A Maciej Obara Sextet a 10. Polska Jazz Fesztiválon
A 10. Polska Jazz Fesztivál harmadik napján a zongorista hölgy Joanna Duda triója lépett fel, erre nem tudtam elmenni, mert a Magyar Zene Házában voltam a magyar fiatalok koncertjén. A szombati záró napon ismét ott voltam - következett a Maciej Obara Sextet. A szaxofonos már járt korábban is az Opus Jazz Clubban, lehet, hogy ezért vagy a szombat este okán, mindenesetre teltház várta a fellépőket.
A világ egyik legnevesebb jazzlemez kiadója, az ECM nem készít akárkivel lemez, a főnök Manfred Eicher ízlése nagyon kifinomult. Ezért is kiemelendő, hogy a fellépő sextet két tagjának, a szaxofonos Maciej Obara-nak és a zongorista Dominik Wania-nak is az utóbbi időben a kiadónál jelennek meg felvételei.
A Maciej Obara Special Sextet névre hallgató zenekar által előadott „Euforila” című program tisztelgés a 80 éve született és 2018-ban elhunyt legendás lengyel trombitás, Tomasz Stańko emléke és művészete előtt. Fénykép helyett álljon itt a zenész legenda egyik lemezének borítója, amin Ő látható.
A Sextet tagjai a következők voltak:
Maciej Obara – altszaxofon
Tomasz Dąbrowski – trombita
Dominik Wania – zongora
Grzegorz Tarwid – Fender Rhodes
Ole Morten Vågan – bőgő (Norvégia)
Jon Fålt – dob (Svédország)
Nem mérték szűkmarkúan a zenét, hiszen mindkét szett hossza egy kicsivel meghaladta az egy órát, sőt még egy ráadásra is visszajöttek.
Az első részt megszakítás nélkül, egybefüggően játszották, amelynek zenei anyagát Obara együttesének jövő évben megjelenő új lemezének szerzeményei képezték.
A második etap nagyobb részben a Tomasz Stańko előtti megemlékezésről szólt, a műsor a trombitás 1997-ben megjelent „Litania” lemezét elevenítette fel.
A befejező darab - ami után még jött a ráadás - pedig Tomasz Dąbrowski „Old Habits” című szerzeménye volt.
A zenekar a szabad zenei kifejezésmódot követte, amolyan kontrollált free zenét játszottak. Eziránt leginkább elkötelezett a bőgős-dobos páros volt, akik nevetéssel és kiabálással szinte hergelték egymást. E stílust legkevésbé a zongorista Dominik Wania követte, akit a zenekarvezető egyszerűen csak a „Mr. Music” titulussal mutatott be. Szerintem a Fender Rhodes néhány szólót leszámítva inkább csak színesítette a zenét, Grzegorz Tarwid még plusz elektronikát is bevetett a hangszer zenéjének módosítására.
A fúvósok akár példái is lehetnek azon igazságnak, hogy szabad zenét csak az tud játszani, aki egyébként hangszerének mestere. Jobbnál jobb szólókat játszottak, hol a modern jazzben elfogadott módon, hol pedig a free területére elkalandozva.
Érdekes módon Obara hagyta játszani a zenésztársakat, mosolyogva, időnként bólogatva hallgatta zenét, sőt olykor mobiljával fényképeket készített a többiekről.
Ahogy a Piotr Wojtasik Quintet után, most is csak azt tudom mondani, a lengyel jazz él és virul.
