Hirtelen elhunyt Roy Hargrove
49 évesen tegnap meghalt Roy Hargrove amerikai trombitás, zeneszerző, zenekarvezető. Generációja egyik legmarkánsabb képviselője volt ő, aki a straigh-ahead jazztől a latin jazzen át a hip-hop-jazzig (RF Factor) és a big bandig mindenben nagyot alkotott. Kétszeres Grammy-díjas volt.
Sokszor láttam-hallottam már, sokféle felállásban: egyszer Herbie Hancock zenekarával Bostoni "Symphony Hall"-ban (ez talán 2002 körül lehetett), a Hancock - Hargrove -Brecker lemez megjelenését követően. Olyan 2010 körül San Francisco-ban, a Yoshi's klubban egy kvartettel. Pár éve pedig Seattle-ben a Jazz Alley-ben.
Utoljára a Smalls-ban találkoztam vele, tavaly nyáron.
Kirk Lightsey zenekara játszott a klubban, és Roy, minden bejelentés és hírverés nélkül lelátogatott, hogy "besegítsen" egypár számban régi kedves tanárának. A Smallsban padok vannak a színpad körül, és Roy, aki szokása szerint késve érkezett, mellém ült le (lásd mellékelt ábra), és velem együtt élvezte Lightsey mester játékát. Aztán néha beszállt, de sokszor csak onnan, a padról, ülve fújogatott: csodaszépen.
Én Royt még soha nem hallottam rosszul vagy feeling nélkül játszani. (De az is hozzátartozik a dologhoz, hogy józanul sem láttam soha: mindig volt benne egy kis "anyag"; az elmúlt években egyre nehezebben tudta az addikcióját kordában tartani, droggal kapcsolatos letartóztatásai is voltak.) Az utóbbi tíz évben már nem adott ki lemezeket; utolsó szólólemeze a 2009-es Emergence volt (Roy Hargrove Big Band). De azért koncertezett tovább, járta a világot (idén áprilisban Budapesten is fellépett)
Amikor pedig otthon volt, New York-ban a Greenwich Village-i klubokban bukkant fel mindenféle hajnali jam sessionökön.
Beteg volt, rossz volt a veséje, dialízisen volt, és a Mount Sinai kórházban, ahova vesebetegség miatt utalták be, halt meg hirtelen: "szívinfarktust" adtak meg a halál okának. Nyugodj békében, Roy. Rövid életed volt, két végén égetted a gyertyát, de aki látott-hallott Téged játszani, soha nem fog elfelejteni.
