JazzMa

Friss Hírek

Lemezpolc kritika:
Frerichs, Rembrandt - Piano Concertos Nos 1 & 2

Frerichs, Rembrandt: Piano Concertos Nos 1 & 2 2022. október 26., Németh Márta

rembrandt-frerichs-piano-concertos-nos-1-2.jpg

Rembrandt Frerichs - Piano Concertos Nos 1 & 2 (trptl)


Kalandozások Rembrandttal

Izgalmas zenei kalandban lehet része annak, aki meghallgatja a Rembrandt Frerichs zongoraversenyeit tartalmazó CD-t.

A holland származású művészt sok zenei kérdés foglalkoztatja: jazz-zongoristaként koncertezik - számos alkalommal fortepianón játszva az együttesben, klasszikus zenei tanulmányokat is folytatott, és Egyiptomban eltöltött évei alatt szoros barátságot kötött a Közel-Kelet muzsikájával is. Kompozíciói mögött ott sejlik az őt ért összes hatás, mindegyik stílusból természetességgel használ elemeket, és darabjaiban mindig megjelenik az improvizáció is.

Talán nem meglepő ezután a bevezetés után, hogy Frerichs meghívást kapott Michael Gieler brácsaművész klasszikus kortárszenei szalonjába, és a jól sikerült találkozás után egy megrendelés is érkezett: az amszterdami Royal Concertgebouw Orchestra egy olyan zongoraversenyt rendelt, melynek a szólistája Rembrandt maga. A felkérésre rögtön két kompozíció is született, ezeket 2021 decemberében felvették Amszterdamban, a Bethlehem templomban, majd a bemutatóra is sor került 2022 áprilisában.

Az apparátus kamaraegyüttes: az Alma Quartet, melynek tagjai Marc Daniel van Biemen, Benjamin Peled (hegedű), Jeroen Woudstra (brácsa), és Clément Peigné (cselló), továbbá Dominic Seldis nagybőgőzött és Vinsent Planjer, Frerichs jazzegyüttesének dobosa ütőzött.

Az előadók szerint ez a kis létszám tette lehetővé azt az intimitást és erős odafigyelést, amelynek eredményeként a darabok finom, míves hangzása megszületett. Rembrandt külön kiemelte, hogy mekkora szabadsággal ruházta fel a zenekar játéka, ahogyan kölcsönösen villámgyorsan reagálták le egymás legapróbb rezdüléseit is.

A két versenymű közül az első a nagyobb lélegzetű: a kereken egy órás felvételből nagyjából negyven percet tölt ki a nyolc tételével. A tételek beszédes címeket viselnek: Textures and Registers (Textúrák és regiszterek), Cadenza I., Bohemia Theme (Bohémia-téma), Cadenza II., Elasticity (Rugalmasság), A Wind Invisible Sweeps Us Through the World (Egy láthatatlan szél végigsöpör minket a világon), Musique au font, Blue Pencilled Outlines (Kék ceruzás körvonalak).

A második zongoraverseny csak címet kapott: Eternal Variating Alternations (Örökké változó változások), négy tétele csupán sorszámokkal jelölt, egyéb tartalmi utalást nem tartalmaz.

A zene jó ízléssel kevert, a szabad és az erőteljesen ritmikus, a stílushoz kötött és az eklektikusan mixelt között változik percről percre, szerkezete a mozaikszerűen egymás mellé rakott, apró egységekből lineárisan épül fel. Az ütőhangszereket is nagyon elegánsan használja Frerichs, sohasem a tétel egyben tartása a dobok szerepe, hanem egyenrangú zenészként kezeli a játékost, aki a hangszerei adottságaiból következően elsősorban a ritmikai szövet kialakításában tud részt venni.

A felvétel Brendon Heinst hangmérnöki munkáját dicséri, aki egyben a kiadvány megjelenését is megálmodta. A kiemelkedő minőségű technikai rendszert a trptk kiadó biztosította. A kiadvány bármilyen lejátszón meghallgatható SACD formátumban került forgalomba, és megtalálható a filemegosztó oldalakon is.

A lemez bátran ajánlható mindenkinek, aki kedveli a színes, műfajokban gazdag zenei stílust, az igényes kamarazenét, és persze aki örül a fel-felbukkanó jazzes szakaszoknak is. Kalandra fel!


Vissza a lemezhez