A Beatles és a jazz – Michelle (1970-1999)
2015. január 03., Maloschik Róbert
McCartney még liverpooli korszakukban, az 1950-es évek végén „írta” ezt a dalt, amit kamu franciával feldúsítva dúdolgatott a többieknek áttivornyázott éjszakákon.
Akkor még nem volt címe sem, s főleg nem gondolta, hogy a Beatles hatodik LP-je (Rubber Soul) A-oldalának utolsó száma lesz ebből a melódiafoszlányból. Hol voltak akkor még a lemezszerződéstől…
Valamikor 1959 táján Pault meghívták képzőművész barátai, hogy vegyen részt egy un. „French Left Bank” partin, ahol egy srác franciául énekelt. McCartney egy kukkot sem tudott franciául, de a dal hangulata megfogta. Így kvázi imitációként és John és George (és Pete Best) szórakoztatásául közös bulizásaikon énekelgette éveken át. Majd mikor 1965 április-májusában írniuk kellett a dalokat a „Rubber Soul” közelgő felvételére, John szólt Paulnak, írjon ebből egy dalt. Ekkor Paul megkérte gyerekkori haverja, Ivan Vaughan feleségét, aki történetesen francia tanárnő volt, hogy segítsen neki. Így tulajdonképpen Mrs. Vaughan írta a „Michelle” című dal bevezető részét, hogy aszongya: „Michelle, ma belle”. Amikor Paul megkérdezte a hölgyet, hogy miért pont ezt választotta, Mrs. Vaughan így válaszolt: „mert ezek illenek egymáshoz…”. Ez angolul így hangzik: „These are words that go together well”. Ez annyira tetszett McCartney-nak, hogy megkérte Mrs. Vaughan-t, ezt fordítsa le neki franciára. Ő meg is tette: ” Sont des mots ui vont très bien ensemble”.
A „Michelle”-t 1965. június 17-én vették fel (George Martin azt állította később, hogy ő írta a stúdióban George gitárszólóját, mert Paul eredetileg tök akusztikusnak képzelte el a dalt…), de csak október 12-én énekeltek rá (ott találta ki Lennon, hogy a középrészben az „I Love You” domináljon, mert az előző este hallotta Nina Simone-tól az „I Put a Spell on You”-t, ahol szintén elhangzik ez a frázis…) Utolsóként keverték össze a 14 dal közül november 11-én. Mindössze 3 héttel az album megjelenése előtt.
McCartney nem akarta, hogy kislemez legyen a „Michelle”-ből… Pedig az 1967-es Grammy-díj kiosztón ez kapta „Az év dala” (Song of the Year) díjat, olyan dalokat leszaknderezve, mint például a „Born Free”, vagy a „Strangers int he Night”. (Ez már csak azért is jól eshetett a Beatles fiúknak, mert az előző évben kilenc (!) kategóriában is jelölték őket, de egy Grammy-t sem kaptak…) 1999-ben pedig a BMI (Broadcast Music, Inc.) nem mást állított, hogy a „Michelle” volt a XX. század 42-ik legtöbbet előadott nótája!
Sok kritikus szerint a „Yesterday” után rögtön a „Michelle” következik a McCartney által komponált balladák közül.
A „Rubber Soul” LP-t Angliában 1965. december 3-án jelentették meg, december 11-én iratkozott fel a New Musical Express albumlistájára, ahol Karácsony napján, vagyis december 25-én vette át a vezetést. S ha már első lett, 9 hétig ott is maradt. Miközben jóval egymilliónál többet adtak el belőle.
Amerikában 1965. december 25-én került fel a Billboard 200-as albumlistájára és 59 hétig maradt fenn, miközben több mint négymilliót adtak el belőle. Number One pozícióba viszont csak 1966. január 8-án került és két részletben 6 héten át, vagyis március 5-ig vezetett.
A jazz feldolgozások időrendben: az elmúlt 49 évben 107 jazzváltozat készült a „Michelle”-ből. (Ebből egyet 1982-ben Lakatos Tóni készített felkérésemre!) Legalább is én ennyiről tudok… Ezért aztán több részletben számolok be Önöknek a „Michelle” jazzesítéséről. Második etapban az 1970 és 1999 közötti változatokat veszem elő. Így is van belőlük 31!
Frank Chacksfield and His Orchestra 3’17” (Chacksfield Plays The Beatles’ Songbook 1970 LP)
Yusef Lateef 1’42” (Suite 16 LP 1970)
(Earl Klugh – ag!)
