Emmet Cohen Trio a Budapest Jazz Klubban

Az alábbi beszámolót az est második koncertjétől a zongorista Balázs Tamás írta, a fotókat az énekesnő Kovács Linda készítette! – A szerk.

Emmet Cohen a New York-i jazz szcéna fiatal generációjának egyik szenzációja, valószínűleg nem igényel bemutatást az olvasók számára. A zongorista triójával december 21-én, szombat este dupla teltházas koncertet adott a Budapest Jazz Klubban. A ritmusszekciót szintén a New York-i mezőny fiatal sztárjai alkották, Kyle Pool a dobon és Phillip Norris bőgőn.

Csak egy árnyalatnyival máshogyan fogalmaztam magamban azt, amit Emmet saját weboldalának nio-jában találtam: “Emmet Cohen elkötelezett a jazz tudásának, történelmének és hagyományainak generációk közötti átadása mellett.”. A tradíciót egészen a jazz gyökereig kell érteni, ugyanis Emmet játékából folyamatosan áramlik a ragtime és a stride iránti rajongása.

A koncert előtt örömmel tapasztaltam, hogy a dobfelszerelés körülbelül másfél méterrel közelebb került megszokott helyéről a színpad közepéhez, és a zongorát is beljebb helyezték, szinte teljesen háttal a közönségnek. Ezáltal a zenészek közelebb kerülnek egymáshoz, ami elősegíti a hallást és a kommunikációt. Öröm látni az ilyen szintű igényességet, amely még a turné utolsó koncertjén is kitart.

Emmet zenéjének és hangszereléseinek egyik jellegzetessége az erőteljes dinamikai kontrasztok alkalmazása. Élőben azonban a zenekar játéka a dinamikai váltásokkal még intenzívebb élményt keltett.

Sajnos, a már lassan papírformaként elkönyvelhető statisztika - miszerint a jazzkoncertek rendszeresen túl vannak hangosítva - ismét bejött.

Az  émelyítő virtuozitás, a végtelenségig tartó befejezések, vagy az a “patchwork”, amellyel  a zongorista sokszor a kompozíciókat és tempókat egymásra halmozza, egy rendkívül intenzív dinamikai élményt nyújt.

Hangsúlyoznom kell, hogy a ritmusszekció fantasztikusan tette a dolgát. Az a könnyedség és kreativitás, amellyel a trió mindhárom tagja játszotta a helyenként eszméletlen gyors tempókat, valamint a közös játék iránti elkötelezettségük, minden jazz zenész számára inspiráció lehet.

A koncerten elhangzó "Bounce of the Sugar Plum Fairy", amely eredetileg John Kirby hangszerelése, valamint Cohen saját kompozíciója a “Lion Song” is jól mutatja Emmet inspirációját a ragtime és stride korszakából. A “Lion Song”-ot a legendás stride zongorista, Willie "The Lion" Smith tiszteletére írta, akinek játékstílusa és zenei öröksége nagy hatással volt rá.

Ugyanakkor Emmet játékának egyedisége részben zenei sokoldalúságában rejlik, amellyel összekeveri a jazz különböző korszakait. A koncert egy pontján McCoy Tyner zongorázására emlékeztetett, másszor Cedar Walton-ra, majd Fats Waller-re.

Összességében az Emmet Cohen Trio koncertje felejthetetlen élményt nyújtott. A zenészek tehetsége, a repertoár változatossága és a tradicionális jazz iránti tiszteletük egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy a közönség egy különleges és inspiráló zenei utazás részese lehessen.