Magyar jazzmuzsikus szülők és zenész gyermekeik – 5. rész: Bolyki András + Bolyki Sára és Bolyki Barnabás
A januárban indult új sorozatomban a magyar jazzmuzsikus szülőket (ha még élnek…) és zenész gyermekeiket kérdezem kéthetente csütörtökön.
Milyen hangszeres vagy? Milyen zeneiskolákba jártál és kik voltak a főtárgy tanáraid?
András: Régi motoros vagyok, sokmindenkitől tanultam és minden tanáromnak nagyon hálás vagyok.
Édesanyámtól tanultam zongorázni, majd Budapesten Puskás Eszter néni, és Jankó Kati néni tanított hegedülni.
Miskolcon Fejérvári János brácsaművész volt a tanárom középiskolában, a Zeneakadémián pedig Nagy Sándor, Konrád György és Pongrácz Gábor voltak professzoraim.
Így aztán mélyhegedű művésztanári diplomám van.
Gyerekkorában gondolom állandóan szólt otthon a zene... Milyen zenék voltak azok?
Sára: Nem folyamatosan szólt a zene, ami azért is nagyon jó, mert nem vált háttérzajjá. Kiskoromból Kaláka és Gryllus Vilmos mellett klasszikus zenére emlékszem leginkább: a Bartók Rádió műsoraira, klasszikus zenei CD-kre. Nagyon szerettem kisgyerekként, amikor Édesanyám csellón, Édesapám brácsán gyakorolt egy-egy koncertre. De megszólaltak gospel, vagy éppen beatlemezek is. Egy idő után pedig lett saját rádióm, zenelejátszóm és felkerült a palettára a népzene, a világzene és a jazz is.
És maga hogy emlékszik erre?
Barnabás: A Kalákán és Gryllus Vilmoson kívül nekem először az Emil.Rulez és a Take 6 jutnak eszembe konkrét zenei élményként gyerekkoromból. Ahogy Sára is említette, szüleink gyakorlásai is nagy hatással voltak ránk. Én ezek mellett még az ő zongora, és bátyám, Marci oboa tanulmányait is végigkísérhettem a szomszéd szobából.
Hogy lett belőled énekes? Milyen szólamot viszel a Bolyki Brothers-ben?
András: Az őszintét megvallva nem tartom magam profi énekesnek, de szeretek énekelni, és az egész életemet végigkíséri az éneklés. A gyári beállítás szerint olyan bariton-féle az orgánumom, és amikor szólóban énekelek, ezt viszem. De megtanultam kitekerni a potit, amikor a szükség úgy hozza. Így aztán a Bolyki Brothersben voltam basszus, tenor, és mostanában megint a számomra kényelmes bariton a szólamom.
Apukája hatására lett magából is énekes? Milyen zeneiskolákba járt és ott kik voltak az énektanárai?
Sára: Muzsikusok és tanárok közt nőttem fel, és bár sok minden érdekelt, a színpad nagyon korán vonzani kezdett -- ebben biztosan nagy szerepe volt mindkét szülőm mellett a nagybátyáim és nagymamám példájának is. A szüleim sosem tereltek kifejezetten a zenei pályára, de gyerekkoromtól segítettek abban, hogy az adottságaimat minél jobban ki tudjam használni.
Biatorbágyon kezdtem zongorázni Vadász Zsuzsa tanárnőnél, énekelni Magdó Ildikónál. Nagymamám, Bolyki Eszter kóruspróbái és szolfézsórái is meghatározóak voltak számomra. A Bartók Konziban Faddi Sári volt a zongoratanárom, Igó Lenkétől, Ugrin Gábortól sokat tanulhattam a kóruséneklés kapcsán a zenéről, zenészségről, éneklésről is. Jazzt a Bartók Konzi OKJ képzésében Lakatos Áginál és Urbán Orsinál tanulhattam. A Zeneakadémia Népzene tanszékén számos kitűnő énektanárom volt: Bárdosi Ildikó, Fábián Éva, Guessous Majda Mária, Juhász Réka, Maczkó Mária, Palócz Réka, Vakler Anna - hogy csak néhányat említsek. Nagy megtiszteltetés, hogy most már én is oktatóként vehetek részt az Egyetemen zajló munkában.
