Zsoldos Mari jazztörténetei – 14. rész: Kovács Andor
Zsoldos Mari az idén 50 éve munkatársam! – A szerk.
Történt egyszer a 70-es évek elején, hogy a legnagyobbak közé sorolható, zseniális Kovács Andornak az az ötlete támadt, hogy a Rádió 8-as stúdiójában lévő nyolcsávos magnóra sávonként különböző szólamot gitározik, kvázi egymaga alkotva egy gitárzenekart. Kísérletnek szánta és egy esetleges jövőbeni lemezben is gondolkodott. Mindezt Kardos Jóska kollégámmal és velem szerette volna megoldani. Elvállaltuk.
Andor elintézte hivatalosan a stúdióidőket és elkezdődtek a felvételek.
Eleinte élveztük a dolgot, de egy idő után zsongott a fejünk a követhetetlen szólamok kibogozásától. Lassan már Andor sem ismerte ki magát…
A sokadik felvétel után, amikor késő este végeztünk, elköszöntünk Andortól, leadtuk a stúdiókulcsot, de megláttuk, hogy ő még ott ül a Pagodában.
Nagyon fáradtak voltunk és hogy ne találkozzunk vele, hisz a stúdióban úgyis elköszöntünk egymástól, az az ötletünk támadt, hogy nem a Pagodán keresztül megyünk egyenesen a Bródy Sándor utca felé, hanem ellenkező irányban, a garázskijáraton távozunk. Ez a Rádión belül egy hosszú, kacskaringós út volt, pláne Jóskának volt nehéz, ő ugyanis két bottal közlekedett.
Kiértünk a Múzeum utcába, megkerültük a Nemzeti Múzeumot és a fáradságos kerülő után végre megérkeztünk az 1-es autóbusz megállójába.
És ki állt ott a buszra várva?
Kovács Andor…
https://mail.google.com/mail/u/0/#inbox/FMfcgzQbdrKgTRbzCvzgjBcjWHrVKvSG?projector=1
