A Beatles után – John Lennon és a jazz – Imagine (1971-2000)

2017. november 12., Maloschik Róbert

Mivel már nemcsak azok a dalok fogytak el, amiket annak idején a Beatles-nek írt John, Paul és George, hanem már azok is, melyeket másoknak adtak, így mostantól a Beatles utáni korszak (a szóló évek) azon dalai jönnek, amikből jazz feldolgozás is készült!

Mivel elfogytak George Harrison jazzesített dalai, így ABC sorrend szerint jönnek a Lennon nóták!

Az „Imagine”-t John 1971 január elején írta! Yoko-val épp Lennon vidéki rezidenciáján (Tittenhurst Park, Ascot, Berkshire) tartózkodtak, és előző nap olvasta el Ono 1964-es verseskötetének (Grapefruit) egyik versét (Cloud Piece). Annyira megragadta képzeletét ez a költemény, hogy ezzel álmodott. Majd mikor reggel felébredt a nappaliba ment, leült a Steinway zongora mögé, és „első ülésben” megkomponálta a dalt és szövegét is megírta!

A kislemezre szánt változatot Tittenhurst-i otthoni stúdiójában játszották fel 1971 májusában a következő összeállításban:  John Lennon – ének, zongora, Klaus Voormann – basszusgitár, Alan White – dob.

A keverésre a New York-i Record Plant East stúdióban John és Yoko, valamint Phil Spector jelenlétében került sor.

Az „Imagine” single Lennon szólópályafutásának legsikeresebb kislemeze lett!

Amerikában 1971. október 11-én jelentették meg, s végül a Billboard Hot 100 3. helyéig jutott! (B-oldalán az „It’s so Hard”-dal.)

Érdekes módon Angliában az „Imagine”-t (B-oldalán a „Working Class Hero”-val) csak 1975. november 1-én dobták piacra, és első nekifutásra csak a 6. helyig tudott felkapaszkodni a brit slágerlistán. Viszont nem sokkal azután, hogy Lennon-t lelőtte egy elmeháborodott rajongó, a Temze partján 1980. december 27-én újra felkerült a listára, majd 1981. január 10-től ez lett a listavezető az Egyesült Királyságban. Ráadásul platinalemez lett belőle! Jóval több, mint másfél millió példányt adtak el belőle John szülőhazájában!

Az „Imagine” albumot is először Amerikában jelentették meg. Méghozzá 1971. szeptember 18-án. Az Atlanti Óceán túlsó partján csak 45 hétig volt fent a listán. Abból 1 hétig vezetett (1971. október 30-tól – micsoda véletlen!), de csak aranylemez lett!

Az „Imagine” LP 1971. október 30-án jelent meg az angliai albumlistán (és utána 101 hétig fent is maradt!). Egyből az 1. helyen nyitott és 2 hétig „listavezetett”! Végül összesítésben ez is jóval túl lépte az egymillió példányt! Magyarul, platinalemez lett belőle!

A jazz feldolgozások időrendben: Ebből a dalból rengeteg, szám szerint 55 jazzváltozat készült! Én legalább is ennyiről tudok… Így ma csak az 1971 és 2000 közötti darabokat mutatom be, szám szerint 19-et!

Sarah Vaughan 4’36” (A Time in My Life 1971 LP)

Hank Crawford 3’58” (Help Me Make It Through the Night 1972 LP)

(HC – as, Cornell Dupree – g, Richard Tee – ep, Ron Carter – bg, Bernard Purdie – dr + strings)

Houston Person 5’04” (Broken Windows, Empty Hallways 1972 LP)

(HP – ts, Cedar Walton – p, Ernest Hayes – org, Joe Beck – g, Ron Carter - bg, Grady Tate – dr, Buddy Caldwell – con +Buzz Brauner – ob, Jim Buffington – fh, Hubert Laws – fl, Victor Paz, Joe Wilder - tp)

Gil Ventura 3’40” (John Lennon’s Imagine – Sax Club 21 1981 LP)

(GV – as, ts, Vince Tempera – keyb, Massimo Luca – g, Julius Farmer – bg, Ellade Bandini – dr)

Tania Maria 5’16” (Taurus 1981 LP)

(TM – voc, p, Rob Fisher – b, Vince Lateano – dr, Willie Colón – con, Kent Middleton – perc)

Randy Crawford & Yellowjackets 5’52” (VA: Casino Lights 1982 CD)

(RC – voc, Robben Ford – g, Russell Ferrante – keyb, Jimmy Haslip – bg, Ricky Lawson – dr, Lenny Castro – perc)

Cleo Laine & John Williams 3’25” (Let the Music Take You 1983 LP)

Toots Thielemans 3’31” (Toots & Sivuca – Chiko’s Bar 1985 LP)

(TT – har, Clarence Ofwerman – syn, Luiz Avellar – ep, Richard Silveira – g, Luizão – bg, Paulo Braga – dr)

Palle Mikkelborg 3’15” (Heart to Heart 1986 LP)

(PM – tp, Kenneth Knudsen – keyb, Niels-Henning Ørsted Pedersen – b)

Acker Bilk (cl) 3’29” (John, Paul & Acker 1986 LP)

Richard Elliot 4’16” (What’s Inside 1990 LP)

(RE – ts, Dan Siegel - keyb)

Kimiko Itoh 4’16” (A Natural Woman 1990 LP)

(KI – voc, - ag, - ep, - b, - dr)

Gonzalo Rublacaba 6’27” (Images 1991 CD)

(GR – p, John Patitucci – b, Jack DeJohnette – dr)

Stanley Cowell (p) 6’14” (Angel Eyes 1994 CD)

Keiko Lee (voc, p) 6’15” (Imagine 1995 CD)

Jeff Berlin 7’38” (Taking Notes 1997 CD)

(JB – bg, Clare Fisher – ep)

Tommy Emmanuel (ag, voc) 4’24” (Collaboration 1998 CD)

Gary Smart (p) 4’20” (Beatle Jazz 1998 CD)

Frank Vignola 4’30” (Déjà vu 1999 CD)

(FV – g, - keyb, - bg, Steve Hass - dr)