Söndörgő: Gyezz 2024. július 07., Barcsik Géza
Söndörgő special guest Chris Potter – GYEZZ (GroundUPMusic, 2024)
Különleges albummal ünnepli pályafutása 29 éves fennállását a Budapest környéki délszláv zenei örökség magyarországi éltetője, megújítója a Söndörgő együttes.
A világhírű, idén 50 éve alkotó és koncertező Vujicsics együtteshez szoros családi és szellemi szálakkal kötődő fiatal csapat fizikai formátumokban is megjelentette mérföldkőnek számító „GYEZZ” című lemezét az amerikai GroundUPMusic kiadó gondozásában.
A CD-n és kihajtható borítójú dupla vinyl lemezen is elérhető, kortalan, időtálló, magával ragadó muzsika a legendás törökbálinti stúdióban, a Supersize Recording Studio-ban került rögzítésre. A felvétel Balázs Róbert és Lahó Tibor, a keverés Balázs Róbert munkáját dicséri. A masteringet New Yorkban a Proper Prent Sound stúdióban a négyszeres Grammy-díjas Darcy Proper készítette. Ha meghallgatná a lemezt Manfred Eicher a legendás ECM kiadó bőgős alapítója és vezetője, fogná a fejét, hogy nem az ő istállóját gazdagítja ez a fantasztikus zene.
Az öt virtuóz, testestől-lelkestől a zenét élő fiatal muzsikus munkájára a jazzvilág sokak szerint legjobb tenorszaxofonosa, a világsztár Chris Potter tette fel a koronát. Az 1971-ben született Chris Potter az idén megjelent huszonhatodik saját lemezén (Eagle’s Point, Edition Records, 2024) zenésztársai Brad Mehldau, John Patitucci és Brian Blade. Akikkel eddig együtt dolgozott, ők is a világ vezető jazz muzsikusai: Patricia Barber, Herbie Hancock, Pat Metheny, Paul Motion, Joe Lovano, Dave Holland, Steve Swallow, Nate Smith, Nguyen Le...
A Söndörgő alapító tagjai népzenén nőttek fel, a zene ereje mellett a családi védőháló, a hit és a kisebbségi lét pozitív elemei is erősítették személyiségüket. Túlélő képességüket COVIDon, háborús hisztériakeltésen is átsegíti őket, teremtő erejüket, hitüket zenéjükbe plántálják hallgatóik örömére.
Az Eredics testvérek: Áron, Benjámin, Salamon, unokatestvérük Eredics Dávid és a zenekarhoz öt éve csatlakozó kiváló bőgős, a népzenét és a jazzt is anyanyelvi szinten űző Dénes Ábel a „Gyezz” megalkotásával egy remekművet tettek le a magyar és egyetemes kultúra asztalára.
Nem véletlen, hogy örömmel mondott igent felkérésükre az amerikai szaxofonos fenomén, zeneszerző, multiinstrumentalista Chris Potter.
A felvételeken Dénes Ábel bőgőn és tapanon, Eredics Áron szólótamburán, csellótamburán, derbukán és tapanon, Eredics Benjámin kontratamburán és trombitán, Eredics Dávid alttamburán, klarinéton, altszaxofonon, kavalon, Eredics Salamon alttamburán, csellótamburán, moldvai kavalon, harmonikán, hulusin és furulyán játszanak. A sztárvendég Chris Potter fő hangszerén, „csak” tenorszaxofonon.
Az internetes távmunka helyett Törökbálinton a Supersize Recording Studioban élőben, kevesebb, mint egy nap alatt rögzítették a teljes zeneanyagot. Ez a frissesség végig kíséri a lemez közel ötven perces játékidejét. A népzenészek és jazzmuzsikusok idegenkednek a sávonként, térben és időben eltérő feljátszásoktól. Elveszhet ilyenkor a zene lelke, az inspiráció, a jelenidejűség, a személyes jelenlét, az azonnali interakciók és az alkotáshoz szükséges a Selye János-i értelemben jótékony hatású stressz is.
A lemezen Chris Potter jelenléte meghatározó: a leghosszabb kompozíciókban szerepelnek grandiózus, intelligens és a népzenére reflektáló katartikus szólói. Az album majdnem kétharmadán szerepel közreműködőként, a nyolc kompozícióból négy, egyenként több, mint öt perces darabban.
