Ma lenne 93 éves Garai Attila

A zongorista-énekes Orosházán született 1931. november 26-án. Budapesten halt meg 2013. április 25-én.

Zongoratanulmányait Békéscsabán kezdte, majd 1950-től Vasadi Balogh Lajos karnagy zongoranövendéke volt a Budai Zeneakadémián, 1952 és 54 között Zolnai Jenő tanította.

1955-ben szerzett diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán.

Egyetemi évei alatt tánczenéből tartotta fönn magát, szükség esetén harmonikázott.

Zongoristaként részt vett az illegális jazz-rendezvényeken, örömzenéken, olyan muzsikusokkal, mint például a később híressé vált Szabó Gábor gitáros, Nagy Marcell szaxofonos, vagy Radics Gábor, Zágon Iván, Dobsa Sándor.

1956 nyarán Ernie Nagy, az Amerikai Követség budapesti munkatársa kicsempészte néhány magyar jazzegyüttes – köztük Garai Attila Thomka Tiborral és Garda Györggyel készített- illegális hangfelvételét Washington-ba, amelyet Willis Conover a Music USA Jazzórájában 1956. november 23-án bemutatott, az akkor 1 hónapos forradalomra emlékezve, majd a műsort néhányszor megismételték.

1957-től másfél évet Törökországban, főként Ankarában és Izmírben töltött Hardi Tamás bőgős-énekes és egy helyi dobos társaságában. Itt ismerkedett meg az ott koncertező Dave Brubeck-kel és társaival, akikkel közös örömzenéken is részt vett. Rendszeresen játszott az ankarai rádióban.

Hazatérve megalakította Söptei Géza altszaxofonossal, Pege Aladár bőgőssel és Tarkői Viktor dobossal quartetjét, amely hamar a legnépszerűbb jazzegyüttesek közé emelkedett.

1962-ben részt vett triójával a Karlovy Varyban rendezett Nemzetközi Jazzfesztiválon, ahol I. díjat nyertek, amelynek jutalma többek közt egy kislemez volt a Supraphon cég kiadásában. Egyik oldalán helyi muzsikusok, másik oldalán Scholcz Péter bőgős és Szúdy János dobos közreműködésével.

Még abban az évben itthon is megjelent egy kislemeze, amelyen Lakatos Ablakos Dezső, Duka Norbert és Tarkői Viktor voltak a partnerei. Emlékezetes a Club Kávéház Garai-Hardi-Chappy összeállítású triója, amely 1 évig működött.

1963-ban a varsói Jazz Jamboree-ra hívták meg, egy év múlva a svédországi Landskorna-i, 1965-ben a Bled-i és a nürnbergi jazzfesztiválok vendége.

Fellépett a Dália jazzklubban.

Aztán Svédország és Dánia következett, ahol játszott Kenny Dorham trombitással és Dexter Gordon szaxofonossal

Számtalan rádiófelvétele készült főként triókkal: Berkes Balázs, Jákó Balázs, Rahói Ernő, Gayer Ferenc bőgősökkel, valamint Kőszegi Imre, Lakatos Pecek Géza, Bakó István és Veszely János dobosokkal.

Garai Attila népszerűségét mutatja, hogy a Prágai S+H együttes neki komponálta az „Attila” című darabot, amelyet hanglemezen is kiadtak, Kőrössy János pedig a „Garai Blues”-zal tisztelgett előtte.

A „Toccatina” című Garai szerzeményt a zongorista George Arvanitas előadásában a Vanguard kiadó jelentette meg.

1974-ben Garai Attila végleg hazatért külföldről, és az Erkel Színházban nagysikerű koncertet adott Pege Aladár és Kajlinger Miklós közreműködésével.

Sok felvétele készült rádiós jazzhétvégéken, fesztiválokon, játszott egyebek mellett a Thermál Szállóban.

1970 óta tanított az OSzK Stúdióban, és a Vasutas Zeneiskolában.

Vukán Györgyöt váltotta a Jazztanszakon 1980-ban, ahol nyugdíjba vonulásáig tanított, a közben Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszékévé alakult intézmény Jazzének Tanszakának docense volt.

Pedagógusként egyebek között a prozódia és a jazzritmika összhangja foglalkoztatta.

A Magyar Rádió Bartók Adófőszerkesztősége Garai Attiláról nevezte el a 2001-ben nagy érdeklődés mellett megrendezett Jazz Ének Tehetségkutató Versenyét, amely jónéhány tehetséges fiatalt indított el a pályán, amelynek zsűrijében díszelnökként Al Jarreau amerikai énekművész foglalt helyet.

Attila így zongorázott és énekelt:

https://www.youtube.com/watch?v=akRS8kyt4UI