Exkluzív interjú Szigeti Zoltán zongoristával (1974 – Debrecen)
A riportot a hajdúszoboszlói illetőségű bőgős, Fazekas Csaba készítette! – A szerk.
Mikor és hogy kerültél Kínába?
Kínába 2011-ben utaztam egy szóló zongora fellépésre, ami után meghívást kaptam egy egyetemre oktatni a dé-lnyugat Kínába, előtte Svédországban éltem 8 évig. Oda jártam jazz főiskolára is, ami után írtam filmzenét is a Svéd Állami Televíziónak, és sok fellépésem volt svéd, dán, és norvég zenészekkel, akiktől nagyon sok inspirációt kaptam, a skandináv jazz az egyik legjobb, legmagasabb szintű jazz a világon. Három évet tanítottam is egy kisebb svéd főiskolán, zongorát és zeneelméletet. De a svéd évek előtt játszottam sokat Hollandiában is. Magyarországon pedig, a miskolci Bartók zeneművészeti után Budapesten Ifj. Rátonyi Róbert és Farkas Sándor tanítottak, hatalmas tudású zongoristák, akik lényegében elindítottak a jazz vonalán a klasszikus zene után. A kínai egyetem vezetősége, ahová meghívtak, már régóta gondolkodott, hogy a klasszikus zene mellé bevezeti az improvizáció és modern zene oktatását, mert nagy az érdeklődés ez iránt Kínában. Én egy kis gondolkodás után elfogadtam a meghívást, és 2012 óta oktatok az egyetemen. Hallgatóim között sok a klasszikus zongorát tanuló diák is, akik szeretnék más szögből is megismerni az általuk tanult darabokat, úgy érzik, a jazz és az improvizáció elméleti része segít abban, hogy jobban rálássanak az adott darabra, a darabban lévő zenei ötletekre, segít megérteni, hogyan gondolkodhatott a zeneszerző, mivel az improvizációnál, és harmonizálásnál gyorsan kell gondolkodni. Tulajdonképpen az improvizáció az egy úgymond azonnal történő zeneszerzés. A jazz egy nagyon alapos és magas szintű készséget tud adni, kiváló a kreativitás fejlesztésére, még ha az adott tanuló nem is a jazzt választja majd a későbbi hivatásának.
Milyen stílust kedvelnek a kínai fiatalok, saját szerzemények, esetleg népszerű kínai dallamok?
A zene ugye három fő elemből áll, dallam, harmónia és ritmus. Kínában a dallam az nagyon erős alkotóeleme a zenének, mondhatni dominál, rendkívül fontos, szemben a harmóniával és ritmussal, a nyugati, vagy európai zenével összehasonlítva. A kínaiak nagyon érzékenyek a dallamokra. Ezeknek a kínai dallamoknak szinte több száz, vagy ezeréves szövege van, híres költők által írt szépirodalmi szöveg. A nyugati zene gyakran szól az emberekről, érzésekről, míg a kínai tradicionális zene, és sok ázsiai zene is, inkább a természeti elemekről, mint például a hegyek, a szél, az égbolt, a tenger, és ezeken keresztül szól az emberekről. Azok a zenei stílusok a népszerűek, ahol a dallam dominál, és azok a zenei irányzatok, ahol például a ritmus. Az akkordok, hangnem váltások, változó harmóniák, vagy polifónia fontos szerepet töltenek be, lassabban és később terjedtek el. Kínában most zajlik az a jazz korszak, ami az 1950-es években volt Párizsban, amikor az amerikai muzsikosok a jazz amerikai kifulladása, és a rasszizmus miatt átköltözött Európába, így itt jelenleg legtöbb helyen a bebop, és mainstream jazz, ami most népszerű. Igazán egyéni stílusok, hangok még nem alakultak ki. A fiatalok körében a funk stílusok is népszerűek, a kínai jazz zenészek pedig nagyon tehetségesek. Shanghai-ban most van feltörekvőben a régi, 20-as, 30-as évek swing stílusa, olyannyira, hogy még swing tánc klubok is alakultak, és élő dixieland és tradicionális jazz zenére táncolják az eredeti amerikai swing és sztepp tánclépéseket. Persze, területi régióktól is függ a jazz népszerűségé, vannak területek, ahol jóval kevésbé ismert a jazz, illetve szűkebbek a zenei és zenetanulási lehetőségek. Mint máshol is, jelenleg inkább a nagyvárosokban és metropoliszokban koncentrálódik a főbb zenei élet.
