Szőke Nikoletta: I Thought about You 2015. május 25., Varga Zita
Nikoletta Szőke - I Thought about You (Gats Production)
Óriási megtiszteltetésnek érzem, hogy a 2005 júliusában megrendezett 3. Shure Montreaux Jazz Énekverseny első- és közönségdíjas énekesnőjéről, Szőke Nikolettáról írhatok. Legyen akár magyar népdal, Johann Sebastian Bach Máté passiójából egy ária, vagy a huszadik századi mesterek tollából származó műdal feldolgozása. Nikoletta minddel behatóan foglalkozott eddigi, egyre csak felfelé ívelő pályája során. A tartalmas kalandozások után egyfajta reneszánszként, visszatért a kezdeti időkbe, a Jazz standardek világába. A dalokhoz, melyek elindították útján. Quartet-je mellett, a másik működő zenekara a 'B' Verzió Projekt, ahol a könnyedebb hangzásokat tűzték ki célnak, a fiatal generáció legjobb hangszereseivel, lendületes felfogással. 2013 óta a Balázs Elemér Group vezető, -női énekese is. Sikereit nem kell bemutatni. Az "I Thought About You" a februári japán eladási arányán megelőzte Diana Krall "Wallflower" lemezét. Japánban már megjelent, sőt, ki is kellett pótolni a hamar elkapkodott példányokat. Mi itthon, május hónap végétől juthatunk hozzájuk.
Egy vasárnap középdélelőtti telefonhívás jött Maloschik Úrtól, pontosan egy héttel azt követően, hogy elküldtem neki első "kritikusi" megnyilvánulásomat. A beszélgetés elején ismertette velem, van számomra egy meglepetése. Ahogy elmondta, azt szeretné, ha erről a lemezről én írnám le gondolataimat, olyannyira zavarba jöttem, hogy utána körbe-körbe sétálgattam az erkélyajtó mögött, majd a kanapé szélére rogytam. Dekoncentráltan, fej nélkül tudtam csak részt venni szóváltásunk hátralévő perceiben. Szabadkoztam is: "Bocsánat, csak nem hiszem el, hogy én írhatok Szőke Niki lemezéről."
Valójában még sehol sem érzem magam ahhoz, hogy bármit is leírjak egy ilyen míves zenei anyagról, ilyen nagytudású zenészek munkájáról. De azért igyekszem összeszedni magam. Jimmy Wormworth, hetvenhét éves dobos, a tengerentúlról, New York-ból érkezett hazánkba, hogy kiegészíthesse a zenekart. Az albumismertető videójában szókimondóan elénk is festi, Isten áldotta, igazi, nagy tehetségnek tartja Nikolettát. Férjével, Barcza Horváth Józseffel mindenütt társak. Ennek a köteléknek gyümölcsei két gyönyörűszép gyermekük, és az érzelemdús saját szerzemények. Szakcsi Lakatos Róberttel immáron tizenhárom éve kapaszkodnak együtt a muzsikálás örömeibe, bánataiba. A fantasztikus szaxofonos, Bolla Gábor is közreműködik, aki már az ezt megelőző lemezükön is játszott. A csodálatos hangszerelés Fenyvesi Mártonnak köszönhető. A lágy vonóshangzás puha paplanként takarja be Nikoletta hangjának bujaságát. Mozdulatlanul ülök. A libabőr futkos rajtam, az arcomat törölgetem. Egymás után, újra és újra hallgatom végig a legkedvencebbjeimet: „The Shadow of Your Smile”, „Nature Boy”, „If I Should Lose You”, „Why Don't You Do Right?”.
Most pedig szeretném, ha elolvasnál tőlem egy nagyon bensőséges bekezdést, mintegy személyes levélként, Neked címezve, Niki.
A mai napig előttem van a kép, amikor először hallhattalak énekelni élőben, 2012 áprilisának végén. A Múzeum utcai, régi Budapest Jazz Club színpadán léptél fel Quartet-ed kíséretével. Én akkoriban kezdtem el a Jazz-el foglalkozni, próbálgatni szárnyaimat az éneklésben. Nem mintha ez annyira fontos lenne kvalitásaid mellett, de még a nagyon ízléses, kifinomult külsőd is megmaradt. Derékmagas fekete nadrágot viseltél krémszínű blúzzal. A hajad leengedve, aranyszínben csillogott. Akkor egy olyan légkörben voltam, ami azt éreztette velem: "Igen, most hallok egy Énekesnőt." Előhoztad bennem az első koncerthallgatói élményemet, ami négy éves koromban volt, a Zeneakadémia Nagytermében.
Hosszas kérlelés, és a babákat mikrofonnak használó éneklés után, a szüleim végül elvittek egy koncertre, ahol az akkori hallgatókból alakult szimfonikus zenekar játszott. Előttem vannak a fények, az a barnás meghittség, amit áraszt magából már hosszú évtizedek óta a világ egyik leggyönyörűbb koncertpódiuma. Lent, valahol a tizedik sor környékén ültünk, pont az első hegedűsökkel merőlegesen. Ahogy ott ültem kislányként, belesüppedve a székbe, csodálva a hosszú hajú hegedűs lányokat, eldöntöttem: "Én is hegedűs leszek." Mondanom sem kell, a baba-mikrofonokat felváltották a hegedülést imitáló játszások. És végül hét éves koromban, ahogy iskolás lettem, engedték is, hogy elkezdjem, a valóságban. Ezt csak amiatt szerettem volna leírni ilyen részletességgel, hogy érezhesd, milyen fontos és meghatározó volt nekem akkor, kicsiként, ez az élmény.
