Palotai Csaba: Sunako 2023. október 10., Salvai Ádám
Csaba Palotaï – Sunako (BMC Records)
A sivatagi blues színei
Harmadik közös albumát jelentette meg az előző hónapban Palotai Csaba és Steve Argüelles kettőse. Egy trióvá fejlődve (Simon Drappier-nek köszönhetően) hozták létre a “Sunako”-t, ami lefordítva annyit jelent: a “homok gyermeke”. Sivatagi blues, funk-rock, táncos ritmusok és gitárszólók.
A lemez a BMC Records gondozásában készült el, ez pedig már a hetedik Palotai Csaba album, ami a kiadóhoz köthető. A gitáros mellett a már említett Argüelles hallható dobon (illetve két dalban saját szövegeivel is hozzájárul), valamint Simon Drappier bariton gitáron. A felvételek rögzítésére tavaly május 29 és 31-e között került sor, a keverés Argüelles munkája volt, a lemez producere pedig Gőz László.
Az első dal első pillanataitól kezdve értelmet nyer a BMC oldalán található leírás: tényleg azt érezhetjük, mintha a Khruangbint hallgatnánk egy jazzes interpretációban. Egy jól megjegyezhető, markáns dallam után hosszú, repetitív, atmoszférikus részek következnek. Elnyújtott, pszichedelikus hangzások váltják egymást, miközben a repetitív keretek mellett folyamatos az apró kitekintés, egymásra reflektálás és a masszív, táncoltatós ritmus.
A dallamok alkotásában, a ritmizálásban nagyon sok zenei hatás tetten érhető, ahogyan Palotai diszkográfiájára is jellemző a műfaji sokszínűség. 2016-ban, “Deserter” címmel jelent meg szólólemeze, továbbá meg kell említeni a Bartókra reflektáló népzenei-kamarazenei anyagát, a 2021-es “Cabane Perchée”-t is. A mostani, “sivatagi blues” hangulatot megörökítő “Sunako” funk-rock és trance területekre viszi a hallgatót, amiben kiemelt szerep jut a gitárszólóknak.
A formáció eredetileg a “Japán lányok a kikötőnél” című némafilm élőzenével kísért vetítésére állt össze, a közös zenélést folytatva választották a “Sunako” elnevezést, aminek az eredménye lett a mostani album. A japán kifejezés és a sivatagi blues hangulat - a dalokat hallgatva - az egyik kedvenc anime-sorozatom világára emlékeztetett. A műfajában nemzetközi szinten klasszikussá vált “Cowboy Bebop” betétdalai is lehetnének ezek a szerzemények.
A minimalista, törzsi dobolásként jellemezhető játékával, valamint az egyéni omnichord szintetizátorával, vocoderével és szövegeivel színesíti Argüelles a dalokat. Hozzájuk csatlakozik Drappier gitáron, arpeggionén és nagybőgőn, így közösen pedig tényleg egy szokatlan és izgalmas zenei összhatást alkotnak a szűk 50 percen keresztül, ami az album “menetideje”. Minden hangszeres zenét kedvelő embernek nyugodtan ajánlom, aki képes a teljes figyelmét, hangulatát a dalokra összpontosítani és kizárni a külső hatásokat.
A lemezen található dalok közül többhöz is készült live session videó, ezek már elérhetőek a YouTube-on:
https://www.youtube.com/watch?v=vCYBzCiu7Vs
Csaba Palotaï, Simon Drappier, Steve Argüelles: Sunako (2023, BMC Records)
- Ave de Clichy
- Air
- Buckboard
- Arsenal
- Phosphore II
- Henriette
- Dalva
- Messe de Nostre Dame
- The Trail
- Ricerca