Singers Unlimited 3’50” (A Capella LP 1972)
Ove Lind (Swingin’ the Beatles 1974 LP)
(OL – cl, Rolf Larsson – p, Lars Erstrand – vib, Nicke Wöhrmann – g, Sture Åkerberg – b, Anders Burman – dr)
John Eaton 4’27” (Solo Piano 1975 LP)
Mina 5’34” (Plurale 1976 LP)
(M – voc + female chorus, - p, - eg, - b, - dr)
Paul Kuhn and the SFB Big Band 2’56” (The Big Band Beatles 1977 LP)
Albert Dailey Trio 5’24” (That Old Feeling 1979 LP)
(AD – p, Buster Williams – b, Billy Hart – dr)
Lakatos Antal Quartet 3’20” (1982)
(Lakatos Antal - ts, Gárdonyi László - p, Vasvári Pál - b, Lakatos Pecek Géza - dr)
Valentina Ponomareva 4’42” (Fortune-Teller 1985 LP)
Stephane Grappelli-Baden Powell 3’17” (1974!) (La Grande Reunion Vol. 2 1986 CD)
(SG – v, BP – g, Guy Pedersen – b, Pierre-Alain Dahan – dr, ? – syn)
Billy Bauer (eg) 4’08” (Anthology 1987 CD)
Tommy Emmanuel (ag) 3’11” (Up from Down Under 1987 LP)
Acker Bilk (cl) 2’58” (Acker Bilk Plays Lennon & McCartney 1988 CD)
L.A. Workshop 3’36” (Norwegian Wood (This Bird Has Flown) 1988 LP)
(Steve Lukather, Lee Ritenour – g, Joe Pasquale - syn, John Pierce – bg, Vinnie Coluiata - dr)
Béla Fleck & The Flecktones 5’09” (Flight of the Cosmic Hippo 1991 CD)
(BF – banjo, Howard Levy – har, Victror Wooten – bg, Future Man – synthaxe drumitar)
Elena Durán, Stephane Grappelli & Laurie Holloway 3’14” (Bach to The Beatles 1991 CD)
(ED – fl, SG – v, LH – p, - b, - dr)
European Jazz Trio 3’53” (Night Train 1991 LP)
(Karel Boehlee – p, Frans van der Hoeven – b, Roy Dackus – dr)
Allan Holdsworth 4’53” (VA: Come Together – Guitar Tribute to The Beatles 1993 CD)
(AH – eg, Gordon Beck – p, Gary Willis – bg, Kirk Covington – dr)
Jazz Studio Quartet 8’33” (medley:Lady Madonna+M) (Beatles Idea?! 1993 CD)
(- ss, - p, - b, - dr)
Barrett Deems Big Band 4’01” (How'd You Like It So Far 1994 CD)
Andre Ceccarelli 5’05” (3 Around the 4 1994 CD)
(AC – dr, Thierry Eliez – p, Jean-Marc Jafet – bg)
Wallace Roney 6’31” (Mistérios 1994 CD)
(WR – tp, Geri Allen – p, Clarence Seay – b, Eric Allen – dr)
Ramsey Lewis Quartet 4’46” (VA: (I Got No Kicks Against Modern Jazz) – A GRP Artists’ Celebration of the Songs of The Beatles 1995 CD)
(Ramsey Lewis – p, Mike Logan – syn, Chuck Webb – bg, Perry A. Wilson – dr)
Modern Gustin Trio 2’50” (The Beatles Go Jazz 1995 CD)
(Gérard Gustin – p, - b, - dr)
Jon Simon (p) 4’58” (Beatles on Ivory 1995 CD)
Chris Camozzi 4’40” (Windows of My Soul 1996 CD)
(CC – ag, Tom Keane – keyb, Jason Scheff – bg, John Keane – dr, Luis Conte – perc)
Bob Berg 6’36” (Another Standard 1997 CD)
(Bob Berg – ts, David Kikoski – p, Ed Howard – b, Gary Novak – dr)
Four Fathers 2’32” (Four Father Singers 1997 CD)
(Hajnal András, Boros Sándor, Gerzsenyi Csaba, Frech’ Zoltán)
Cotton Club Singers 4’55” (Négy gengszter 1997 CD)
(Zsédenyi Adrienne, Szűcs Gabriella, László Boldizsár, Fehér Miklós – voc, Kosz Szilveszter – p, Lutz János – b, Tiba Sándor – dr +Mendelsson Chamber Orchestra (Veszprém) vez.: Silló István)
Will Downing & Gerald Albright 3’05” (Pleasures of the Night 1998 CD)
(Will Downing – voc, Gerald Albright – as, Patrice Rushen – p, Ken Wild – b, Marvin „Smitty” Smith – dr)