Dés András: A világ legrosszabb énekese 2017. június 03., Gyöngyösi Gergő
Dés András Trió – A világ legrosszabb énekese (BMC Records)
A cím ne zavarjon meg senkit, a lemez nem a világ legrosszabb énekhangját hivatott bemutatni, ének nincs is a lemezen. Amit viszont hallhatunk, az két akusztikus gitár, valamint Dés András különleges ütős eszköztárának együttes varázslata. Az akusztikus gitárok, valamint a különböző ütőhangszerek emberközeli hangzást eredményeznek, a rajtuk megszólaló zene pedig különleges atmoszférát teremt.
A számok címadásánál kettősség figyelhető meg. Vannak hangulatfestő, illetve a funkciót meghatározó címek is. A hangulatot előrevetítő címek manapság igen gyakoriak, a funkciót jellemző címadások („Intro”, „Interplay”) inkább a korábbi korok, komolyzene hagyományaira utalnak.
A lemez anyaga egységes és jól felépített. A zene széles dinamikatartományban mozog, intróval indul, majd az egymásba folyó számok folyamatosan épülnek. Két nagy ívre tagolható a teljes anyag, melyet a második közjáték választ ketté. Az intróban elhangzó ismétlődő motívum és annak visszatérése az utolsó előtti „Sea at Second Sight” című számban keretbe foglalja az egész lemezt. Az utolsó szám kis mértékben elüt a többitől, itt kiemelt szerepet kapnak a testhangok, mint a taps, a csettintés, vagy a fütty.
Dés András változatos hangzásai, ifjabb Tóth István gitárjátéka teremtenek különleges és megnyugtató szférát, majd az unisono témarészek, erőteljesebb groove-ok, Fenyvesi Márton gitáreffekt hangzásai teszik feszültebbé a zenét. A poliritmikus és különleges metrumok, a kellemes dallamoknak és könnyed harmóniáknak köszönhetően belesimulnak a zenébe, nem teszik zaklatottá azt. A lemez hangzásának szép tere van, viszont ehhez a különleges zenéhez el tudtam volna képzelni nagyobb teret és zengést, hogy még jobban érvényesüljenek a gitárhangzások, melyek szintén hozzáadhatnak a hangulatához.
Az egész lemez könnyed, levegős, a hangszerösszeállításnak és a hangszerelésnek köszönhetően. Több karakter is megjelenik, műfajilag nem lehet behatárolni a lemezt, de nagyon egyedi és kellemes hangulata van a számoknak. Ez kifejezetten az a lemez, mely mellett tényleg kikapcsolódhatunk. A lemez borítója is igényes, jó forgatni a zene hallgatása közben. A borítókép érdekes, szerintem kissé elüt a zene hangulatától, túl szigorú ahhoz. A zene sokkal barátságosabb, emberibb, könnyedebb, amit jól illusztrálnak a füzetben lévő fotók is.
Mivel nagyon kellemes, könnyen befogadható zene, azoknak ajánlanám, akik pozitív, idilli hangulatot keresnek, és szeretnének kikapcsolódni, megnyugodni.
(A lemezbemutató koncert jövő pénteken, vagyis 2017. június 9-én 21 órakor lesz az Opus Jazz Clubban! – A szerk.)