A hanganyag nagyon átgondolt, szépen szerkesztett. A két nagy lélegzetű nyitó és a záró darab keretes szerkezetbe foglalja a színes, klasszikus zenei gazdagsággal hangszerelt egyedülálló zenevilágot.
A „Liras” (Líra) című kompozíció erős nyitány, ritmikailag olyan gazdag, feszült és a szólók annyira felfokozottak, hogy akár finálé, egy koncert csúcspontja is lehetne. A hangszer használat is lélegzetelállító: minden szereplő – Chris Potter kivételével – több hangszeren sziporkázik, Dénes Ábel Charlie Hadent idéző puha bőgő soundja pattogó balkáni ritmusképletekkel párosul, amikor a tapan szólal meg kezei alatt. A harmonika szinte templomi orgonaként, kitartott harmóniák kíséretével ejt zavarba szépségével. A középrész grandiózus Potter szólója csak egy hangot megszólaltató, szinkópás bőgőkísérettel indul, hogy lassan, észrevétlenül felemelje a hallgatót egy másik dimenzióba. A zenekar bekapcsolódik és kinyitja a teret az eksztatikus, rendkívüli tenorszóló közben, majd átvéve az irányítást, behúz a délszláv rituális tánczenébe, kaval kavalkádba, ütőhangszeres párbajba és lírai lezárásba.
A „Spoon” (Kanál) című dal tradicionális hangulatú, olykor reggae lüktetésű, filmzenés, vidám vezérdallammal, Chris Potter fényes szólójával, gyönyörű zenekari kísérettel.
A harmadik felvétel címe titokzatos, „A.B.”, és egy csodálatos Bartók Béla feldolgozást, átiratot rejt. Az „Allegro Barbaro” szólal meg tamburákon, elképesztő virtuozitással.
A negyedik darab, a „wRap” a balkáni nemzetek nyíltszívűségét, áradó érzelemvilágát harmóniumszerű játékkal, kemény ütőskísérettel, táncra, mozgásra késztető hullámzó ritmus- és dallamvilággal ünnepli.
Az ötödik szám „Laura” címmel, egy szerelmes szerenád síró tamburákkal és Potter gyönyörű, telt, latinos, történet mesélő szólójával. Lassú lépegető basszus, harmonika szóló, zenei humor...
A „Reba” (Borda) című dal felszabadult balkáni bulizene, egymásra licitáló szólókkal, virtuóz váltásokkal. A középrész tambura kamarajátéka elképesztő érzékenységgel varázsol. Balkáni igézés fűszeres szaxofon-trombitaszólóval, derbuka vágtával.
A hetedik nóta címe talányos: „R.D.”. Egy nagyon rövid, rádióbarát, vidám, délszláv dalocska, virtuóz furulyajátékkal, bőgő-tambura ritmusszekcióval.
A záródarab a már említett nagyívű, elbeszélő, összegző, összetett mű, „Híd” (Elrejtette) címmel. A nyitány Dresch Mihály világát is idézi. Dresch Mihály, a magyar jazz apostola, többször játszott már Chris Potter-rel, aki győri születésű felesége révén magyarországi kötődésű is. Lassú, lépegető bőgő, elúszó harmonika akkordok, hömpölygő, felhőbe burkolt havasokat, pásztorokat vetítő, egymásra fenségesen válaszolgató kaval, trombita, szaxofon szólamok. Felpörgő tempó, hamisítatlan, száguldó, nagyívű Potter szóló – varázslat. Vérbő „GYEZZ” kavalon, harmonikán, furulyán, szaxofonokon, derbukán, bőgőn – fokozás eksztázisig világszínvonalon. Lehet, hogy ezzel az albummal az év lemeze született meg és nem csak magyar viszonylatban.
Egy kis ízelítő a Spoon című dalhoz készült klippel:
https://www.youtube.com/watch?v=-cz_BoqX9f0
Lemezbemutató koncert ősszel lesz, én remélem, ott leszek:
Opera / Eiffel Műhelyház – Bánffy Miklós Terem, 2024. november 15.
Dalok:
- Liras /8’18” with Chris Potter
- Spoon /5’56” with Chris Potter
- A.B. /2’47”
- 4. wRap /6’31”
- Laura /5’22” with Chris Potter
- Reba /7’21”
- R.D. /1’55”
- Hid /9’15” with Chris Potter
