JazzMa

Friss Hírek

Lemezpolc kritika:
Darche, Alban - Les Mots Bleus

Darche, Alban: Les Mots Bleus 2023. április 21., Bereczki Bálint

alban-darche-lois-le-van-les-mots-bleus.jpg

Alban Darche, Loïs Le Van - Les Mots Bleus (Yolk Music, 2023)


Alban Darche (1974) neve valószínűleg ismerősen cseng a jazzma.hu olvasói körében. Az ezerarcú francia jazz pionír több lemezéről is olvashattak itt kritikákat, legyen az big-band anyag, triólemez, vagy kortárs dalgyűjtemény. Munkáit átszővi egyfajta finom minimalizmus, mely az intimebb zenei koncepciókban működik igazán. Legújabb, „Les Mots Bleus” című lemezére is ez jellemző, ami egy kortárs jazz és pop duólemez.

A duó másik tagja Loïs Le Van (1984) énekes, aki melankóliába áztatott férfiassággal, igazán franciásan énekel még a nem francia nyelvű dalokban is.

Azért a szaxofon-ének duó felállás még a kortárs jazzben is elég keményen hangzik, így a kettőshöz mindig csatlakozik egy harmadik hangszeres, legtöbbször zongorista, vagy gitáros, és hozza az akkordhangszer funkcióit. Előfordul azonban a harmadik poszton hárfa, bőgő, sőt szaxofon is!

A „My Way” francia verziójával nyitó album finom eleganciával és intimitással operál, ez jellemző az egész anyagra: akár jazz standardet, akár popzenei átiratokat hallunk, a kíséret mindig hagyomány tisztelően tartja kordában a harmóniákat, teret engedve az énekesnek. Darche lélekben énekesként működik, finoman egészíti ki a melódiákat, nem jazzel túl erőszakosan semmit.

A korongon olyan slágereket hallhatunk, mint az „I'll Be Seeing You” (innovatív szaxofonduó kísérettel!), az „Old Man” Neil Young-tól, a „Don’t Speak” a No Doubt-tól, a „Karmapolice” a Radiohead-től, vagy a „Waiting in Vain” Bob Marley-tól.

Mérföldekkel hallgathatóbb és külső fülnek is élvezhetőbb lett a lemez, mint a korábbi, fent említett Darche anyagok, ami biztosan sok új hallgatót eredményezhet neki.


Vissza a lemezhez