Világsztárok Magyarországon -Tony Scott 1977-78-ban Budapesten, Debrecenben, Szegeden és Székesfehérváron

2011. november 04., Dr. Sümeghy László

A Debreceni Jazzfesztivál 1972-ben kezdődő története során volt egy-, két-, három-, négy- és ötnapos is. 1977-ben három napra - péntek, szombat, vasárnap - volt a program elosztva.

A vasárnap éjszakai befejezés záróakkordja általában a "fekete vonattal" történő pesti visszautazás volt, de ebben az évben hétfő este az Erkel Színházban – igaz, nem a legnagyobb sztárokkkal - tartott gálaesttel zárult a fesztivál.

Csütörtök este a Mangelsdorff és Eberhard Weber közelgő koncertje lázában égő pesti jazzrajongók már a debreceni utazásra készültek. Ők, valamint a rádiós koncertekre információval és meghívóval nem rendelkezők csak két nappal később tudták meg, hogy a MUMPS és az Eberhard Weber's Colours fellépésén túl még egy világsztár szólista is Magyarországra látogatott. Én is azok közé tartozok, aki két nappal később szembesült az egyszerű amerikai nevet viselő művésszel. A rádió 6. stúdiójában tartott fellépés zenei anyaga többször is adásba került, az itteni koncertet csak "hallomásból" ismerem. Az elkövetkező szűk egy esztendőben Debrecenen kívül még két alkalommal, Szegeden és Székesfehérváron, volt szerencsém élvezni játékát és szembesülni azzal a hatással, amit megjelenése és zenéje okoz a vele elöször (és többedszer) találkozókkal. A hatás nem lehetett más az MR 6. stúdiójában tartott 1977. szeptember 8-i első magyarországi fellépésén sem.

Tony Scott, mert róla van szó, megjelenéséről női szemmel Zsoldos Mária visszaemlékezésében olvashatnak. Manapság szokásos megfogalmazással azt mondhatjuk róla, hogy extravagáns megjelenésű és kinézetű, ötvenes éveiben járó (bár ez inkább csak az életrajzából látszott) ember volt. A meghökkentő megjelenés után következett még egy, a zene. A látvány után a zene is lekötötte mindenki figyelmét, megbabonázva hallgatóságát. A program és az előadásmód mind a rádióban, mind Debrecenben, majd később Szegeden és Székesfehérváron is nagyjából hasonló volt, részben azonos számok, részben pedig azonos stílusvilágból származó újabbak.

Talán a műsoron szereplő számokon keresztül lehet legjobban bemutatni, hogy miből is állt ez a zene.

- "Blues for Charlie Parker" egy saját kompozíció, amely más zenészek repertoárjába is bekerült. Parker Tony Scott kortársa volt. Hatása annak ellenére sem letagadható, hogy Tony Scott mainstream zenész, a bebop standard-ek hiányoznak a műsorából.

- Egy másik saját szerzemény "Lady Day", a blues királynője, Billie Holiday emlékére. A blues mélyen gyökerező hatása nemcsak ebben, hanem a műsor több más kompozíciójában is érezhető.

- Tony Scott nem túl hosszú ideig játszott Duke Ellington Big Band-jében. A programján látszik, hogy nemcsak a gázsiért járt oda, az ott megismert számok koncertjeinek időtartamát félig kitöltik. Perdido, Lush Life, Sophisticated Lady a rádióban, Debrecenben és a többi koncerten is szinte mindíg az előadás részét képezte. A program további számai is mindíg a swing korszak örökzöldjei közül választódtak ki, persze nem swing-es, hanem Tony Scott féle mainstream felfogásban.

Ideje egy pár szót ejteni arról, hogy ki is rejtőzik ezen egyszerű név mögött. Tony Scott eredeti neve Anthony Sciacca volt, amerikai olasz családban született 1921-ben. Több neves amerikai big band-ben játszott, saját együttest is alakított, majd a világjáró muzsikus életformát választotta. Különböző helyeken néhány éves időszakokra telepedett csak le, majd továbbállt új helyre. Helyi zenészek kiséretében koncertezett az adott lakhelyéről elérhető helyszíneken. Az 1977-78-as időszakban történt többszöri magyarországi látogatása egyik ilyen ideiglenes lakhelyének a következménye. Miután továbbvándorolt, többet már nem játszott nálunk és sajnos már nem is fog (2007-ben elhunyt).

A megjelenés és a zene mellett a harmadik meglepetés Tony Scott esetében a hangszere. A modern jazzben a klarinét a ritkaságszámba menő hangszerek közé tartozik, különösen akkor, ha valaki főhangszerként használja. A klarinét mellett tenor- és bariton szaxofonon is játszott, továbbá énekelt is, mind szöveges, mind scat vocal változatban. A szuggesztív énekes produkcióra példa a Lady Day előadása.

A budapesti koncerten Csík Gusztáv, Berkes Balázs, Baló István alkotta a kísérőzenekart, míg Debrecenben Csík Gusztáv, Fogarasi János, Kőszegi Imre. Ha már szót ejtettem a Lady Day előadásáról, mindenkinek figyelmébe ajánlom ebben Csík Gusztáv zongora kíséretét. Persze ennek meghallgatásához ki kell várni egy újabb rádiós ismétlést a budapesti koncertről vagy meg kell szerezni egy magnófelvételt.

A rádiós koncertnek volt egy kiegészítő zenei része is Déki Lakatos Sándor és népizenekara közreműködésével két szám erejéig. A produkció eredete a rádiós fellépés előtti este vacsorájáig nyúlik vissza. Itt hallotta Tony Scott a cigányzenekar játékát, akiket a másnapi koncertjére is meghivatott. Két improvizatív zenei stílus - jazz és cigányzene - találkozását, keveredését élvezhették a hallgatók egy magyar népdal (A csitári hegyek alatt) és egy, a jazzben örökzölddé vált téma (Autumn Leaves) egyszeri és megismételhetetlen előadásában. A Tony Scott + jazztrió + cigányzenekar hármas különösen "A csitári hegyek alatt" feldolgozásában alkot - szerintem - nagyot. A szám cigányzenével indul, majd megy át jazzbe, majd vissza, mindeközben a cigányzenében is használatos klarinét hangja hol a kísérőkkel azonos stílusban, hol azzal ellentétesen szól. Sok művész véleménye szerint egy szám első, spontán előadása eredményezi a legjobbat. Az Autumn Leaves esetében már érződik, hogy a három alkalmi zenekari összetevő már külön-külön számtalanszor eljátszotta a számot saját stílusában. A debreceni hallgatóságnak csak a jazzprogram élvezete jutott, én is csak a rádiós felvételről ismerem ezt a crossover produkciót.

Tony Scott első magyarországi fellépése óriási siker volt, nem véletlenül kapott meghívást utána a szegedi (Carmel Jones trombitással) és székesfehérvári fesztiválra. Ezeket a fellépéseket meghallgatva nem lehet kétségünk, Tony Scott világsztár volt a javából, annak ellenére, hogy számos Magyarországon fellépett vagy sosem látott zenész neve jobban ismert nálunk és a nagyvilágban. A másokhoz képest kisebb ismertsége világjáró életmódjából következett. Zenéjének hatása térben lokálisan, időben szakaszosan jelenkezett az aktuális tartózkodási helyének függvényében, de ott és akkor mindíg kétséget kizáróan bizonyította kivételes tudását és zenei egyéniségét.