Elling, Kurt: Secrets Are the Best Stories 2021. május 07., Gáspár Károly
Kurt Elling - Secrets Are the Best Stories (Edition Records)
„A Titkok tudója”
Az idei Grammy díjazottjai között volt Kurt Elling (1967) is, aki a „Best Jazz Vocal Album” kategóriában győzedelmeskedett „Secrets Are the Best Stories” című albumával.
A zseniális amerikai énekes, zeneszerző, szövegíró nem akármilyen csapattal vonult stúdióba, hiszen Danilo Pérez zongorázik és Fender Rhodes-ozik, Miguel Zenón altszaxofonozik (6), Chico Pinheiro gitározik, Clark Sommers bőgőzik, Johnathan Blake dobol (2, 6), Rogério Boccato (3, 4, 6, 10) és Román Diáz (2) pedig ütőhagszerezik a korongon.
A lemez repertoárja is rendkívül különleges, unikális, ugyanis Elling szövegeivel két Jaco Pastorius kompozíció („The Fanfold Hawk (for Franz Wright)”, „A Certain Continuum”), és szintén kettő Django Bates szerzemény csendül fel, mégpedig a „Stage I”, és a „Stage II, III”, Sidsel Endresen verseivel.
De hallhatjuk Wayne Shorter „Stays”-ét, Kurt Elling és Robert Pinsky közös szövegével, továbbá Vince Mendoza-tól az „Esperanto”-t is feldolgozta Elling, megint csak az Ő szövegével.
Rögzítették még a „Gratitude (for Robert Bly)”, a „Beloved (for Toni Morrison)”, és a „Song of the Rio Grande (for Oscar and Valeria Martinez-Ramirez)” című Pérez-Elling közös dalokat, és a „Rabo de Nube”-t, Silvio Rodríguez zenéjével és versével.
Zárásként egy szóló zongora darab szólal meg, az „Epílogo”, mely szintén Danilo Pérez nevéhez fűződik.
Kurt Elling összetéveszthetetlen bariton hangja -vagy ahogyan az amerikaiak mondják: „warm, rich baritone”- ismét simogatja szívünket-lelkünket.
Itt jegyzem meg, hogy a fenti angol kifejezésről a kiváló hazai jazzénekestől, Karosi Júliától értesültem, hiszen az Ő tanácsát kértem Elling hangfekvésével kapcsolatban. Köszönöm a segítséget, Juli!
Elling-et olyan művésznek tartom, aki önálló intézményként működik, teljesen egyéni univerzumot teremtve, ugyanakkor minden megmozdulásán érezhetjük, hogy a „hagyományos” vokális jazz minden területét tökéletesen ismeri és tiszteli.
A „Secrets Are the Best Stories”-t igen modern anyagként kategorizálnám, amely mégsem „terheli meg a gyomrunkat”, hiszen a kortárs jellege nem billen át öncélú, érthetetlen kifejezésmódba. Harmóniailag és ritmikailag egyaránt tartalmaz a modern klasszikus és jazz zene elemeiből jónéhányat, de a szépség, a mély és értékes mondanivaló minden dalban -jó értelemben véve- patikamérlegen kimérve, bizony ott van, valami földöntúli kiegyensúlyozottságot, nyugalmat, és ízlésesességet adva a lemeznek.
Danilo Pérez -többek között- a Wayne Shorter Quartet zongoristájaként már bizonyította, hogy az improvizálás mellett a kísérés nagymestere is. Elling albumán újra megbizonyosodhatunk arról, hogy minden szempontból tartja a formáját. Ahogyan Elling szavak formájában, nyilván énekelve kommunikál, Pérez a billentyűk segítségével egyfajta recitativo, tehát énekbeszéd-szerű szólókat és kíséreteket produkál. Csoda ez az ember; persze Elling szintén!
És csoda az egész zenekar, no meg az általuk készített felvétel. Biztosak lehetünk benne, hogy jó helyre került a kategória Grammy-díja 2021-ben!
Kurt Elling: Secrets Are the Best Stories (Edition Records 2020)
1. The Fanfold Hawk (for Franz Wright)
2. A Certain Continuum
3. Stays
4. Gratitude (for Robert Bly)
5. Stage I
6. Beloved (for Toni Morrison)
7. Stage II, III
8. Song of the Rio Grande (for Oscar and Valeria Martinez-Ramirez)
9. Rabo de Nube
10. Esperanto
11. Epílogo
Kurt Elling – ének
Danilo Pérez – zongora, Fender Rhodes
Miguel Zenón - altszaxofon (6),
Chico Pinheiro - gitár
Clark Sommers - bőgő
Johnathan Blake - dob (2, 6)
Rogério Boccato (3, 4, 6, 10), Román Diáz (2) – ütőhangszerek
