JazzMa

Friss Hírek

Lemezpolc kritika:
Culbertson, Brian - Another Long Night Out

Culbertson, Brian: Another Long Night Out 2014. március 15., Albert Zoltán

brianculbertson-anotherlongnightout.jpg

A tisztelt olvasók ezúttal igazi "deja-vu" részesei lehetnek, hiszen Brian Culbertson legújabb lemezét mutatom be. A "deja vu" két dolognak szól: az egyik, hogy Brian ezúttal első, önálló nagylemezének, a "Long Night Out"-nak egy 2014-es "remake"-jét készítette el világsztárok társaságában, másfelől pedig én is némileg nosztalgikus hangulatba estem, hiszen első lemezkritikám a Jazzma.hu-n, épp Brian 2010-es "XII" című korongja volt.

A dallista és a sorrend változatlan, az 1994-es verzióhoz képest, kezdésként a "City Lights" hangzik el, melyben Lee Ritenour vendégszerepel, gitárjátéka kellő erőt és energiát ad a folytatáshoz, ami egy újabb gitáros ikon, Chuck Loeb szólójában manifesztálódik. (Fullerton Ave) Talán ez a lemez egyik slágere, azonban a pozitív és lendületes indítás egy elmélkedősebb kompozícióban folytatódik (Beyond the Frontier), ahol még mindig a gitár van előtérben, sőt egy kifejezetten rockos szólót hallhatunk. A "Heroes of the Dawn" némileg feloldja ezt a hangulatot és érezhetően a 80-as évekből táplálkozik, mindezt kiegészítve Rick Braun és Eric Marienthal kiváló szólóival.

A "Beautiful Liar" visszakanyarodik a romantikusabb vonalhoz, újra "főszereplőként" használva a gitárt, valamint Steve Lukather játékát, mindezt vonósokkal és széles atmoszférákkal színesíti Culbertson. A "Double Exposure" nem csak emlékeztet, hanem egyenesen vissza is repít a 80-as évekbe, ebben a dalban Russ Freeman és Jeff Kashiwa vendégeskedik és a "The Rippingtones"-hatást tekintve talán nem véletlen az utazás, mint asszociáció. A "Twilight" az érzelmesebb vonalat erősíti, itt újra Eric Marienthal a vendég, a "Horizon" pedig egy urban jazz szerzemény, Michael "Patches" Stewart intenzív trombitajátékával. Az "Alone with You" némileg sablonosra sikerült, ennek tökéletes feloldása a címadó dal (Long Night Out), Candy Dulfer játsza a témát és a szólót, mindezt stílusosan teszi. Zárásként a "Changing Tides" hangzik el, ide is "jutott" egy sztár, Jonathan Butler személyében, aki afrikai vokálokkal erősíti a dalt.

Hamár "allstars" lemezről van szó, megemlíteném azokat a zenészeket, akik session-muzsikusként vagy épp hangszerelőként vettek részt az album létrehozásában, a fentebb említett sztárok mellett, a lista impozáns: Alex Al, David Benoit, Lenny Castro, Larry Dunn, Nathan East, Jimmy Haslip, Paul Jackson Jr., Will Kennedy, Ricky Lawson, Ray Parker Jr., Michael Thompson.

A mostanit összevetve a 20 évvel ezelőtti anyaggal, pozitív, hogy a dalok többsége kiállta az idők próbáját és most is jól megszólalnak, ugyanakkor az eredeti lemeznek mégis megvan a maga hangulata és diszkrét bája.


Vissza a lemezhez