2012 áprilisában a BJC-ben újból átéltem ezeket az érzéseket, úgy, hogy közben eltelt tizennégy év, és fel is kellett nőnöm. Pont az érettségi előtt álltam. Zeneművészeti szakközépiskolás éveim alatt, hegedűsként, sok kiváló művészt, hangszeres szólistát hallottam a koncerttermekben és a környezetemben is. Gyakran gyakoroltak rám erős, inspiráló hatásokat. De akkor ott ülve, és hallgatva a koncertedet, éreztem, ez vízválasztó nálam. Úgy, mint amikor kislányként megfogalmazódott bennem az álom, hogy hegedűművésznő szeretnék lenni, ami végül úgy néz ki, a klasszikus értelemben véve, nem lettem. Akkor ott, megkaptam Tőled azt a hatalmas erőt, hogy belőlem is válhat majd egyszer énekes, ebben az életben. Emlékszem, a taps után, ha bátortalanul is, de megkerestelek hátul a művészöltözőnél, és szemtől-szembe kijelentettem Neked: "Te vagy a példaképem."
Köszönöm Istenem, hogy magyarnak születtem, Budapesten élek, és amikor csak tehetem, leugorhatok a BJC-be, vagy a város más patinás klubjaiba, és meghallgathatom Szőke Nikolettát.
És akkor most a CD-ről, ami a DownBeat-ben biztos ötcsillagos kritikát kapna… Nálam csillagos ötös!
Az album, összeállítását tekintve is egyedülálló. Azonos tengerbe tartó, hasonló patakokból eredő, régóta folyó dallamokról van szó. A swingkorszak fénykorából valóak mind. Közülük a legfiatalabb, a "The Shadow Of Your Smile", 1965-ben íródott. A romantika túlzások nélküli hevülete, impresszív foltok, csillogásban kihunyva a balladai homályban. Eddigi lemezeiken, s koncertjeiken mindig csemegéztek a különböző zenei korszakok hangulatából. Gondolok itt, Stevie Wonder funky-s, George Michael, Sting mélyrehatoló számaira. Itt mindent betölt a Jazz, nem hagy helyet másnak. A fentről jövő, gondoskodó hangok áldoznak értünk. Kiérződik a művészek között oly régóta tartó összeszokottság, határtalan nyitottság, gyermeki rácsodálkozás a Zene felé. Minden valódi ösztönből történik. Egymást váltják a melankolikus, tűzzel teli, energikus, szárnyaló sorok. Nikoletta hangszerszerű improvizációi teljes mértékben egyenrangúak instrumentális társaival a stúdiófelvételeken, és koncertjeiken egyaránt. A rögtönzések tiszta szívből jönnek, kiemelkedve, majd eggyéolvadva az Őt körülölelő háttér muzsikájával. A hátteret képezik a világ Jazz-színterének kimagasló alakjai. A mondatok végeinek nyitvahagyása, és mégis továbbengedése, ízes frazírozással, elröpít minket, valahova egészen messzire… De ha helyben is maradunk, elindulhat lelkünk beszélgetése, a Zenével.
Nikoletta Szőke: I Thought about You (2015)
1. Why Don't You Do Right? (Joseph McCoy) 3'47
2. The Shadow of Your Smile (Johnny Mandel/Paul Francis Webster) 4'49
3. Stompin' at the Savoy (Benny Goodman, Chick Webb, Edgar Sampson/Andy Razaf) 4'27
4. Nature Boy (Eden Ahbez) 4'04
5. East of the Sun (Brooks Bowman) 3'48
6. I've Got the World on a String (Harold Arlen/Ted Koehler) 6'45
7. It's All Right with Me (Cole Porter) 4'20
8. I Thought about You (Jimmy Van Heusen/Johnny Mercer) 6'04
9. If I Should Lose You (Ralph Rainger/Leo Robin) 3'17
10. Estate (Bruno Martino/Joel E. Siegel) 8'22
11. Old Devil Moon (Burton Lane/Edgar Yipsel Harburg) 3'50
12. I'm Old Fashioned (Jerome Kern/Johnny Mercer)
13. Darn That Dream (Jimmy Van Heusen/Eddie DeLange
Nikoletta Szőke - voice
Robert Lakatos - piano
József Horváth Barcza - double bass
Jimmy Wormworth - drums
Gábor Bolla - tenor saxophone on track 3, 4, 8, 9
Nándor Farkas - violin, Balázs Csonka - violin, Emil Csonka - viola, Marcell Vámos - violincello on track 2, 4
"The Shadow of Your Smile" and "Nature Boy" arranged by Márton Fenyvesi
