Mini bio jazzfest a világ közepén - Szappanos György emlékére
A világ egyik legcsaládbarátabb jazzfesztiválja indult újra Pilisborosjenőn 2021. június 5-én. Fantasztikus környezetben, a Mandelbrot Pékség udvarán gyűltek össze a jazzt szerető emberek a koronavírusjárvány csendesedését követően. Frissen sült, baráti árú péksütemények, remek gyerekprogramok, sakkszimultán sakk olimpikonokkal, kézműves sörök, borok és gyümölcsitalok, telt ház várta a magyar jazz első vonalából érkező fellépőket.
A harmadik alkalommal megrendezett fesztivál egy egyáltalán nem hivalkodó, az utcaképbe olvadó ház belső udvarán került megrendezésre. A falu fiatalsága kalákában alakította ki a helyszínt saját erőből, a lehető legkisebb ökológiai lábnyomot hagyva a környezetben. A három fő szervező, Madaras Zoltán közgazdász, Szűcs András zenei programfelelős és a vendéglátást, a helyszínt biztosító pékség tulajdonosa Buzás István gyakorlatilag egy nagycsaládi összejövetelt hozott létre a jazz szerelmeseinek.
Ezen az alkalmon valószínűleg nem egy kisgyerek kapott életre szóló élményt, óvodáskorúak és kisiskolások hallgatták a Mihályok (Dresch-Borbély) csodálatos muzsikáját tátott szájjal. Tomor Barnabás basszusgitárvirtuóz fúziós triója pedig megtáncoltatta az ülni képtelen gyerekek csapatait. Ha valaki frissen kaszált fűben szeretett volna fekve zenét hallgatni, ezt is megtehette a telek dombtetői részén, miközben a pazar faluképben és a Nagy-Kevély hegyvonulatában is gyönyörködhetett.
Az elképesztően barátságos helyszínt a Teremtő a vihar odébb terelésével, minden vihar előrejelzést cáfolva biztosította a csodálatos kora nyári időjárást. A 15 órakor már gyerekprogramokkal nyitó minifesztivál zenei programja 17 órakor Balina Gyula zongoraművész-tanár ismeretterjesztő jazztörténeti előadásával kezdődött. Gonda János és Szakcsi Lakatos Béla tanítványa, az East zenekarban is megfordult nagy múltú session muzsikus zenei betétekkel illusztrálva mutatta be a jazz útját a bluestól napjainkig a zongoradarabok tükrében. A B52 JazzFest házigazdája sem akárki volt: Tóth Viktor, a középgeneráció szaxofonos mestere vállalta a fellépőket bemutató szövegek, gondolatok prezentálását, és rövid interjúk készítését a művészekkel. A most harmadik alkalommal megszülető zenei együttlét (© Mediawave:) előző rendezvényein Tóth Viktor fellépőként volt jelen formációival és biztosan nem véletlen, hogy elvállalta a házigazda szerepét. Balina Gyulával nem volt nehéz megtalálni a közös hangot, hiszen Tóth Viktor jazztörténeti sorozata is hasonló szándékkal került bemutatásra a közelmúltban a Fonó Budai Zeneház online platformjain. Balina Gyula remek előadó nemcsak hangszerén, hanem az élő beszéd területén is. Nagy sikert aratott informatív és interaktív előadása és az egyetemi színvonalú zongorabemutató is.
Fél hetes kezdéssel a 44 éves zenekarvezető mellett fiatal zenészekből álló, de már komoly sikereket felmutató Tomor Barnabás Trió fúziós jazz-rock zenéje visszhangzott Pilisborosjenő szívében. Egy sajnálatos hír is ekkor futott be sokak megdöbbenésére: Tóth Viktor tolmácsolta a közönségnek, hogy 55 évesen elhunyt az ország legtechnikásabb, legnagyobb szívű és tudású, legkeményebb és legkedvesebb basszusgitárosa, a Boom Boom supergroup alapító tagja, Szappanos „Szapi” György. A zenészek az ő emlékének ajánlották műsorukat… Tomor Barnabás a magyar fúziós jazz egyik legvirtuózabb, legizgalmasabb basszusjátékosa. Zenekaraiban vendégzenészként nem véletlenül fordultak meg akkora nevek, mint Mohai Tamás, vagy Fekete Jenő. 2019 óta a trió Szumper Ákos dobossal és Usztics Péter gitárossal egy kompakt zenei világot alakított ki remek kompozíciók megalkotásával, bődületes energiákkal és szólókkal. Tóth Viktor véleménye szerint nem kisebb elődök munkássága hatott felismerhetően a Tomor Barnabás Trióra, mint Miles Davis 1972-es, Al Foster-rel közösen megalkotott „sound”, amit az „On the Corner” című Davis korong őriz olyan zenészekkel, mint John McLaughlin, Herbie Hancock, Al Foster, Chick Corea, Jack DeJohnette… De természetesen Tomor basszusgitárjátéka idézi Jaco Pastorius kikerülhetetlen szellemiségét, ahogy Usztics Pétert hallva John Scofield és Mike Stern öröksége is tettenérhető. Szumper Ákos tudásáról pedig elég annyit tudni, hogy Borlai Gergő is őt ajánlja maga helyett, ha helyettesíteni kell.
