika:
Joy,Samara - Linger Awhile

Joy,Samara: Linger Awhile 2023. január 01., Hegedüs Zsuzsanna

samara-joy-linger-awhile.jpg

Samara Joy - Linger Awhile (Verve Records/Universal Hungary 2022)


Samara Joy 1999-ben született afro-amerikai jazz énekesnő lemeze olyan, mintha belemerülnénk a régi korok hatalmas jazzdíváinak hallgatásába.

A lemez kiváló jazzstandard anyagát nem szeretném részletesen elemezni, néhány kimagasló dal kivételével.

Először szeretném magát a pimaszul fiatal, mindösszesen 23 éves előadót bemutatni.

Hangja messze túlmutat életkorán, mintha torkában Sarah Vaughan és Ella Fitzgerald született volna újjá.

Amerika-szerte méltán elismert különleges Hang. Igen, nagy „H”-val.

Meleg bársony, máskor: mint a parkban lehullott gesztenyék barnája, azután fájdalmasan fekete; és utána megújulva, valamilyen karácsonyi édességbolt csoda kakaója!

Keresztneve Joy, s tudjuk jól "Nomen est omen". Erre született. Örömöt hozni a világba.

Samara Joy Bronx-ban (New York egyik kerülete!) nőtt fel, zenei alapjait szülei gyermekkorának zenéje határozta meg. Ahogy ő fogalmazott: kincsnek tartja zenei származását, amely nagyszüleiig, Elder Goldwire-ig és Ruth McLendon-ig nyúlik vissza, akik mindketten a Philadelphia-i gospel-együttessel, a Savettes-szel léptek fel.

Samara követte a családi hagyományt: templomban énekelt, majd a Fordham High School for the Arts jazz zenekarában, amellyel a JALC Essentially Ellington versenyén elnyerte a legjobb énekes díjat. Ezt követően beiratkozott a SUNY Purchase jazz tanulmányi programba 2019-ben.

20 évesen, a New York-i Állami Egyetem hallgatójaként megnyerte a Sarah Vaughan Nemzetközi Jazz Énekversenyt.

Samara fiatal jazz énekesnőként korosztályát is képes megszólítani. A TikTokos közösségi médiafelületen már 200 000 követője van, rajongói elragadtatással nyilatkoznak róla:” Ott vagy, ahová Isten kijelölt Téged.”

A 2022 szeptemberében megjelent "Linger Awhile" Joy Samara második lemeze, amelyet egyből két Grammy-díjra jelöltek, a legjobb új előadó és a legjobb jazz énekalbum kategóriákban.

Az album neves zenészekkel, iskolai professzoraival: Pasquale Grasso gitárossal, Ben Paterson zongoraművésszel, David Wong basszusgitárossal, és Kenny Washington dobossal készült.

A "Linger Awhile" Samara időtlen énekhangját és az éveit meghaladó zenei bölcsességét emeli ki, gondosan összeválogatott, jazz csemegéket felsoroltató mű.

Különleges énekhangja mellett Samara modern csavarral frissíti szeretett dalait, és általa megírt eredeti dalszövegeket énekel híres hangszeres szólók dallamaira, ezt a stílust vocalese néven ismerik. Ilyen dalok a lemezen hallható "Nostalgia", és az "I'm Confessin’”.

Joy egy rádióinterjúban mesélte el a következőket: "Az egyetemi tanórán voltam, és a professzorom, Jon Faddis azt kérdezte: Nos, mit fog ma nekünk bemutatni? És úgy gondoltam, oké, újra meghallgatom a "Nostalgia-"t". Nagyon szeretem ezt a dalt. Ebben van egy szóló, amiről tudtam, hogy a tanárom értékelni fogja, ha átdolgozom, mert épp ezt tanulom."

Samara tehát levette Fats Navarro szólóját az eredeti 1947-es felvételről, és saját dalszöveget írt ehhez a dallamhoz, bevallása szerint az akkor olvasott tini-romantikus regénye ihlette szöveggel. Ugyanezen az átgondolási folyamaton ment keresztül az „I'm Confessin’” című dal. A szám eredeti szövegét a sajátjával kombinálta, Lester Young 1952-es szólójára.

Samara az albumon található Thelonious Monk „Round Midnight” című szerzeményt is saját elképzelésére formálta. Ebben a számban a hagyományos dalszöveg helyett Samara a Jon Hendricks által írtat énekli, amit egy régi tévéfelvételen hallott Carmen McRae előadásában. Továbbá fontos megjegyezni, hogy ez az egyetlen dal az albumon, amelyben egy különlegesen szép fúvós szekciót hallhatunk, Kendric McCallister tenorszaxofonos átírásában és előadásában, Terell Stafford trombitás és Donavan Austin harsonás közreműködésével.

Amikor Joy a jazzről beszél, a jazz iránti teljes odaadással teszi: „Nézem ezeket a hatásokat – mint Charlie Parker, mint Duke Ellington, mint Betty Carter és Sarah Vaughan –, és tudom, ezek az emberek itt voltak” – mondta, csendes hangján, áhítattal. „Ez egy fiatal zene, és a fent említettek életükben nagyon sokat tettek azért, hogy az embereket az ilyen típusú zenéhez vonzzák. Ez a zene megérdemli, hogy beszéljünk róla és megosszuk. És mindaddig, amíg rajongok érte, ez a célom, megosztani.”

Az egész album arra bíztat bennünket: időzzünk ebben az elképesztően érett Hangban, az általa megidézett korban és hallgassuk Samara Joy Isten adta tehetségét!


Vissza a lemezhez