Zenón, Miguel: Sonero: The Music of Ismael Rivera 2020. január 22., Simády Béla

Miguel Zenón – Sonero: The Music of Ismael Rivera (Miel Music - 2019 augusztus)

A tavaly nyáron megjelent lemez aktualitása az, hogy a január 26-án esedékes Grammy-díj átadóra jelölést kapott a „Best Latin Jazz Album” kategóriában.

Az album címe a „Sonero”, azt a vezető énekest jelenti, aki dallamokat és szövegeket improvizál a salsa ismétlődő háttér kórusai felett. Több mint 30 évvel a halála után, Puerto Rico-ban Ismael „Maelo” Rivera egy legendás alak, rajongóinak „El Sonero Mayor”… a legnagyobb Sonero. „A legmagasabb szintű művészetet képviselte. Olyan volt, min Bird, Mozart, Einstein, Ali.” – mondja róla Zenón – „Azt akarom, hogy mindenki tudjon róla.”

Rivera zenei háttere az Afro-Puerto Rico-i dallamvilág, a maga ritmikus bonyolultságával, rögtönzéseivel. Manapság Miguel Zenón az, aki Puerto Rico zenei örökségét igyekszik a jazz elemeivel ötvözni. Kézenfekvő volt, hogy Maelo és Miguel zenéje találkozzon és létrejöjjön valami olyasmi, ami korábban még nem volt.

A Miguel Zenón Quartet már 15 éve – a jazz világában ritka módon - változatlan összeállításban játszik. (Ebben a felállásban játszott a MZQ 2011. november 4-én a Múzeum utca 7. szám alatt, mikor is első –azóta is egyetlen- fellépését abszolválta a Budapest Jazz Clubban. Csak azt tudnám, ki intézte ezt Bóna Laciéknak? – A szer.) A zenekar vezetőjének ez a tizenkettedik saját nevén megjelent albuma.

A CD első számaként – archív felvételről – megismerkedhetünk Rivera jellegzetes hangjával. A rövid bevezető után elkezdődik a 10 újraértelmezett salsa feldolgozás. A zenekar végig igyekezett megőrizni a dalok autentikusságát, csak hozzátetettek zenei ötleteket, elvenni nem vettek el semmit. Zenon legnagyobb segítsége a felvételeknél Luis Perdomo volt. A venezuelai zongorista játékán végig érezni lehet, hogy hasonló zenei környezetben nőtt fel, szinte fürdik a lehetőségekben, az album talán legszebben szóló dala – „Las Tumbas” – is neki köszönhető. Remekül együtt szól a szaxofonnal, és gyönyörű szóló részeket is hallhatunk. A lemez repertoárja Rivera legismertebb dalaiból áll, rendkívül izgalmas feladat volt az ének improvizációk átültetése szaxofonra, de meghallgatás után egyértelműen sikeresnek mondhatjuk a kísérletet. A hosszú együtt töltött idő hatása érezhető a felvételeken, a bőgő-dob háttér rendkívül precízen, ugyanakkor könnyedén hozza a kötelezőt, és segít a szaxofon-zongora páros rögtönzéseinek. Könnyedén oldják meg a szinte az összes dalban előforduló ütemváltásokat, a salsa ritmusokat időnként viharos szólók váltják, majd újra csendesebb, szinte táncolható részek következnek. Az album profi munka volt, egyértelműen megerősíti Puerto Rico helyét a jazz világában.

Hogy elég lesz–e ez a teljesítmény a Grammy begyűjtéséhez? A legnagyobb vetélytárs a küzdelemben talán Chick Corea „Antidote” című lemeze. Zenón ötödik jelölését kapta ebben a kategóriában… hátha most meglesz.

Zenészek:

Miguel Zenón – altszaxofon

Luis Perdomo – zongora

Hans Glawischnig – bőgő

Henry Cole – dob

Tracklist:

1, Intro – Maelo A Capella

2, Quítate de la Vía, Perico

3, Las Tumbas

4, El Negro Bembón

5, La Gata Montesa

6, Traigo Salsa

7, Las Caras Lindas

8, Hola

9, Colobó

10, Si Te Contara

11, El Nazareno