Ágoston Béla: Pardubice Concerto 2018. január 15., Bereczki Bálint
Adolphe Sax Konsort – Pardubice Concerto (Ágoston Béla JazzYear 12/1) (Hunnia Records)
JazzYear – ezzel a címmel jött ki Ágoston Béla anyaga a Hunnia Records gondozásában. Nem is akármilyen anyagról van szó: 12 online lemez jelent meg sorozatszerűen a 2017-es évben, amelyek Ágoston és a jazz kapcsolatát hivatottak reprezentálni, 12 szemszögből. A nagyszabású vállalkozás betekintést enged a Zeneközelítő különleges világába, vagy inkább világaiba: duótól a trión át a szaxofon-kvartettig; koncertanyagoktól a stúdiólemezekig; etno-jazztől a feldolgozás és a némafilmzenén át a kamarakompozíciókig. Ágoston Béla utóbbi tíz évének legerősebb pillanatai, rengeteg fantasztikus zenésztárssal, barangolás a jazz lakott és lakatlan szigetein - ezt kínálja a sorozat, ami azoknak is rejteget meglepetéseket, akik jól ismerik a muzsikus eddigi munkásságát. Vagy annak a jazz-szeletét.
Az első lemez Béla különleges projektjének, az Adolphe Sax Konsort–nak pardubicei hangversenyét örökíti meg. A 2010. március 13-án felvett (dupla) lemezen megszólal Sax bácsi (aki nem tudná, ő volt a szaxofon feltalálója) összes gyermeke: Ágoston mindent fúj (bariton, tenor, alt, szoprán) plusz steel drum-on játszik és énekel; Cserta Balázs szopránon, tenoron és EWI-n működik közre; Váczi Dániel altózik és bemutatja a legkisebb és legritkább családtagot, a szopranínót; Weisz Gábor pedig a tenor és baritont bűvöli. Mind a négy muzsikus zseniális rögtönző, különböző egyéniségek, ebből a különbözőségből pedig nagyszerű pillanatok születtek.
A lemez egyik részében ez a felállás játssza nagyrészt Ágoston kompozíciót („komolyabb-zene”). A másikban csatlakozik két vendég: Szarvas Dávid (beatbox és kongák), valamint Miloš DVOŘÁČEK (dobok), és elszabadul az extázis. Az album kísérőszövege szerint a kábé negyedórára tervezett közös muzsikálásból egyórás örömzenélés lett.
A felvétel pont egy ilyen örömzenével veszi kezdetét, ami egyből magával ragadja a hallgatót: „Tequila”. Majd jönnek a saját számok, hol négyesben, hol hatosban: a sodró „Staféta” drum and bass tempójú beatekre fűzött imprók sorozata, a „Settenkedő”-ben a bariton makacs témáját táncolják körbe a többiek. A Kispál és a Borz „Zsákmányállat”-a úgy szól, mint egy román népi táncdallam, hétnyolcadban, míg a „Szemfényvesztő gépek” egy vidám kis opera-miniatúra. A húszas éveket idéző „Oliver bátyám” Váczi Dániel nosztalgikus kompozíciója, a szopraninó édes csipogásával.
A második lemez egy Pastorius repertoár darab feldolgozással nyit („Chicken”), amit egy elszállós téma követ „Derengés” címmel, úgy szól, mint az erdő éjszaka. A „Symbiopsychotaxiplasm” forró funk, Zappelbunde feldolgozás, majd felcsendül egy humoros Ágoston kompozíció, amiben az erdei állatok beszélgetésének lehetünk fültanúi. Izgalmas tétel még a „Kaotikus Legényes”, ez a folk tiszta forrásából táplálkozik (legényes és dudanóta), és a lemezt záró gondolat, a légies „Krampuszi”.
Ha a Jazzyear egy évhez hasonlítjuk, a Pardubice Concerto a január. Egy remek év kezdete.
Béla Ágoston – soprano, alto, tenor, baritonsaxophones, steel drum, voice
Balázs Cserta - soprano, tenorsaxophone, EWI wind controller
Dániel Váczi – alto a sopranino saxophones
Gábor Weisz – tenor, baritonsaxophones, voice
Guests:
Dávid Szarvas – human beatbox, congas, percussions
Miloš DVOŘÁČEK – drums, voice
1. Tequila
2. Relay Race
3. Slink
4. Dance of Siva
5. Prey
6. Pietro Pan and the Hanky Panky Toys
7. Satellite Lament
8. Fanfare to the Audience
9. My Brother Oliver
10. Chicken
11. Dawning
12. Perdurable Goa
13. The Wild Horse
14. Symbiopsychotaxiplazm
15. Concert of the Wild Animals
16. Trans Sylvanian Dance
17. Puli-Ska
18. Bogeymen
