A Beatles és a jazz – Martha My Dear
2014. december 07., Maloschik Róbert
Ezt a dalt Paul McCartney 1968 nyarán írta kimondottan a később „White Album” néven elhíresült dupla LP-re. 1968. október 4-én vettek fel, s ez lett a „The Beatles” dupla LP első lemez B-oldalának első felvétele.
„Erdei körökben” (angol pop-rock szakma) közismert tény volt az 1960-as éveknek, hogy Paul-nak van egy Martha nevű öreg angol juhászkutyája, akit nagyon szeret. Így a tudálékos kritikusok egyből azt hitték, hogy ezt a dalt csakis róla írhatta McCartney. Paul jóval később azonban elárulta, hogy ez csak „elterelő hadművelet” volt a részéről, hisz ezt élete első nagy szerelmének, az angol filmszínésznő Jane Asher-nek szánta és ha ezt valaki nem hiszi, akkor figyelmesen hallgassa meg a szöveget. Azonban a dal születésekor McCartney már rég szakított Jane-nel és akkor már Linda-val, későbbi feleségével élt együtt.
A felvételkor egyedül Paul McCartney volt a stúdióban és minden szólamot ő énekelt fel, és minden hangszeren ő játszott, vagyis zongorázott, basszusgitározott, dobolt, gitározott. Bónuszként pedig George Martin-nal közösen írt a dalhoz egy nyolctagú vonós formációra és egy hattagű rezes karra hangszerelést.
A „White Album” néven elhíresült „The Beatles” című dupla LP Angliában 1968. december 7-től 1969. február 8-ig volt listavezető, két részletben nyolc héten át. Végül 22 hetet töltött a listán és ez alatt több mint másfél millió példányt adtak el belőle. Mivel azonban ez duplalemez volt, így háromszoros platinalemezként regisztrálják Nagy-Britanniában.
Amerikában Karácsony és Újév között, azaz 1968. december 28-án került Number One pozícióba és 1969. március 29-ig, vagyis két részletben 9 hétig vitézkedett. Viszont a Billboard 200-as listájáról csak 155 hét után „múlt le”, és a nagyjából három év alatt több mint hétmillió darab kelt el belőle.
A jazz feldolgozások időrendben: a „Martha My Dear”-ből az elmúlt 46 évben öt jazzváltozat készült. Legalább is én ennyiről tudok…
Craig Hundley 2’56” (Plays with the Big Boys 1969 LP)
(CH – p, J.J. Wiggins – b, Gary Chase – dr)
Groove Collective 3’27” (Declassified 1999 CD)
Brad Mehldau (p) 4’38” (Day Is Done 2005 CD)
Vladimir Tkachenko & Victor Molchanov (ag) 2’42” (Playing Beatles 2005 CD)
Madeleine Peyroux 2’31” (Standing on the Rooftop 2011 CD)
(MP – voc, Christopher Bruce – ag, banjo, Meshell Ndegeocello – b, Charley Drayton – dr)
