Vasvári Pál and the Soul Six Band: Outsider 2011. június 14., Dr. Gregorits János
Ez az album sajátosan kétarcú. Vasvári Pál komponálta a lemez mind a nyolc darabját, amelyből hét fúziós stílusban íródott, de hallunk egy, az előbbiektől szögesen eltérő, rekviem-jellegű kompozíciót is. Ez a „Katyn”. Már erre a szóra is felkapjuk a fejünket. Katyn ugyanis annak a falunak a neve, ahol a második világháború elején a szovjet hadifogságba esett lengyel hadsereg tisztikarát lemészárolták. Gondolom, hogy Vasvári ennek a történelmi tragédiának akart emléket állítani. (Azért pusztán csak gondolom, mert az album ismertetője erre a kompozícióra – mint ahogy a többire sem – külön nem tér ki.) Erre a darabra még visszatérek, előbb azonban ismerkedjünk meg az együttessel. A Soul Six Band-ben a következő zenészek játszottak: az együttes vezetője Vasvári Pál basszusgitáron és keyboard-okon, Barabás Lőrinc trombitán, Ágoston Béla basszusklarinéton és steel-dobokon, Csepregi Gyula tenor- és szopránszaxofonon, valamint fuvolán, Zsemlye Sándor altszaxofonon, Frankie Látó hegedűn, Nagy János, Kovács Gábor és Premecz Mátyás keyboard-okon, Czitrom Ádám gitáron, Légrády Péter bendzsón. Vasvári Márton látta el a dobprogrammozási, valamint az ehhez kapcsolódó egyéb feladatokat, amelyekhez kiegészítőleg még Schmidt Zoltán is hozzájárult. A zenekar minden posztján tökéletes hangszertudással és stílusismerettel rendelkező muzsikusokat hallhattunk, akik közül elsősorban Vasvári Pált, Csepregi Gyulát, Zsemlye Sándort, Barabás Lőrincet, Nagy Jánost és Kovács Gábort szeretném méltatni, mert ők voltak a produkció meghatározó személyiségei. Vasvári Pál basszusgitározása virtuóz volt, természetesen ehhez nagyon hatásos szólamot is kreált magának, összefoglalva annyit mondhatok, hogy ő volt az album központi alakja. Csepregi Gyula és Zsemlye Sándor mindketten kiváló teljesítményt nyújtottak. Zsemlye az utolsóként elhangzó „12 Years Of Love”-ban olyan ízzel és olyan technikai szinten játszott, ahogyan azt csak egy klasszis tudja. (Ez a produkciója akár tananyag is lehetne fiatal szaxofonosok számára!) Maga a dal véleményem szerint Vasvári legerősebb kompozíciója az albumban, nyugodtan választhatták volna címadónak is. A billentyűsök mind a hárman nagyon jól töltötték ki a tereket kísérőként és mindegyikük tetszett szólistaként is, legjobban azonban Kovács Gábor, különösen az utolsó számban. És most térjünk vissza ismét a „Katyn”-hoz. Szakcsi Lakatos Béla zongorán adta elő a darabot, amelynek hangszerelésében is közreműködött. Szép és emelkedett volt a zene és tökéletes volt Szakcsi Lakatos interpretációja, a kísérettel kapcsolatban viszont lennének fenntartásaim. Először is, véleményem szerint ehhez a darabhoz akusztikus bőgő illett volna, más jellegű basszus-szólammal, másodszor pedig az ütőhangszer alkalmazását teljesen mellőzhették volna. Úgy gondolom, hogy szerencsésebb lett volna a darabot zongoraszólóként eljátszani. (Ez egyébként még nagyobb kontrasztot is adott volna a Soul Six Band hangsúlyozottan ritmikus muzsikájával szemben.)