Barnabás: Négy-öt éves koromban anyukám hatására csellózni kezdtem, amit nyolc évig űztem a Szabolcsi Bence Zeneiskolában Pejtsik Árpád Györgynél. Utána sok évnyi autodidakta gitár, és némi zongora tanulás, kísérletezgetés után kerültem az énekesi pályára. 17 éves koromtól kezdtem el a jazzel foglalkozni, rengeteg lemezt hallgattam meg, igyekeztem minél több zenét magamba szívni és koncertekre járni. Ez volt az az időszak is, mikor először tapasztaltam meg a dalszerzés örömét. Ekkorra a gimnáziumban (aminek egy nagyón jó kórusa és karnagya volt Bence Gábor személyében, amivel számos külföldi koncertet adtunk és hazai versenyt nyertünk) már tudtam, hogy nekem a zenével kell foglalkoznom és szerencsére az iskolai környezetem ebben támogatott. Érettségi után a Brartók Konzi jazzének szakára jártam, amit Sára javasolt nekem és a felvételire is ő készített fel, tanította meg a jazz elmélet alapjait, Nagymamámmal pedig a klasszikus zeneelméletre fókuszáltunk ebben az időben. A Konziban Lakatos Ágnes, Urbán Orsolya, Karosi Júlia és Szűcs Katalin voltak tanáraim. Utána felvételiztem a Zeneakadémia jazz tanszékére, ahol Lakatos Ágnes, Urbán Orsolya, Hajdu Klára, Molnár Anna, Vida Anikó és Burján Orsolya tanítanak, vagy tanítottak énekelni.
Mikor fedezted fel, hogy Sára angol szakszóval "extraordinary talent"? És Barnabással hogy volt?
András: Sára egészen kicsi korában történt, hogy valami dal hangszeres intrója elindult a lejátszóban és ez a leány kb. két hang után azonnal rávágta, hogy mit hallunk. Lehetett vagy két éves...
Barnabás az érettségiig titkolta, hogy milyen nagyszerű orgánuma van! Nem nagyon énekelt, csak gitározott.
Én voltam a legjobban meglepve, amikor előadta nekünk a két nótát, amit a felvételire készített elő. Azóta pedig én vagyok a legnagyobb rajongója a gyönyörű hangjának!
A Bartók konzi 2014 januári tanszaki vizsgáján láttam először magát. Konkrétan el voltam ájulva attól, ahogy énekelt. Emlékszik arra, mit mondtam magának, mikor lejött a színpadról?
Sára: Az első konzis fellépésem eufórikus pillanat volt, nem tudok rá pontosan visszaemlékezni, hogy milyen szavak hangzottak el utána... Arra emlékszem, hogy nagyon pozitívan nyilatkozott, ami jól esett, mivel a rádióban sokat hallgattam a jazzműsorait. :)
Mikor lépett fel először Sára a Bolyki Brothers-szel? És Barnabás?
András: Sárával azt hiszem egy kiállítás megnyitón énekeltünk először ötösben. Barnabás pedig azon a koncerten, amit egy sportcsarnokban adtunk és minden Bolyki fellépett. Szuper este volt!
Hol lépett fel először édesapjával?
Sára: Édesapámmal már egész kiskoromban muzsikáltunk közösen, a Bolyki Brothers-szel viszont huszonhárom évesen énekeltem először, nagypapám kiállításának a megnyitóján.
Barnabás: Azon a Bolyki Brothers koncerten, amin minden unoka színpadra lépett.
Te tanácsoltad Sárának, hogy a Bartók konzi jazztanszakára járjon? És Barnabásnak mit tanácsoltál?
András: Alapvetően azt szerettem volna, ha a saját útjukon járnak, ezért nem tanácsoltam és nem is erőltettem semmit. Természetesen csak a zenéhez értünk én is és a feleségem is. Ebben élünk és ezt a világot ismerjük. Így másban nem is tudtunk volna segíteni nekik. Valószínű ezt megérezték a gyerekek is.
Ha a Bartók konzi jazztanszakára járt, hogy-hogy a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzenei Tagozatán szerzett diplomát?
