Vig, Tommy (Víg Tamás): Musical Impressions of Literary Giants of Hungary 2017. szeptember 17., Márton Attila
Tommy Vig – Musical Impressions of Literary Giants of Hungary (Szerzői kiadás)
ZENE ÉS IRODALOM – „TOMMY VIG 2018/MUSICAL IMPRESSIONS OF LITERARY GIANTS OF HUNGARY” című legfrissebb CD-jén Vig Tommy a magyar irodalom nagyjai előtt tiszteleg.
Vig Tommy aktivitásáról már számos alkalommal írtunk, akár koncertjei, akár lemezei kapcsán, sőt egy rendkívül érdekes monográfia is megjelent pályájáról tavaly tavasszal, amit szintén bemutattunk. Legújabb lemezén régóta dédelgetett tervét váltotta valóra: a magyar irodalom, hét – általa igen kedvelt – nagyformátumú képviselőjét tisztelte meg egy-egy karakteres zeneművel.
Tommy ma is tartó zenei pályájának nem kevesebb, mint ötven éve játszódott le Amerikában. Több mint tíz éve települt haza, és nem kapta meg azt a tiszteletet, amit megérdemelt volna. Mindez mégsem keserítette el, és következetesen halad a maga választotta úton. Voltak persze olyanok, akik úgy vélekedtek, hogy „messziről jött ember, azt mond, amit akar”. De ezek az irigyek súlyos tévedésben vannak, Tommy ugyanis valóban olyan zsenik egyenrangú partnere volt, mint Stan Kenton, Quincy Jones, Shelly Manne, Victor Feldman, Gil Evans, Freddie Hubbard, vagy Roger Kellaway, nem is említve a stúdiómunkákat, amelyek Frank Sinatra-tól Rod Stewart-ig számtalan világsztár lemezfelvételeit jelentették, de közreműködött olyan filmzenék megalkotásában, mint a „Roots” (Gyökerek).
Saját nagyzenekarai is meglehetős tekintélyre tettek szert, az 1984-es Los Angeles-i Olimpia zenei főigazgatója volt, és az Olimpiai Jazz Fesztivál big bandjét is ő dirigálta. De mindezeket a korabeli amerikai sajtóban mind-mind megtalálhatjuk, magyar nyelven pedig az említett könyvben mindez olvasható. (Máté J. György: Tommy Vig – Mozaikkockák egy zeneművészről)
Tommy említett aktivitása már számos nagylélegzetű mű előadásában, és/vagy CD- vagy DVD formában történt közreadásában nyilvánult meg (Budapest 1956, Vibrafonverseny, Welcome to Hungary, Aranyszimfóniák, Riói aranyálmok).
Most tehát – legújabb lemezalbumán – a magyar irodalom nagyjai előtt tiszteleg. Tudni kell, hogy Tommy sokirányú érdeklődésében az irodalom is fontos helyet foglal el. Maga mesélte, hogy ágya mellett az Ady összes és Rejtő könyvek jól megférnek egymás mellett. Utóbbi jól illusztrálja Tommy-nak a humor iránti közismert affinitását.
A lemez két részből áll. Az első blokk a voltaképpeni új zenemű, egy hét tételből álló, összességében csaknem félórás szvit, amely a magyar irodalom hét jelentős személyiségének állít emléket – Tommy kompozícióival. Természetesen szubjektív választás, hiszen lehetne akár ötven kiválóság is irodalmunk „krémje”. Külön dicsérendő, hogy a kísérőfüzetben mind a hét irodalmi nagyság képe megtalálható és egy-egy idézet is szerepel tőlük.
Elsőként (mint a BJC-ben tartott lemezbemutató koncerten is) az Ady Endrét idéző West Coast stílusú darab hangzik el, majd Tommy kedvence, Karinthy következik, aki a humorban, míg Tommy – saját bevallása szerint – a zene minőségében nem ismer tréfát. A Jókai Mór tiszteletére született darabban szép harsonaszólót hallhatunk Csapó Krisztiántól, majd Tommy vibrafon játékát Zsoldos Béla kongája ellenpontozza.
A legismertebb magyar poéta, Petőfi Sándor is Tommy kedvencei közé tartozik. Már első hazai lemezén (ÜssDob, 2008) is elhangzott a Füstbement terv Mia Vig előadásában, és azóta is számos koncerten hallhattuk. Ezúttal a szvitben a „Nemzeti dal” (népszerű nevén a „Talpra magyar”) ihlette zenekari megfogalmazás csendül fel. A tétel dobpergéssel, és szép vibrafon futamokkal indul, majd a rövid zenekari részt a vibrafon és a bongó dobok párbeszéde követi, ezt követően ismét a zenekar lelkesítő játéka következik.
Rejtő Jenő abszurditást sem nélkülöző humorának állított emléket Tommy egy ötperces tételben. Remekül swingelő zene, ragyogó vibrafonszólóval. Talán Rejtőnek a légióban játszódó történeteire utal Tommy másik kedvencének, Dizzy Gillespie-nek „Night in Tunesia” c. kompozíciója parafrázisának beépítése a tételbe. (Hadd lehessek szubjektív, nekem ez a csúcs.)
