A free jazz kiemelkedő alakjai - 22. rész: LOL COXHILL

1960. december 21-e (éppen tavaly volt hatvan éve), New York City, A&R Stúdió: az Ornette Coleman Double Quartet felveszi a "Free Jazz - A Collective Improvisation" című lemezét. Mérföldkő a szabadon rögtönzött zene több évtizedre visszatekintő történelmében. A minden hónap második hétfőjén megjelenő sorozat részei a free jazz legjelentősebb képviselőit mutatják be. Huszonkettedik rész: Lol Coxhill.

Lol Coxhill (még) a free jazz(-nek is) szokatlan figurája (volt). Játéka senkihez sem hasonlítható - de minden bizonnyal sok türelmet és odafigyelést igényel (ha valaki szeretné megismerni a munkásságát).

Coxhill 1932-ben született az angliai Portsmouth-ban. Viszonylag későn, 15 éves korában kapta meg az első szaxofonját. Eleinte blues és soul zenészekkel játszott együtt, közben már sokat gyakorolt.

Később fő hangszerévé a szopránszaxofont választotta, több műfajban is szerepelt, majd a free jazz excentrikus alakjává vált.

Néhány jellegzetes alkotása bemutatásával kövessük pályafutását!

Ear of Beholder (Dandelion Records, 1971)

Dupla LP, LC (szoprán- és tenorszaxofon, zongora, ének), ismertebb közreműködők (csak 1-2 számban): Burton Greene és Jasper van't  Hof (zongora). Az első önálló album!

Lid (Ictus Records, 1978)

Szóló szopránszaxofon improvizációk hat tételben - az olasz Ictus kiadó gondozásában. Coxhill marimbán is játszik.

Instant Replay (Nato, 1983)

Újra dupla LP, francia kiadó. Több közreműködő, például: Louis Sclavis (basszusklarinét, szopránszaxofon); Tony Coe (klarinét); Joëlle Lèandre (bőgő); Emmanuel Bex (orgona, zongora) - LC szopranino szaxofonon is játszik.

Frog Dance (Impetus Records, 1986)

Megint dupla lemez, 1-1 számban kíséret, LC szopránszaxofonon játszik, egy darabban énekel.

Solo (Shock, 1990)

"Untitled" alkotások szopránszaxofonra - 1-1 egész lemezoldallal. A változatosság kedvéért ausztrál a (beszédes...) kiadó.

Alone and Together (Emanem, 1999)

A spanyol kiadó gondozásában megjelent CD hét darabot tartalmaz: négy duó- és három szólófelvételt. Stevie Wishart hegedűn. és Marcio Mattos csellón működik közre - LC szopránszaxofon játéka mellett. Egy (ritka) szopraninoszóló is helyet kapott az albumon ("A Rare Sopranino Solo").

Spectral Soprano (Emanem, 2002)

Dupla CD, sok közreműködő. Duó-, trió- és szólófelvételek - nagyobb létszámú zenekarok játéka mellett.

Old Sights, New Sounds (Incus, 2011)

Angol kiadó, egyetlen számban Alex Ward klarinétos játékával - a többi szóló, szopránszaxofonra. 2010 októberi felvétel - az egyik utolsó önálló album. (2011-ben még felvettek egy duót Michael Doneda /szintén/ szopránszaxofonossal.)

Coxhill nem mindennapi muzsikus volt, az európai free jazz egyik különleges alakja, zenéje nehezen emészthető, de mindenképpen figyelemre méltó.

Zenésztársai közül kiemelendő (az eddig említetteken kívül): Mike Oldfield (!), Django Bates, Derek Bailey, Fred Frith, Eugene Chadbourne, Alexis Korner - és még sokan mások is voltak.

Érdekes "közjáték" az életében, hogy 75 évesen, 2007-ben házasságot kötött.

2012-ben, 79 esztendős korában hunyt el.