A Beatles és a jazz – No Reply
2015. február 01., Maloschik Róbert
A dalt Lennon még 1963 elején komponálta (és a szöveget is ő írta hozzá), kimondottan Tommy Quickley-nek, aki aztán soha sem vette lemezre… A „No Reply” végül is az 194 decemberében megjelentetett „Beatles for Sale” LP-re került fel.
A dal szövegéből az is kiderül, hogy egy olyan suhancról van szó, akit hűtlen kiscsaja hazugságokkal áltat. Sokak szerint ezt tulajdonképpen 10 évvel korábbi önmagáról írta John.
A „No Reply”-t 1964. szeptember 30-én rögzítették az Abbey Road Studios-ban. Az együttes összeállítása: John Lennon – duplán felvett szólóének, akusztikus ritmus gitár, taps, George Harrison - akusztikus ritmusgitár, taps, Paul McCartney – basszusgitár, háttérének, taps, Ringo Starr – dob, taps. Plusz: George Martin – zongora.
A dal Angliában az 1964. december 4-én megjelentetett „Beatles for Sale” című LP-n látott napvilágot. Ez a nagylemez azonban csak december 19-én került a brit albumlista élére, mert addig az „A Hard Day’s Night” volt a listavezető… Igaz, hogy utána három részletben 11 héten át volt Number One, és jóval több, mint egymillió példányt adtak el belőle csak a szigetországban.
Az óceán túlsó partján nagyjából ugyanazokkal a dalokkal 1965. január 2-án megjelentetett „Beatles ’65”-on is megtalálható az „I’m a Loser”. Ez az LP június 26-án iratkozott fel a Billboard albumlistára, és ha már ott volt, 41 hétig ott is maradt. Ebből 6 hétig volt listavezető (1965. július 10-e és augusztus 21-e között), és több mint hatmillió példányt adtak el belőle.
A jazz feldolgozások időrendben: ez a dal egyáltalán nem népszerű a jazzmuzsikusok körében, hisz az elmúlt 51 évben mindössze kettő (!) jazzváltozatot készítettek belőle. Én legalább is ennyiről tudok…
Paul Nero’s Blue Sounds 2’02” (The Big Beat 1965 LP)
(Klaus Doldinger – bs, Attila Zoller – g)
Peter Lipa 3’33” (Beatles in Blue(s) 2002 CD)
