Világsztárok Magyarországon – A XI. Videoton Interjazz Fesztivál, Székesfehérvár, 1989. május 26–27. Kiegészítő dokumentumok
2013. február 16., Márkus József
Elveszettnek hitt dokumentumok kerültek elő a cikkem megírása után pár nappal. Ezáltal néhány elfelejtett ténnyel frissíthettem fel emlékezetemet. A fellelt dokumentumok segítségével a múlt héten közreadott történetet is kiegészíthetem.
A keresett 1989-es dosszié egy szekrényfiók mélyéről bukkant elő. A XI. Videoton Interjazz Fesztiválra vonatkozó „leletek”: egy színes szórólap, egy kifogástalan állapotban lévő műsorfüzet – ugyancsak színes elő- és hátlappal, a Vörösmarty Színház május havi műsorát részletező plakát – amely a fesztivál tömör ismertetése mellett a „Kubai Kulturális Napok Magyarországon” gyűjtőnévvel hirdetett országos eseményből (május 2–9.) a Székesfehérváron sorra került két programot is hirdeti. (Május 3.: a Proyecto jazz- és táncegyüttes estje Gonzalo Rubalcaba zongoraművész vezetésével; május 7.: a 60 tagú Kubai Nemzeti Balett gálaműsora.) A rendszerváltás évének májusa tehát gazdag zenei és táncművészeti programmal kecsegtette a fehérváriakat. Hogy visszatérjek az Interjazzre vonatkozó leletekhez: egy „sajtpapíron” a korabeli jegyzeteim is előkerültek.
A fesztivál műsorfüzete tetszetőssége mellett szokatlanul részletes ismertetést nyújt a fellépő együttesekről és szólistákról. Néhány pontatlanság a külföldi fellépők nevében jelentkezett, amelyeket a fénymásolaton Photo Editor segítségével kijavítottam. (Pl. Binder Károly alkalmi basszusklarinétos társa, Eckard Koltermann neve „Eckhardt Koltesmann” formában díszeleg a műsorfüzet oldalain, a szórólapon és a színházi plakáton is. A bécsi születésű, osztrák zongorista Harald Neuwirth neve mellett a szórólapon az NSZK megjelölés látható, neki csupán a keresztnevét alakították át némileg: a „Harold” nevet kellett viselnie átmenetileg.
A műsort ismertető dokumentumokból kiderült, hogy eredetileg Arturo Sandoval, a kubai csodatrombitás lett volna a Benkó Dixieland Band vendégszólistája (az állandó énekes-szólista Berki Tamás mellett). Hogy mi okból maradt el a fellépése, azt ma már csak találgathatjuk. Ugyancsak talányos, hogy Benkóék valóban zongorista nélkül léptek-e fel. A műsorfüzetben, a tagok felsorolásában ugyanis nem szerepel zongorista, bár a zenekar fényképén ott látható Halmos Vilmos a kollégái között. Jim Pepper amerikai szaxofonos-fuvolista fellépéséről a szórólapon még nem esik szó. A műsorfüzetben is csak a neve szerepel a felsorolásban. Valószínűnek tartom, hogy váratlan beugrása Arturo Sandoval visszalépésével kapcsolatos. Pepper annak idején gyakran turnézott Európában; ez erősíti a valószínűséget, könnyen el lehetett érni. Gondolom, azt nem is kell magyaráznom, hogy az avantgárd és free csoportokhoz sorolható, indián gyökerekkel rendelkező muzsikus Benkóék helyett miért került Pege Aladár nemzetközi műhely-együttesébe.
Még egy érdekességet fedeztem fel így utólag: A cikkemben egyértelműen kétnapos fesztiválként írtam le a rendezvényt. A műsorfüzetet forgatva döbbentem rá, hogy csütörtök délután 17 órakor, dixieland térzenével, voltaképpen már elkezdődött az esemény. Igaz, hogy aznap még nem került sor esti koncertekre a színházban. Tehát a pontosságot talán az közelíti meg legjobban, ha két és félnapos fesztiválról beszélünk.
Részletesebb tudnivalók olvashatók az illusztrációként mellékelt fotómásolatokban. Ezúttal nem találtam a fesztivállal kapcsolatos további újságcikkeket az archívumomban. Az egyetlen beszámolót a „JAZZ” magazin 1989/2. számából a legutóbbi cikkben olvashatják kedves olvasóim a „Világsztárok Magyarországon” rovatban.
