Hajdu Klára Quartet: Come with Me 2013. november 05., Gáspár Károly
Hajdu Klára Quartet - Come with Me (Magánkiadás)
Nem lenne fair kedves Olvasóinkkal szemben, ha eltitkolnám, ezért inkább töredelmesen bevallom: a fent említett albumon közreműködő művészek barátaim, kedves kollégáim. Nemrégiben a trióm vendége volt Klári; egy, a BMC Opus Jazz Club-ban adott koncerten. Tehát, fel lett adva a lecke számomra rendesen. Ha esetleg nem tetszik egy-két dal, vagy - ne adj Isten - az egész lemez, megírjam vagy "barátilag" hallgassak. . .?!
Ezen gondolatok, villámsebességgel futottak át az agyamon, de hamar jött a "Nagy Megnyugvás". Hiszen, ha vannak énekesnők Magyarországon, akiknek megelőlegezhetjük a bizalmat, és biztosra mehetünk, hogy színvonalas produkcióval rukkolnak elő, akkor az elsők között kell említenünk Hajdu Klára nevét.
"Megasztár", Balázs Elemér Group. A quartet előtti idők legfőbb állomásai Klára zenei pályáján. Furcsa ezt mondani, de örülök, hogy anno nem Ő nyerte a tehetségkutató (tehetségkutató. . .?) első szériáját, melyben indult. Félreértés ne essék, megérdemelte volna a "pálmát ", viszont popdíva helyett, megajándékozott bennünket a Sors egy nagyformátumú, univerzális művésszel, aki még gyönyörű is. ("Klájne" udvarlás finoman beépítve.) Szóval versenyzés után jött a BEG. Azt gondolom Balázs Elemérnek elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy Hajdu Klári "A Hajdu Klári" lett. A zseniális dobos-zenekarvezető jó szemmel-füllel látta és hallotta meg, milyen tehetségről van szó, mennyi "anyag van benne". Gyümölcsöző együttműködésük eredménye négy nagyszerű lemez és a 2005-ös Fonogram Díj "zsebre vágása" volt ("Refracting Sound" - BEG). Abban az évben méltó helyre került az "Év hazai jazz lemeze" kategóriában az aranyozott, "békebeli" lemezjátszóról mintázott szobrocska. . .
Mint minden mese vagy sztori, egyszer Klári és Elemér története is véget ért. Én személy szerint sajnálom a "szakítást", viszont így létre jött/jöhetett az énekesnő saját formációja.
Nos, ahogy az album címében invitál minket Klára, menjünk, induljunk el Vele, hogy megtapasztalhassuk mi az, amit a muzsika által közölni szeretne velünk.
Stevie Wonder egyik legnagyobb slágerét, az "Overjoyed" feldolgozását hallhatjuk elsőként az albumon. Neumann Balázs zongorista kiváló bevezetőjével indul a darab. Vesszőparipám pianisták esetében a billentés. Ha valaki pregnánsan, ugyanakkor érzékenyen nyúl a hangszerhez, nálam nyert ügye van. (Félig, vagy háromnegyedig. Még el kell döntenem az arányt.) Lényeg, hogy Balázsnál stimmel a dolog. Szép harmóniák sokasága, ízlésesen terelve a "szót" a téma felé. Felcsendülnek a jól ismert dallamok, mert Klári "rászáll" a zongorára és duóban folytatódik a dal. És itt - ahogy annak idején Vágó István és Grétsy tanár úr mondták - álljunk meg egy szóra. Ilyen szívet-lelket átjáró éneklést nem minden nap hall az ember. Az első pár ütem után magával ragad ez a lírai és "dögös", angyalian csábító, andalító és energizáló hang, mely Klára torkából hangzik fel. Megspékelve tökéletes angol kiejtéssel, ami oly ritka kis hazánkban. . . ( "Kencsuszi, béjbe", etc.) A szabadon előadott rész után, jön a ritmusszekció is, egy jól eltalált groove-ot hozva. Soós Márton bőgőzik és Hoff Marcell dobol. Nem egy verzióját hallottam már a dalnak, de bizton mondhatom, Klári és a fiúk előadásában az egyik legjobb újra "gombolását" élvezhetjük Stevie kompozíciójának.
Kellemes meglepetésként ért, hogy a "kiemelt" szám az albumon ("Come with Me"), Soós Marci nevéhez fűződik. Számomra új oldaláról - szerzőként - mutatkozik be a basszista. A Klári által írt szöveggel, egy filozofikus mélységű világba csöppenünk. Letisztult, finom területre engednek bepillantást a nagyszerű zenészek számunkra.
