Budapest Jazz Orchestra: Aki autón járni óhajt 2015. február 10., Gáspár Károly
Budapest Jazz Orchestra - Aki autón járni óhajt (BJO Records)
"Koktélruha, csíkos öltöny"
Nagy örömmel tapasztalom, hogy az utóbbi években reneszánszát éli a big-band stílus hazánkban, és a nagyvilágon. Olyan géniuszok rakták le alapjait a vonulatnak, mint -például- Duke Ellington, vagy Count Basie. A negyvenes-ötvenes években az igényes muzsika nem csak a fülek simogatására szolgált, bizony a lábakat is megmozgatta, hiszen nem lehetett party-t rendezni egy jó "nagy banda" nélkül. Szóltak a kor slágerei -jobbnál jobb hangszerelésben- a "bulizók" pedig "surbliztak" teljes erőből. A zenekarok tagjainak, és a vendégseregnek akkoriban még kötelező volt az elegáns ruházat. A hölgyeken estélyi- vagy koktélruha, az urakon öltöny, nyakkendő volt. Persze viseltek alsóneműt is, azt gondolom, akkoriban a selyemből készült "lingerie"-k lehettek trendik. Nem hiszem, hogy a huszadik század közepe felé már lett volna tanga... Vagy igen...? Na, de kanyarodjunk vissza eredeti témánkhoz. Szóval, jött a beat korszak, a nagyzenekarok pedig átmentek "koncertezős" irányba. A modernebb hangzás, több improvizáció ideje érkezett el, aztán valahogy szép lassan elhalt a dolog. Viszont varázsütésre, netán a "retro mánia" következményeként -szerencsére- újra létrejöttek big-band-ek, leporolták a régi kottákat, vagy új "arrange"-okat írtak, és elindult hódító útjára az "orchestra express".
Erre a gyorsvonatra szállt fel 1998-ban Kollmann Gábor szaxofonos is, és csatlakozott a Budapest Jazz Orchestra-hoz (BJO). Fekete-Kovács Kornél és Schreck Ferenc Magyarország élmezőnyéhez tartozó jazzmuzsikusokat gyűjtött maga köré, majd a magas színvonalú zene, és a jó menedzselés következményeként hazánk egyik vezető big-band-jévé váltak. Mindig nagy csodálattal néztem-nézek Gáborra, amiért egy ilyen népes számú zenekart egyben tud tartani, koncertezni, lemezeket készíteni tud Velük. Gondoljunk bele, időnként egy quartet-et is nehéz "eladni" -mert sokallják a kért gázsit a tulajok, szervezők- akkor big-band esetében milyen kemény lehet "meló" lehet ez!
"Jogosítványt, forgalmit kérem!"
Na kérem, úgy tűnik -hála Istennek- újra ügyes volt Kollman, mert itt a BJO új lemeze, az "Aki autón járni óhajt". 10 dal, négy énekes, egy zenekar. A koncepció: nagyjából az 1940-60 közötti magyar, vagy itthon is kedvelt slágerek feldolgozása, "jazzes köntösbe bújtatása". Születtek kiváló albumok ebben a témakörben, de talán ez az első big-band, és igazán klasszikus hangzású anyag.
A vendégművészek elit csapatot alkotnak, hiszen Fehér Adrienn, Urbán Orsolya, Farkas Gábor "Gábriel", és Mujahid Zoltán nevének hallatán csupa pozitív jelző jut eszembe. A jazz mellett letették névjegyüket a pop-rock, musical, és még ki tudja hány műfaj területén, mindig a legjobb produkciót "hagyva" a színpadon. Most sem tettek másként, éneklésük bárhol a világon megállná a helyét! Stílusérzékük, ízlésességük tankönyvbe illő, hamis hangok kizárva. Hölgyeim, Uraim, bravó!
Szóval, 10 dal. Hét magyar kompozíció, és három amerikai jazz standard, melyekre anno "íródott" szöveg a nyelvünkön, ezáltal népszerűek lettek mifelénk is. Ha azt mondom: "Prisoner of Love", "A Gal in Calico", „Four Brothers", nem biztos, hogy -a megrögzött jazzrajongókon kívül- sokan felkapják fejüket, és azt mondják: persze, ismerem! Viszont így már más lesz a "leányzó fekvése": "Tudom, hogy térdre hullni szégyen", "Van egy kislány, Anikó", "Négy gengszter". Az első kettő esetében a zsenális "Zsütinek", azaz G. Dénes Györgynek, a "gengsztereknél" pedig Hajnal Istvánnak köszönhetjük a magyar szöveget, "A Macskafogó" betétdalaként.
