Standard orgona trió a BJC-ben
A címben említett formáció, a Regály & Horányi & Éles Organ Trio két irányból is megfelel a standard követelménynek. Egyrészt a hangszer összeállítás követi a Jimmy Smith és követői által tökélyre vitt változatot, azaz Hammond orgona, gitár és dob szerepel benne, másrészt pedig az előadott programban csak jazz standardek szerepeltek.
A pontosság kedvéért a fellépő művészek és hangszereik:
Regály György – Hammond orgona XK-3c típus
Horányi Sándor – gitár (Ibanez)
Éles Máté – dob (Yamaha)
A Hammond orgona története mind technikailag, mind zeneileg egy kész regény. Nem is merülök el benne, csak annyit, hogy mióta Rhoda Scott, illetve lemezről Jimmy Smith játékát hallottam, nálam tényleg az orgona a hangszerek királynője. (Tudom, hogy ezt a jelzőt nem a Hammond változatra használják, de nekem erre is igaz.)
Érdekesség, hogy Magyarországon nem gyakori ez az orgona trió felállás, Vas Bence együttese és a Gyárfás-Premecz Organ Trio ugrik csak be a közelmúltból. Hajdanán Fogarasi János volt ennek a hangszernek hazai mestere, de vele csak a Csík-Fogarasi-Jávori Trió-val, azaz két billentyűst foglalkoztató zenekarral készült lemez. Érdekesség, hogy pont ilyen két billentyűs trióval hallottam utoljára játszani három éve Regály Györgyöt (akkor Szakcsi Lakatos Béla és Balázs Elemér voltak a zenésztársai).
A programban két Parker és egy Davis szerzemény mellett a Great American Songbook közismert darabjai szerepeltek.
Regály György és Horányi Sándor csak úgy szórta a jobbnál jobb improvizációkat hangszerén, de Éles Máténak is volt három nagyobb lélegzetű szólója az este folyamán.
Program:
1/1. K. C. Blues (Charlie Parker)
1/2. Segment (Charlie Parker)
1/3. Days of Wine and Roses (Henry Mancini)
1/4. Secret Love (Sammy Fain)
2/1. Solar (Miles Davis)
2/2. Someday My Prince Will Come (Frank Churchill)
2/3. blues
2/4. Just Friends (John Klenner)
A nem túl nagy létszámú közönségnek tetszett a produkció, még egy ráadást is kaptak a kitartó taps eredményeképp. Ez pedig a biztos sikerdarabnak, a „Bye Bye Blackbird”-nek (Ray Henderson) jutalomjátékszerű előadása volt.
