Kertész Erika: Risk Taker 2022. november 09., Szabó Gabriella
E. K. Avenue - Risk Taker (Magneoton)
Vállaltam a kockázatot, és meghallgattam Kertész Erika jazz énekesnő pár nappal ezelőtt megjelent lemezét. Természetesen csak a címre reflektálva írom ezt, hiszen a “kockázatvállalás” általában valami olyan folyamatot jelez, amely magában foglalja mind a kudarc, mind a siker lehetőségét is.
A “Risk Taker” esetében kizárólag csak az utóbbiról lehet szó. Már mielőtt felcsendültek volna Erika legújabb szerzeményei, tudtam, hogy valami egészen különös élményben lesz részem, mint már megannyiszor az elmúlt évek (lassan évtizedek) alatt. Ezúttal egy olyan zenei anyagot ismerhet meg a közönség, amely stílusában, felfogásában merőben eltér az eddigiektől rengeteg izgalommal, váratlan fordulattal, új hangszínekkel és néhol modernebb elemekkel. Azt is mondhatjuk talán, hogy az E. K. Avenue zeneisége merőben követi és tükrözi az énekesnő lelki változását, fejlődését, életének alakulását, hiszen ő a szerzője a gyönyörű dallamoknak és igen kifejező szövegeknek is, így dalai árulkodóak, vagy néhol pont, hogy csak sejtetnek, fenntartva ezáltal is a közönség figyelmét, érdeklődését.
A “Through the Ceiling” címet nem hiszem, hogy Erika azért adta, hogy azt fejezze ki, hogy ezzel a számmal “falakat lehet döngetni”…de egy biztos: rendkívül energikus és méltó kezdése a lemeznek, amire azonnal felfigyel a hallgató. Elképesztő hangszerelés (Szendőfi Péter), izgalmas asszimetrikus ritmikai játékok, virtuóz szólók (Szuna Péter - basszusgitár, Rátonyi Róbert - zongora) jellemzik. Majd gyorsan változik a kép, és az előző forgatagból egy lassabb, de annál dögösebb világba csöppenünk. Az első dallamsorokat hallgatva Boston utcái és a többemeletes zenei áruházak elevenedtek meg előttem, ahol órákat töltöttem annak idején, hogy a legjobb R&B, soul és funk énekesnőket megismerjem, ha csak felvételről is.
A “Hear Me Out” méltón foglalhatna helyet az ottani polcokon is. Fekete-Kovács Kornél fantasztikus trombitaszólója színesíti a dalt, amihez a végén Erika virtuóz rögtönzése is beúszik - szinte párbeszédet folytatva egymással. Amerika után Magyarország. A zenét figyelve ugyan leginkább valami egzotikus tengerpart jutna eszünkbe finom koktélokkal, lágy, langyos szellővel, latin ritmusokkal, nyári meleggel. A dal szerzője azonban elárulta nekem (viszonylag jóban vagyunk…), hogy az első témák a debreceni strandon keletkeztek tavaly nyáron két “COVID hullám” között. Ezek a hullámok kissé más jellegűek ugyan, mint az előbb felvázolt tengeri hullámok… de mindegy is talán a helyszín és a körülmények, mert egy biztos: a “Summer Sky” egy igen üdítő pontja a lemeznek, a maga önfeledt vidámságával, a fellélegzés és szabadság érzésével, és Rátonyi Róbert kitűnő hangszerelésével.
Az “Honest Rain” fanyar hangulata hamar feledteti a korábbi kék eget és nyári napsütést. Ezt azonban egy pillanatra sem bánjuk, mert gyönyörűek Erika énekelt témái, a szárnykürt különleges és csodálatos hangszíne és dallamai (Fekete-Kovács Kornél), a finom akkord beúszások a zongorán és az igen diszkrét dobolás.
Ki ne szeretett volna bújócskázni gyerekkorában!? Hiszen nincs annál izgalmasabb, mint amikor elfutunk és eltűnünk a másik szeme elől annak reményében, hogy soha nem talál meg minket, majd később mégis izgatottan várjuk, hogy felbukkanjon végre. A “Hide and Seek of Ours” című számban is érezni talán ezt az érdekes ambivalenciát: hol csak sejtetni akar mind a melódiáival, mind a szavakkal, hol pedig kitárulkozik. Az egész dalnak van egy jó értelmeben vett fülledtsége, óvatossága, visszafogottsága, titokzatossága. Varga Gergely izgalmas szaxofon játéka hallható - Erika énekével teljes összhangban.
A címadó “Risk Taker” hirtelen “berobban” az elképesztően virtuóz szaxofon dallamokkal, zakatoló ritmusokkal, meglehetősen nagy kontrasztot képezve ezzel az előző, mérsékelt tempójú “Hide and Seek of Ours” után. Az énekes főtémákra épülő komplementer, néha “beszurkáló” kísérő szólamok váratlanok és ezáltal is igen izgalmasak. Újdonságként hat a “trigger modul” által kikevert sokféle elektronikus hangszín, amit nemcsak a lemezen hallhatunk, de élőben a koncerteken is. Szendőfi Péternek köszönhetően nemcsak fantasztikus dobolást hallhatunk az egész album során, de rendkívül jól megkomponált, néhol egészen bonyolult vokál szólamok is felcsendülnek a szerzeményekben - meglehetősen színesítve azokat.
Két héttel a lemez megjelenése előtt 7 dallal már elkészült az énekesnő, azonban valamiért úgy érezte, hogy a 8 szimpatikusabb lenne, így alig pár nap alatt írta meg a “Breathe” című számát. A dal plusz érdekessége, hogy a Youtube csatornáján követhető, hogy miként keletkezett a kezdeti témáktól a hangszerelésen át az utolsó simításokig. A muzsikát hallgatva pedig…kár lett volna a 7-tel megelégedni, hiszen ez egy újabb színfoltja az albumnak a maga harmonikus, vidám hangulatával, a különleges effektekkel, Rátonyi Róbert szólójával, Erika igencsak sokrétű, de fülbemászó futamaival.
Elérkeztünk a lemez egyetlen, de csodálatos balladájához, ami méltón zárja le ezt a fantasztikus, tapasztalásokkal és élményekkel teli zenei utazást. A “You’ve Made Me Wait so Long” személyes ihletésű, hiszen Erika egy nagyon kedves barátnőjéhez írta ezt a dalt, aki hosszú évekig várt a szerelemre és boldogságra. Finom, lágy melódiák és kíséretek támasztják alá az öröm és elégedettség érzését.
Aki meghallgatja az E. K. Avenue “Risk Taker” című lemezét, legfeljebb csak annak a kockázatát vállalja, hogy nem tudja letenni többé…
Ha valaki szeretné élőben is meghallgatni ezeket a csodálatos dalokat, könnyen megteheti, hiszen az együttes november 10-én (holnap!) 20.00 órakor tartja lemezbemutató koncertjét a Budapest Jazz Clubban!
