BrothersBe: Mój dom 2022. november 18., Oláh Szabolcs
BrothersBe – Mój Dom (Dress Code)
Kinga Pruś – ének, szövegíró
Mester Dániel - tenorszaxofon, basszusklarinét, zeneszerző, producer
Oláh Krisztián – billentyű
Paul Rutschka – basszusgitár, keverés, mastering, producer
Klausz Ádám – dob
Elképesztően vagány és menő albumra számíthat, aki meghallgatja a BrothersBe névre keresztelt formáció lemezét. Mester Dániel ötletgazda és zeneszerző szavaival a lemez jazz és technoraggieindiepopalter stílusú. Valóban a mai zenei élet mindenre nyitott és mindenből merítő stíluskavalkádja, ugyanakkor valamennyi dalon és kiváltképp a hangszerelésekben ott van Mester Dániel zenei ujjlenyomata. Könnyen befogadható, ugyanakkor zeneileg mégis komplex anyaggal van dolgunk, ahol minden dalban van valami csavar, egy-egy ötlet, ami különlegessé teszi.
Különleges a lemez abból a szempontból is, hogy teljes egészében lengyel nyelvű, a szövegeket a fátyolosan kristálytiszta hangú énekesnő, Kinga Pruś írta. Szépen illeszkedik a prozódia a zenére, természetes hangulatot áraszt a lengyel nyelvű ének, amit a második meghallgatásra már egészen otthonosnak érzünk.
Az, hogy a darabokat jazz zenész írta, leginkább a merészebb harmóniamenetekből és akkordfelrakásokból érezhető. A dallamok letisztultak és érthetőek, felidézhetőek és olykor egészen elragadóak, melynek csúcsa a „List (Levél)” című darab. Igazi zeneszerzői bravúr egyszerűnek ható, mégis harmóniák szempontjából összetett dalokat írni.
A másik fontos jazz elem a rendkívül jól sikeredett szólókban keresendő, amik soha nem túl hosszúak, mindig nagy ívűek és izgalmasak. Mester Dániel tenorszaxofon játékát ezer közül is megismerni, olyan sajátosan érzelmes színezete van, emellett ezen az albumon kiváló basszusklarinét improvizációkat is hallhatunk tőle, amik nem kevésbé lenyűgözőek.
A másik szólista is briliáns: Oláh Krisztián ezúttal Fender Rhodes-on és lead szintin játszik lehengerlő módon.
Az egész album egy slow beat electro hangulattal kezdődik, amiből csak később bontakozik ki egy latinosabb groove. Sok helyen előkerül még a szintetizátor basszus, nem is mindig tudni, hogy basszusgitár játssza-e effektezve, vagy programozott alapról van szó. Rögtön az első trackben egy mesteri hangszerelés hallható az extra részben.
Nagyon profi a szintetizátorok használata, utalással a 80-as, 90-es évekre. Például a „Zwolnij” szinti-rockja borzalmasan menő a szintetizátor-basszusklarinét arpeggio-ival és folyton emelkedő akkordmenetű kódájával, érzékelhető is egy kis fricska is benne.
De nagyon ízlésesen jelennek meg a szintetizátorok a „Historia Krysztalu (A kristály története)” misztikus, filmzenei ötleteket felvonultató hangulatában is.
Dögös a „Niebieska Dama” disco groove-ja basszusklarinéttal és Klausz Ádám hibátlan dobolásával. Rutschka és Klausz egyébként a teljes albumon kiváló ritmusszekciót alkotnak és feszes, pontos játékukkal biztosítják az alapot. Az említett track is felvonultat hangszerelői bravúrt, ahogy a stop-time-okból építkező frázis egy ének-vokál-szinti-basszusklarinét-basszusgitár szövetté fejlődik.
Sok számot kiemelhetnénk még, bár már a fentiekből is érezhető, hogy mindegyik tartogat valami meglepetést. Talán végső kedvcsinálóként a „Brzask (Hajnal)” című dalt érdemes kiemelni, ami leginkább egy ébren töltött éjszaka utáni hajnalra emlékeztet, és könnyen lehetne egy lengyel film betétdala. Hogyan alakul ki egy basszusklarinét-szintetizátor duó bevezetőből egy raggie dal? Érdemes meghallgatni.
A keverés és mastering Paul Rutschka keze munkáját és fülét dicséri, kiválóak az arányok, a tér, a hangszínek, egyszóval profi a hangzás, szépen illeszkedik a szofisztikált zeneszerzői és hangszerelői munkához és a hibátlan muzsikáláshoz.