Arany János Toldija is Tommy kedvelt olvasmánya. A fő téma – a „Repül a nehéz kő, ki tudja hol áll meg” kifejezését a fúvósok reprezentálják. A legrövidebb (mindössze két és fél perces) darabot Csapó Krisztián harsonaszólója teszi emlékezetessé, Toldi alakját mi sem személyesíti meg ennél plasztikusabban.
Végül a legnagyobbak között is kiemelkedő, tragikus sorsú költőnk, József Attila zárja a megemlékezések sorát. A swingelő alapra épülő trombitajáték fűszerezi a darabot.
A lemez második része hat olyan bónusz tracket tartalmaz, amelyek Tommy korábbi albumairól származnak. Négy szám Tommy Vig és David Murray „Welcome to Hungary! / The Tommy Vig Orchestra 2012” c. közös lemezéről, egy Tommy-nak a londoni olimpiai bajnokaink előtt tisztelgő lemezéről („The Tommy Vig Orchestra 2016 / A Musical Tribute to the Hungarian Olympians”), egy pedig Mia Kim előadásában Michel Legrand „I Will Wait for You” c. standarddé avanzsált szerzeménye. Az említett dal a Cherbourgi esernyők c. világhírű film legkedveltebb betétdala volt, amit korábban még nem hallottunk Mia és a zenekari kíséret előadásában. Kiváló ötlet volt, az irodalomra vonatkozó trackeket ezzel a vokális számmal elválasztani az ezt követő – ugyancsak zenekari bónusz számoktól. A következő track a „Sporty Beethoven” Tommy tavaly megjelent lemezéről a nagy komponista Örömódájának jazzesített változata. Élő felvétel a Duna Palotából, a doboknál maga Tommy ül. A további négy bónusz track már egyetlen lemezt idéz, mégpedig a nagyformátumú tenorkirállyal, David Murray-vel készített 2012-es lemezről. (Itt kell megjegyezni, hogy a lemezt kísérő szöveges részben nem jutott hely a bónusz trackek diszkográfiai pontosítására, mert itt nem az „irodalmi szvit” együttese játszik, hanem egy másik kis big band. Mind a négy számban fontos szerepet kap a cimbalom és a tárogató.
A „Buddy and Solita” szójáték, hiszen a közismert standardre, a „Body and Soul”-ra utal. A tenor-vibrafon duó indítását a tárogató-cimbalom páros folytatja, igazi magyaros jelleget adva a kompozíciónak. Nem csoda, hogy a darab nagy sikert aratott Amerikában is.
A „Rise and Shine” tisztelgés Sigmund Romberg amerikai komponista előtt, aki Nagykanizsán született és olyan standardekkel ajándékozta meg a jazz világot, mint a „Softly as in a Morning Sunrise” és a „Lover Come Back to Me”.
A „Vig Corn” is humoros címadást takar, hiszen a „Ritka búza, ritka árpa, ritka rozs” c. magyarnóta feldolgozása (a corn szó az angolban mindenféle magvakat, gabonaféléket is jelent).
Hogy Tommy mennyire tiszteli Thelonious Monk-ot azt a lemez utolsó száma, az „In Memory of Monk” mutatja. A jazz géniusz „Rhythm-a-Ning” c. ismert kompozíciójának akkordmenetére komponált párpercnyi remekmű méltó befejezése ennek a kitűnő lemeznek.
Tommy Vig 2018 – Musical Impressions of Literary Giants of Hungary
Endre Ady
Frigyes Karinthy
Mór Jókai
Sándor Petőfi
Jenő Rejtő
János Arany
Attila József
Kiemelt szólisták: Tommy Vig - vibrafon, dob, Joe Fritz - klarinét, Zsoldos Béla - ütőhangszerek, Pecze Balázs - trombita, Csapó Krisztián - harsona, Ördögh Krisztián - baritonszaxofon
Bónusz trackek:
I Will Wait for You (Michel Legrand) Mia Vig ének, az első hét track zenészeinek kíséretével
Sporty Beethoven – Örömóda feldolgozás a Budapest Jazz Orchestra tagjaiból és a MÁV Szimfonikusok vonósaiból összeállított nagyzenekar tolmácsolásában
Buddy and Solita
Rise and Shine
Vig Corn – Ritka búza c. népdal feldolgozás
In Memory of Monk
Minden szám szerzője (a kivételek feltüntetve) és hangszerelője, valamint a ritmusalap elektronikus megalkotója Tommy Vig.
Kiemelt szólisták: Tommy Vig - vibrafon, dob, David Murray - tenorszaxofon, Farkas Rózsa - cimbalom, Cserta Balázs - tárogató, Schreck Ferenc - harsona, Elek István - tenorszaxofon, Szalóky Béla – harsona, szárnykürt, Tompa Ákos - trombita, Hámori János - trombita, szárnykürt, Kovács Péter - tuba, Nagy Balázs, Dennert Árpád - szaxofonok.
Megjegyzés: a különféle felállásokban szereplő művészeket a korábbi felvételek alapján azonosítottam, mert a lemezt kísérő füzet csekély terjedelme nem tette lehetővé minden közreműködő feltüntetését.