Sára: Sokféle zene érdekelt mindig is, klasszikus zongora és szolfézs szakon érettségiztem, utána egyszerre kezdtem bele a népzenei képzésbe a Zeneakadémián és a jazzének OKJ-ba a Konziban. Úgy gondolkodtam, hogy magyar népzenéből csak itthon kaphatok diplomát, a jazz világa viszont szinte határtalan, később külföldre is kimehetek tanulni. Végül annyi lehetőség tárult elém itthon, hogy a népzenei diplomám megszerzése után nem felvételiztem már máshova.
Mikor végez a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszékének ének szakán?
Ez az utolsó félévem az egyetemen, júniusban lesz a diplomakoncertem.
Mit szóltál Sára választására? És Barnabáséra?
András: Sára több kanyart is leírt, de annyi élménnyel lett gazdagabb és olyan sok embernek adott örömet a zongorázásával, szavalásával, a szép énekhangjával és a népdal előadásaival, hogy inkább csak érdeklődve figyeltem, mi lesz ebből a leányból? Most is hálás szívvel bátorítom, hogy írja csak a dalokat, mert nagyon sok és mély dolgokat kapott a Teremtőtől.
Barnus énekkarrierje számomra derült égből a villámcsapás volt, de megnyugtató is, hogy nem pénzügyesnek ment, amihez egyáltalán nem értek! Tudtam, hogy szép és gazdag pálya előtt áll.
A népzene mellett nem hagyott fel a jazzel sem. Hogyan és mikor lett a Jazzation egyik énekesnője? És unokatestvérével, Tamással milyen sűrűn szerepel? És Barnabás testvérével?
Sára: Idén lesz tíz éve, hogy a Jazzationben énekelek! Az első fél év nagyon sűrű és emlékezetes volt, egy németországi verseny (még beugrósként) és egy kéthetes tajvani turné volt a tűzkeresztségem. Barnabással a Jazzationben énekelünk együtt, azon kívül nem túl sűrűn. Van egy közös dalunk harmadik testvérünkkel, Marcival, „Balaton” címen megtalálható a Youtube-on, remélem, lesz még hasonló közös projekt. :) Bolyki Tamás gitáros unokatestvéremmel a kvartettje első lemezén énekeltem, annak kapcsán több koncerten is közreműködtem, volt néhány duókoncertünk is, az egyik pont a Debreceni Jazznapokon.
Hogyan és mikor lett a Jazzation egyik énekese?
Barnabás: 2022 júniusában került sor zeneakadémiai felvételimre, aminek másnapján hívott fel Várallyay Katus, az együttes vezetője és szopránja, hogy csatlakoznék-e hozzájuk. Ez egy olyan hívás volt, amire nem lehetett nemet mondani! Mint kiderült, ők már hallottak engem különböző helyeken és arra gondoltak illenék a csapatba.
Mostanában mivel foglalkozol?
András: Gazdag életem van. Gyermekeket tanítok hegedülni és az életre, zenét szerzek és sokfelé muzsikálok. Az Erkel Ferenc Kamarazenekarban brácsázom és a zenekar Művészeti Fesztiváljának igazgatója vagyok Biatorbágyon. A régizene világában brácsázom itthon és időnként külföldön. A Savaria Barokk Zenekar brácsása vagyok, Wiener Esterházy Ensemble barytontrióban barokk brácsázom. De a könnyűzenében is forgolódom, a mikrofon mindkét oldalán. A Bolyki Brothers-szel nyílván, de a felvételi, és főleg a masterelési kérdésekben mélyedtem el az utóbbi időben.
Ugyanazt kérdezem magától is, mint Apukájától.
Sára: 6-14 éveseket tanítok énekelni a Biatorbágyi Pászti Miklós AMI-ban, egyetemistákat a Zeneakadémián, alkalmanként workshopokat, kurzusokat tartok felnőtteknek. A Jazzationnel sokfelé koncertezünk és nemrég egy új lemez munkálataiba fogtunk, Várallyay Petrával akusztikus world jazzt játszom duóban. Meghívott szólistaként időről időre énekelek különböző világzenei, népzenei és jazzkoncerteken, mindeközben pedig a saját dalaimon dolgozom.
Barnabás: Elsősorban a diplomakoncertemre készülök, az utolsó félévemre fókuszálok. A Jazzationnel nemrég megkezdtük legújabb lemezünk felvételeit, én pedig közben folyamatosan írom a saját zenéimet, szeretném őket minél előbb életre kelteni, ezért a saját zenekar alapításának gondolata is egyre élénkebben foglalkoztat.
