Ágoston Béla: Binding and Loosing 2018. február 21., Bereczki Bálint

Ágoston Quintet – Binding and Loosing (Ágoston Béla JazzYear 12/6) (Hunnia Records)

JazzYear – ezzel a címmel jött ki Ágoston Béla anyaga a Hunnia Records gondozásában. Nem is akármilyen anyagról van szó: 12 online lemez jelent meg sorozatszerűen a 2017-es évben, amelyek Ágoston és a jazz kapcsolatát hivatottak reprezentálni, 12 szemszögből. A nagyszabású vállalkozás betekintést enged a Zeneközelítő különleges világába, vagy inkább világaiba: duótól a trión át a szaxofon-kvartettig; koncertanyagoktól a stúdiólemezekig; etno-jazztől a feldolgozás és a némafilmzenén át a kamarakompozíciókig. Ágoston Béla utóbbi tíz évének legerősebb pillanatai, rengeteg fantasztikus zenésztárssal, barangolás a jazz lakott és lakatlan szigetein - ezt kínálja a sorozat, ami azoknak is rejteget meglepetéseket, akik jól ismerik a muzsikus eddigi munkásságát. Vagy annak a jazz-szeletét.

Az „Oldás és kötés” egy 2006-ban, a Fonóban rendezett összművészeti előadás „soundtrack”-je. A koncepció a magyar hiedelemvilág szereplőinek kortárs megjelenítése volt, táncosok, videó-animációk és zene segítségével, a végeredmény pedig egy nagyon fontos állomássá nemesedett az évek múlásával az Ágoston életműben. Béla kompozíciói az archaikus magyar népzenében gyökereznek, a jazz nyelvére ültetve, és már ezekben fellelhető az az egyedi látásmód és stílus, amiből később a Zuboly, vagy más Ágoston projektek táplálkoztak (táplálkoznak) különböző hangszeres megközelítésekben. Annak ellenére, hogy a performanszot izgalmas lenne látni a maga teljességében videón (egy részlet került fel csak a youtube-ra), a muzsika önmagában is átadja a hangulatot, és koncertlemezként is remekül megállja a helyét.

A zenekarban a tragikusan fiatalon elment Mohay András dobol, Rubik Ernő Zoltán zongorázik, Benkő Róbert bőgőzik, és Béla fúj. Megszólal még a duda is Szabó Zoltán kezelésében, összekötő kapocsként a tételek között, és a videó bejátszások aláfestéseként. Sok kompozíció ismerős lehet más Ágoston, vagy Dél-Alföldi Szaxofonegyüttes lemezről, a nyitó szám például megszólal egy korábbi (időben későbbi) JazzYear korongon, a „Folking”-on. A Rákóczi nóta itt egy kedvelt gyermekdallal folytatódik („A part alatt”), ami keretbe foglalja a lemezt – a záró nóta („Lesz, ami lesz”) is ez a dallam (lesz). A „Kalamona” Béla „Love Supreme”-je, a mesebeli gonosz megtáncoltatása. A „Ne húzd hóhér” szépséges ballada, amiben a basszusklarinét sikoltozásait gyönyörűen oldja fel az éteri zongora-hulu (kínai fúvós, harmonikaszerű hanggal) összesimulás. Béla felhangéneklése az ősi mondavilág sztyeppéire repít az „Iramszarvas”-ban, mikor a finoman hömpölygő melódia peckes, gyimesi ritmikára vált. A „Lakni, lakni”-t a dudanóták szertelen áramlása, táncba hívó ereje inspirálta, kirobbanó energiáival nem nehéz mit kezdeni a jazz eszköztárával sem. Az „A part alatt” visszatér befejezni a koncertet, és lágyan vezeti le az előadást a megnyugvás pontjára.

A sorozat hatodik darabja egy korai Ágoston remekmű, amiben okosan vegyül a táncszínházakra jellemző megkomponáltság a jazz kiszámíthatatlanságával, a népzene profán erejével. Hallgatásával fényképszerűvé válik a Koponyányi Monyók rettenetesen ráncos ábrázata, ami eddig általánosítva, elképzelésszerűen, formátlanul bujkált a fantáziában.

1.           Once Upon a Time

2.           Kalamona

3.           Ágoston's Lament (For My Father)

4.           Don't Pull My Beard Hangman

5.           Somebody's Son

6.           Reindeer

7.           Living and Livin'

8.           For Better, for Worse

9.           Introducing