JazzMa

Friss Hírek

Lemezpolc kritika:
Corea, Chick - Trilogy

Corea, Chick: Trilogy 2014. szeptember 26., Gáspár Károly

chick-corea-trilogy.jpg

Chick Corea – Trilogy (Concord – Karsay)


"Különvélemény"

Harmadik alkalommal van alkalmam Chick Corea által fémjelzett albumról írni. Virrasztottunk együtt a "The Vigil" által, aztán portrékat nézegettünk ("Portraits") Chick-kel. Mindannyiszor bepötyögtem billentyűzetembe, hogy ambivalens érzelmeim vannak a nagyszerű zongoristával kapcsolatban. Figyelem, "önismétlés" következik! Tehát: szeretem Corea pontos, pregnáns billentését, és képességét, hogy mindenbe bele tudja csempészni a latinos lüktetést. Igen ám, de ugyanezek a "paraméterek", melyeket nem igazán kedvelek Benne. Keveslem a mély, igazán katarzist okozó érzelmeket játékából, melyet -véleményem szerint- nagy technikai tudásával próbál kompenzálni. Szintén említettem már előzőleg, hogy kedvenc felvételem Corea-tól a "Now He Sings, Now He Sobs" című korong, melyen Miroslav Vitous bőgős és Roy Haynes dobos voltak partnerei. Istenem, micsoda ritmusszekció! Ezen anyag kapcsán (is) szoktam mondani: Chick Corea jobban játszik McCoy Tyner-t, mint maga Tyner! Na de azoknak a szép "kvártos" időknek vége, és most új trió felállással jelentkezik a pianista. Koncertfelvételen hallhatjuk játszani Christian McBride-dal (bőgő) és Brian Blade-del (dob). Egy-egy dalban csatlakozik gitáros (Niño Josele), fuvolista (Jorge Pardo) és egy énekes hölgy is (Gayle Moran alias Mrs. Chick Corea), de sajnos az Ő nevük nincs feltüntetve a borítón. Pedig jól játszanak... Tripla lemezről van szó, úgyhogy lesz mit csemegézniük a Corea rajongóknak. Salsa szószt javaslok hozzá...


"Ice Bucket Challenge"

Nos, Corea-ék jazz standard-eket és a zongorista kompozíciót interpretálják az anyagon. Hogy jó választás volt-e McBride-ot és Blade-et elhívni, nem kérdés. Napjaink legjobbjai közé tartoznak, és számtalanszor bizonyították, bárki is legyen társuk a zenében, Ők száz százalékig kiszolgálják, idomulnak az adott szólistához. Most sincs ez másként. Úgy játszanak "alá" Corea-nak, hogy lubickolhat bátran, mert a kíséret "megy vele", bármerre indul el. Azonban ez a bizonyos lubickolás jéghideg vízben történik. Chick úgy játszik, hogy ott minden a helyén van. Ez a baj... Nincsen benne egy körömnyi piszok sem. Azt gondolom, a jazz velejárója, szükséges "alapanyaga" az a kis "zenei piszok", mely hivatott a "dögösséget" hangsúlyozni, és az emberi esendőség, hibázás szépségére rámutatni. Corea nem hibázik. Programozottan ontja magából a hangokat, ritmusokat, mérnöki precizitással. Egy ideig élvezem, de aztán -bevallom őszintén- idegesít és elkeserít. Ilyen tudással felvértezve, vajon miért nem "használja" többet, jobban a lelkét? Oscar Peterson számára sem volt akadály a zongorán, mégis olyan átéléssel és -megint csak ezt a szót tudom használni- lélekkel muzsikált, hogy elképesztő. A technikai tudás, és a szív összhangja; ezek a legnagyobbak jellemzői. Gondoljunk csak -szándékosan nem zongoristát hozok fel- John Coltrane-re...

Kedves Olvasók! A fentiek ellenére mégsem mondom azt, hogy ez egy "jaj de rossz lemez", és nehogy megvegyék. Corea adja önmagát, és közhely, de rajongóinak kötelező darab. Aki nem kedveli Őt annyira, is találhat benne felemelő dolgokat. Persze nehéz feldolgozni -legalábbis számomra-, hogy olyan melódiákat, mint például az "Alice in Wonderland", vagy a "The Song Is You", úgy alakít át, hogy ha nem ismerném az eredetijüket, nem jönnék rá mennyire gyönyörűségesek. De a különleges ritmikák, a bartóki ihletés kétségtelenül elismerést érdemel. Feltűnnek Thelonious Monk körvonalai is a színpadon, hiszen a sajátos stílusú művész Corea egyik nagy példaképe. Virtuozitás zongorán, bőgőn és dobon; mindez igazán egységesen, összeforrottan. Jó ez az új trió!

Hát, így vagyok én Chick Corea-val. Se veled, se nélküled. Időnként egyszerűen be kell raknom valamelyik lemezét, mert szükségem van az általa életre keltett energiákra, máskor meg kifejezetten zavar. Hogy is volt az az R-GO sláger? "Szeretlek is, meg nem is, tudod így van ez..."


Chick Corea: Trilogy (2014)

Disc 1

1. You're My Everything

2. Recorda Me

3. The Song Is You

4. Work

5. My Foolish Heart

6. Fingerprints

7. Spain


Disc 2

1. This Is New

2. Alice in Wonderland

3. It Could Happen to You

4. Blue Monk

5. Armando's Rhumba

6. Op.11, No.9

7. How Deep Is the Ocean?


Disc 3

1. Homage

2. Piano Sonata: The Moon

3. Someday My Prince Will Come


Chick Corea - zongora

Christian McBride - bőgő

Brian Blade - dob


Vissza a lemezhez