Női zenekar nőnapi koncertje
Március 8-án, pénteken este a Pallai Péter a Harmónia Jazzműhely nevében virággal köszöntötte a Budapest Jazz Club színpadára lépő női zenekar tagjait.
Az alkalmi quintetben helyet kapott zenészek között voltak mind pályájuk elején lévő, mind rutinosabb tagok is, viszont közös bennük a jazz átlagosnál magasabb szinten művelése.
Az All Women – All Stars nevet viselő csapat tagjai a következők voltak:
Fehér Melissza – tenorszaxofon
Strausz Eszter – fuvola, szopránnszaxofon
Orbay Lilla – zongora, ének
Flór Noémi – bőgő
Holb Alexandra – dob
Az est folyamán a tagok szerzeményei, valamint a muzsikusok által javasolt standardok voltak repertoárban.
Strausz Eszter „Lola” darabjával kezdtek, ami a szerző kutyájáról kapta a címét.
Utána Kai Winding szerzeménye, a Wind Bag következett, amely eredetileg J. J. Johnson és Kai Winding két harsonás produkciójában szerepelt, de most tenorszaxofonra és fuvolára átdolgozott formában került előadásra.
Utána egy fúvós felállásra álltak át.
Előbb Fehér Melissza maradt a színpadon két népszerű standard előadására, konkrétan a „My Funny Valentine”-t (Richard Rodgers–Lorenz Hart) és a „Yesterdays”-t (Jerome Kern–Otto Harbach) játszották.
A Strausz Eszter féle quartet programján pedig Chick Corea szerzeménye a „Windows” szerepelt.
Az első rész zárásaként ismét öten voltak a színpadon és következett az egyetlen vokális produkció, természetesen Orbay Lilla énekével. Azt hiszem Mongo Santamaria szerzeményét, az „Afro Blue”-t John Coltrane előadásában szinte mindenki hallotta már, a darab énekes változatához pedig Oscar Brown írt szöveget. Nemcsak Orbay Lilla, hanem mindenki remekelt a darab előadása során, azt hiszem ezt volt az est legjobb produkciója.
A szünet után egy Orbay Lilla-Strausz Eszter duó produkció következett. Chick Corea mindkettőjük kedvenc muzsikusa, tőle hangzott el a „Crystal Silence”, amit leginkább zongora-vibrafon duó formában ismerünk, de most más hangszer párosítás volt a színpadon.
Innentől kezdve már végig quintet formációban játszottak, előbb Holb Alexandra darabját, a „Paper Blues”-t, majd ismert standard darabokat Charlie Parker-től (Scrapple from the Apple), Thelonious Monk-tól, Richard Rodgers-től (My Favorite Things), Chick Corea-tól.
A közönség ráadást követelt, erre is készültek a fellépők, így a „Straight, No Chaser” (Thelonious Monk) előadásával zárult az est.
Ez egy olyan nőnapi esemény volt, amelyen nemcsak a hölgyek voltak megtisztelve, hanem mindenki élvezte az előadást.