A pilisborosjenői Budai út 52. számú házikójának kertjében a fesztivál záróprodukciója a magyar jazz két nagymestere, a két Mihály, Dresch és Borbély fellépése zárta, akik erősítették a szabályt azzal, hogy az ő esetükben két dudás bizony megfér egy csárdában. És nem is akárhogyan. A magyar jazz élő klasszikusai egy világszerte csodált zenei univerzumot teremtett a nagy amerikai elődök John Coltrane, Sony Rollins, Archie Shepp, Roscoe Mitchell munkássága, valamint a Kárpát-medence népzenéi szerves és hiteles összeolvadásából. A jazz nagy csodája, ahogy integrál különböző zenei hatásokat - új minőséget, új zenei utakat megnyitva. Természetesen ehhez olyan teremtőerővel rendelkező és hiteles zenészekre van szükség, mint Dresch Mihály és Borbély Mihály. A két teljesen különböző habitusú művészt a hatalmas tudás és az ezzel párosuló szerénység, valamint a zene iránti feltétlen alázat és a mélységes, erős hit kapcsolja össze immár több évtizedes együttműködésük során. A közönség örülhetett, hogy járvány alatt többszöri programcsúszás miatt, most három formáció műsorából is részesülhettek. Dresch és Borbély klasszikusokat hallhattunk, világszínvonalon, lenyűgöző, varázslatos előadásban. A Borbély-Dresch Quartetben a két fúvóst egy kiváló ritmusszekció egészíti ki Horváth Balázs bőgős és G. Szabó Hunor dobos személyében. Mindketten rendkívüli tehetségek, rengeteg kiemelkedő formációban szerepelnek és más műfajokban is meghatározó jelentőségű a munkásságuk. Hatalmas energia jellemzi játékukat a kiemelkedő érzékenység mellett. Ahogy a robusztus hangú bőgős a világzenében, úgy Hunor a pszichedelikus rockzenében is jelentős, nemzetközileg is jegyzett alkotó. A Borbély Műhelyben az állandó tag Tálas Áron zongorista Svájcban alkot ösztöndíjasként, ezért ezen az estén Juhász Gábor fantasztikus gitárművész „helyettesítette”. Juhász Gábor egyéni hangú, hol eksztatikus és hol himnikus szólói minden zenekar koncertjét bearanyozzák, ahol megfordul. Nekem nagy kedvencem duólemeze „Little Song” címmel Binder Károllyal, és a Balázs Elemér Group „Magyar Népdalok” című aranylemeze. Mindkettőn meghatározó Juhász Gábor jelenléte. Fantasztikus örömzenét hallhatott a közönség a kivételes helyszínen. A közönség nagy része helybeli volt, az eseményt nem is igazán hirdetik, így is garantált a telt ház. A borosjenőiek helyi csapatát erősíti most már Németh Juci és élete párja G. Szabó Hunor is, gyerekeikkel együtt. Német Juci zenei blokkjával a koncert könnyedebb, vidámabb szakaszát nyújtotta a hálás közönségnek, énektudása mellett fuvolajátékával is elkápráztatta zenésztársait is. Csak Dresch Mihály nem vett részt a bossanovás, Budapest Báros hangulatban, de szerencsére a fináléra ő is a színpadra érkezett. A zivatartól megkímélt koncertsorozat zárószáma Duke Ellington szerzeménye, ami John Coltrane játékával vált klasszikussá, az „In a Sentimental Mood” volt. A „mihályosított” gyönyörű ballada az összes résztvevő színpadi jelenlétével hangzott el méltó zárásként.
Ez a felejthetetlen pilisborosjenői este feledtette a nagyon fiatal, rengeteg gyermeket magáénak tudó közönséggel a másfél éves járványidőszakot. Egy fantasztikus rendezvényt köszönhetünk a borosjenőiek kalákájának, a szervezők örömteli munkájának. Friss péksütemények, virágok, bodzafák illata lengte be a domboldalt, egy dolgot nem lehetett itt érezni: pénzszagot. 2000 Ft-os támogatói jegyet lehetett váltani a felnőtteknek, ami több mint baráti ezért a környezetért és a három osztályonfelüli produkcióért. Mindenki szívesen szánt többet is a jegyre, mert teljesen nyilvánvaló, hogy minden fillér jó helyre kerül. Köszönet a művészeknek és a B52 JazzFest megvalósítóinak a lelkes produkciókért és a megvalósításért.
