Közeleg a 100. DzsesSzerda – Exkuzív interjú Pleier Tamással és Ludányi Tamással
A Tamások negyedszázados jazzbarátaim!
Emlékszem, hogy 2005 júliusában a tatabányai jazz keménymag Zsámbékra látogatott, és Pleier Tamás a koncert után boldogan közölte velem, úgy néz ki sikerül feléleszteni a tatabányai jazzéletet. Kinek az ötlete volt, hogy elindítsátok a DzesSzerdákat?
Pleier Tamás: 2005 tavaszán az akkori Közművelődés Háza színpadán Dórika és a Rombolók koncertet hallgattunk - rejtélyes módon egy időben, egy helyszínen és ugyanazon az eseményen voltunk együtt Ludányi Tamással, maroknyi közönség körében.
A buli végén feltettem a költői kérdést Tamásnak: "Tamáskám, miért ne szólhatna újra a dzsessz Tatabányán?"
Az én fejemben már az forgott, hogyan teremthető elő a koncertsorozat háttere? Önkormányzati képviselőként merészen feltérképeztem a szóba jöhető támogatókat, forrásokat - nem kis naivitást képviselve.
Tamás zenészként/intézményvezetőként/menedzserként mellé tette a másik felét. Az eredeti nevet - Tatabányai Jazzesték - ő dobta be a közösbe. 22 bulit ért meg a név...
Aztán 2005. november 9-én Tatabányai Jazzesték néven elindult a sorozat. Ki volt az első fellépő és hol volt a helyszín?
Pleier Tamás: A 2005. november 9-i első buli természetesen a Black Diamond Big Bandé (zenekarvezető: Ludányi Tamás) volt az akkori Modern Üzleti Tudományok Főiskolája (MÜTF) aulájában. A második alkalomtól (2005 december) játszóhelyünk és otthonunk az Erkel Ferenc Zeneiskola. A sorozat első nyolc koncertje belépődíj nélküli volt.
2011-ben aztán átkereszteltétek DzsesSzerdára. Mi indokolta ezt a lépést?
Pleier Tamás: Mivel eleve a hónap második szerdáját jelöltük meg játszónapnak - véletlenül sem ütközve semmilyen hétvégi programmal -, valamint udvariatlanságnak tekintve - négyévnyi jelenlét után - egy szomszédos város - egyébként kérészéletű - zenei programjának "... jazzesték"-re keresztelését, egy csettintéssel váltottam szellemesnek is szánt programnevet "DzsesSzerdá"-ra 2009 novembertől az új évadban. Meg kellett különböztetnünk magunkat! Ekkortól kapott új dizájnt a sorozat, ami azóta is változatlan (Pleier Erik érdeme.). Ez a 23. koncert már a Dallam Alapítvány bábáskodásával szerveződött.
Kiemelnétek neveket, akik az előző 99 hangversenyen felléptek a szervezésetekben?
Pleier Tamás: Az én maradandó élményeim/büszkeségeim: a nagy Szakcsi, Pege Aladár, Vukán György (!), valamint Harcsa Veronika, Juhász Gábor, Oláh Kálmán.
Ludányi Tamás: Mindenben egyetértek az előttem szólóval. Annyit tennék hozzá, hogy ifjabb Ludányi Tamás, aki kiváló jazz szaxofon-művésszé nőtte ki magát, innen indult a mi indíttatásunktól is. Kiváló koncertekkel és produkciókkal örvendeztetett meg minket és zeneszerető törzsközönségünket.
És ki lesz a századik?
Pleier Tamás: A 100. buli természetesen a Black Diamond Big Bandé, Kiss Kamilkával és Gájer Bálinttal.
Sok sikert a jubileumi koncerthez, és további százat kívánok nektek!
Pleier Tamés-Ludányi Tamás: Köszönjük szépen!