Mostanság zajlik az "Eurovíziós Dalfesztivál" kapcsán egy válogatás, "A Dal" című műsor keretében. Tisztelet a kivételnek, de sokszor bizony erősen elgondolkozom, miért nem tud senki -szinte évtizedek óta- egy épkézláb slágert írni kis hazánkban? Hol vannak már azok az idők mikor -többek között- Fényes Szabolcs, Eisemann Mihály voltak a "fülbemászás" nagymesterei? Nos, a BJO felvételén két Eisemann, három Fényes, és egy Tóth Menyhért szerzemény hangzik el. Olyan örökzöldek, mint a "Szerdán tavasz lesz", vagy a "Szerelemhez nem kell szépség". Szoktam volt mondani, ha a fent említett szerzők Amerikában látják meg a napvilágot, biztos, hogy Cole Porter, Jerome Kern, és a többi világhírű komponista közt említenék nevüket. De nem vagyok szomorú, sőt, örülök, hogy Ők a mi büszkeségeink! Még a XXI-ik században is hatással vannak az emberekre dalaik, ámulva hallgatjuk, milyen melódiák "bújtak elő" Belőlük!
És akkor jöjjön a kakukktojás, akit ez esetben Hárs Viktornak hívnak. A nagyszerű bőgős, basszusgitáros -akiről köztudott, hogy komponál, és szövegeket is ír- a "Budapestem" című dallal rukkolt elő, és rögzítették -saját hangszerelésében- az "Aki autón járni óhajt"-ra. Meg kell mondjam, ha nem lenne feltűntetve a CD-n Viktor neve, azt hittem volna, hogy egy Fényes Szabolcs darabról van szó, amit eddig nem ismertem! Minden elismerésem Viktoré, aki a zene mellett, a "text”-tért is felelt.
Nem mehetek el szó nélkül a jobbnál jobb "arrange"-ok mellett. Csejtei Ákos (1, 2, 3, 4, 10), Hárs Viktor (9), és Zakar Zoltán (5, 6, 7, 8,) "követték el". Igen nehéz feladatot kaptak, hiszen megtartva a számok eredeti hangulatát, új, modernebb formába kellett önteniük a kompozíciókat. A misszió tökéletesen sikerült, hiszen akár egy igazi "jazzőrült", akár egy "alkalmi", netán "random" jazzkedvelő hallgatja a lemezt, mindenképpen jól fog szórakozni.
"Instrukciók"
A hideg időre való tekintettel jól öltözzön fel, mielőtt útnak indul. Sál, sapka, kesztyű. Autóval, vagy gyalog jár, figyeljen a biztonságos közlekedésre, tartsa be a szabályokat. Keressen fel egy Önnek tetsző lemezboltot, fáradjon a jazz szekcióhoz, vegye el a BJO "Aki autón járni óhajt" című felvételét, sétáljon nyugodt léptekkel a pénztárhoz, és fizesse ki. Hazatérve üljön le egy kényelmes fotelbe, vegyen papucsot lábára, kezébe pedig -ízlés szerint- teát, forralt bort, vagy konyakot, és indítsa el a "Play" gomb segítségével a nemrég vásárolt albumot. Figyeljen, hogy ne keverje össze a fenti tevékenységeket; tehát például a forralt bort ne a lábára, illetve a házicipőt, ne a kezére vegye. Ha már szól a zene, engedje el magát, és élvezze, ahogy a gyönyörű dallamok átjárják testét.
u.i. "Rágugliztam"; Louis Réard 1946. július 18-án, Párizsban mutatta be az első tangát.
Budapest Jazz Orchestra: Aki autón járni óhajt (2014)
1. Aki autón járni óhajt
2. Tudom, hogy térdre hullni szégyen
3. A Gal in Calico (Van egy kislány, Anikó)
4. Szerdán tavasz lesz
5. Tíz óra múlt
6. Szerelemhez nem kell szépség
7. Emlékszel, nyár volt
8. Holnap, ki tudja holnap látsz-e még?
9. Budapestem
10. Négy gengszter
Fehér Adrienn, Urbán Orsolya, Farkas Gábor "Gábriel", Mujahid Zoltán - ének
Kollman Gábor, Dennert Árpád, Csejtei Ákos, Zana Zoltán, Varga György - szaxofonok
Schreck Ferenc, Skerlecz Gábor, Frolov Ákos, Nagy Viktor Dániel - harsonák
Tulkán Péter, Magyar Ferenc, Koós-Hutás Áron, Pecze Balázs - trombiták
Juhász Attila - zongora
Birta Miklós - gitár
Hárs Viktor - bőgő, basszusgitár
Serei Dániel - dob