Ha a bőgős írt dal, a zongoristának is jár egy! Na de a viccet félre téve, valóban Neumann Balázs zenéje következik, a "Smoky Lights". 6/8-os lüktetésű, a modern mainstream felé hajló darabról beszélünk. Az előző két, balladisztikus téma után, jól eső érzés egy "mozgósabbat" fülelni. Itt tűnik fel első alkalommal a lemez egyik vendégművésze, Dennert Árpád szaxofonos. Szopránon előadott szólója világszínvonalú! Kéretik odafigyelni Árpira - bárhol tűnik fel -, mert az ország egyik legjobb fúvósa! Klárival olyan párost alkotnak, mintha Joni Mitchell-t és Wayne Shorter-t hallanám. Bravó!
"Volt nékem szeretőm". Kérem, ne ijedjenek meg. Magánéletemről szóló könyvem, még csak terveim közt szerepel. " Csak az intro-ra emlékezem. . ." lesz a címe. Egyébként egy magyar népdal kezdő sorai, melyet idéztem és Klári lemezén a track 4-re pörgetve érhető el. Jó és szép. De azt gondolom, nem kell minden jazz albumon kötelező feladatként egy "folk song"-ot is feljátszani. Persze Hajdu gyönyörűen adja elő, példát mutatva jónéhány "specialistának". Dobszólóval átvezetve jutunk el Gadó Gábor zenei költeményéhez, a "Jonathan Livingston"-hoz. A Balázs Elemér Group-pal már élvezhettük Klárától a nagyszerű darabot. Maradjunk annyiban, néhány év múlva újra meghallgatnám egy másik felvételen Tőle. Mélyebben, emocionálisabban előadva. Jó értelemben véve: nyersebben. Ugyan ezt tudom elmondani Neumann Balázs zongoraszólójával kapcsolatban. A kevesebb néha több. . .
Áh, egy standard! "The Good Life" Sacha Distel imádnivaló szerzeménye. Swingmuzsika. Sokféleképpen lehet interpretálni ezt a műfajt. De a "time" és lazaság nem hiányozhat egyetlen efféle felvételből sem. Sajnos - Dennert Árpi tenorszólóját kivéve - nem igazán éreztem az előbbi kitételeket teljesülni Kláriéktól. Ennek ellenére jó hangulatú a szám és igazán remek választás volt "A jó élet".
"A hetedik te magad légy." - mondhatta Lamm Dávid gitáros, hiszen az előbb említett bűvös szám jelöli azt a kompozíciót, melyet zeneszerzőként és szövegíróként egyaránt jegyez, egyben "special guest"-ként is szerepelve. Elárulom férfiasan, szinte könnyekig meghatott a dal. Csontig hatol a feszültség, fájdalom és rezgés, amit belecsempészett Lamm. Ebben a dalban éreztem leginkább szimbiózist a zenekar tagjai között. Szinte láttam magam előtt, ahogy a stúdióban veszik fel a számot, "fülesek" a fejeken, mindenki becsukott szemmel játszik, elfeledve mekkora a tét, hiszen egy lemezfelvételen vannak. Csak a zene számít és adják magukat, "meztelenre vetkőzve".
Hát akkor kinyitom a szemem, visszajövök a valóságba. Szolnoki Péter - a Bon-Bon együttes frontembere - a lemez harmadik vendége. Klárival egy párt alkotnak. Hogy ezért sikerült ennyire jól az "Open Your Eyes" című Szolnoki dal (Klára szövegével), nem tudom, de az tény: a kellemes, könnyed bossa nova simogatja hallójáratainkat. Robbie Williams és Nicole Kidman közös száma jutott eszembe a felvételt hallgatva, annyi a különbség, hogy a Hajdu-Szolnoki "team" nálam előbb haladt át a célvonalon. Több hasonló közös produkciót kérünk, kedves Klári és Péter!
A végére egy igazi slusszpoén. Hajdu Klára szerzeményével ("Lullaby") búcsúzik a quartet. Nem elég, hogy mennyire jól énekel a hölgy, még egy Bill Evans-i magasságokba törő számmal is előrukkol! Minden elismerésem, Klárié! Olyan dallammal kényezteti a kedves hallgatókat, mely ott motoszkál jó ideig a fejekben, ez garantált.
Nagy örömmel írtam a Hajdu Klára Quartet lemezéről. Igényes, szívből jövő muzsika. Külön ajándék, hogy nem távoli, külföldi előadóktól, hanem magyar kiválóságoktól. Becsüljük meg Őket, járjunk el koncertjeikre, mert megérdemlik. De először is vásároljuk meg a "Come with Me" című albumot és adjunk feladatot lejátszónk olvasófejének sokszori újrahallgatásával a kiváló felvételnek.
Hajdu Klára Quartet : Come with Me (2013)
1. Overjoyed
2. Come with Me (Sicily)
3. Smoky Lights
4. Volt nékem szeretőm
5. Jonathan Livingstone
6. The Good Life
7. In Vain
8. Open Your Eyes
9. Lullaby
Hajdu Klára - ének
Neumann Balázs - zongora
Soós Márton - bőgő
Hoff Marcell - dob
Dennert Árpád – szoprán- és tenorszaxofon (3, 6)
Lamm Dávid - gitár (7)
Szolnoki Péter - ének, fuvola (8)