A tanításon kívül van-e lehetőséged jazz koncerteket adni kínai jazz zenészekkel, más nagyvárosokban?
Természetesen vannak lehetőségek, Kína hatalmas ország, bár a COVID járvány utáni nehéz gazdasági helyzetben sokat csökkent a koncertezés is, és még mindig idő kell, hogy visszaálljon a járvány előtti szintre. Korábban heti 3-4 fellépésem volt, ami évi kb. 120 koncertet jelentett, de ez mára lényegesen kevesebb. Dolgoztam nagyon jó amerikai és ausztrál nagybőgősökkel, mint például Harrison Wardly, vagy Danny Zanker, ők jelenleg a Shanghai-i Blue Note zenészei. De volt egy hosszabb együttműködésem a francia vibrafonos Benoit Stazieczyk-kel is, aki sokáig volt a tanszékvezetője a Xinhai Konzervatórium jazz szakának, a Hong Kong-hoz közeli Guangzhou-ban, és Tonny Bott amerikai dobossal, aki jelenleg Japánban él. 2023-ban pedig megjelent kvartettünk első albuma „Just Friends” címmel, a Shanghai-i Starsing Music Records és a Bell Music kiadásában. Liu Yuechen énekel, John Lee basszusgitározik, és Liu Shuang játszik dobokon. Van egy komolyabb érdeklődés ugyanettől a kiadó párostól egy szóló zongora album elkészítésére is, melynek körvonalai majd a nyár végén lesznek kialakulva. Nagy lehetőség lett volna egy tervezett kínai koncert körút Tina May világhírű angol jazz énekesnővel, akinek londoni ügynöksége engem választott ki kísérő zongoristának, a turné szinte minden fontosabb színházat, koncerttermet érintett volna, de ez sajnos nem jött létre Tina May hirtelen és tragikus elhalálozása miatt. Ma már többnyire inkább főiskolákon, egyetemeken lépek fel, ami ugyan kevesebb fellépést jelent, viszont mindig jó minőségű hangversenyzongorát kapok, jól felszerelt koncerttermekben, és nem kell olyan késői órákban játszani, ami lényegesen jobb az esetleges másnapi reggeli óráim miatt. Sajnos itt Kínában is, mint sok más helyen, a zenei klubos lehetőségeket erősen megnyirbálta a klubok magasra ugrott bérleti és fenntartási költség. A járvány után sok zenés hely bezárt, vagy átalakult. Viszont jó látni, hogy ez évben sok hely nyit meg. Egyébként nemcsak a magyar zenészeket, de általában a magyarokat Kínában szeretik, tisztelik, a kínaiak meglepően jól ismerik a magyar történelmet, művészetet, például sokan fejből felsorolják a magyar Nobel-díjasokat is, legyen az egy akadémikus, vagy akár egy taxisofőr.
Kell-e valamilyen hivatalos kormányzati engedély, hogy zenét oktass Kínában egyetemi szinten?
Természetesen, először az egyetem bírálja el a jelentkezést, a beadott dokumentumok, diplomák, portfólió alapján, majd szükséges egy okirat, amit úgy hívnak, hogy „foreign expert certificate”, vagyis külföldi szakértői oklevél és engedély, amit maga a kínai kormány állít ki. Ez szükséges a felsőoktatási oktatói tevékenységhez, amit én 2012- ben kaptam meg, amikor elkezdtem dolgozni. Jelenleg pedig, mint „master degree supervisor” dolgozom, ami Magyarországon körülbelül a témavezető-docensi pozíciói beosztást jelent.
Van-e kapcsolatod az amerikai Berklee College-dzsal?
Igen, van, mert mint mentor dolgozom már hatodik éve a Berklee College online tagozatán. Általában 2-3 Berklee Online hallgatóval dolgozom együtt, akiknek segítek tanácsokkal, és egyéb mentori útmutatásokkal, az intézmény útmutatásai alapján. Ezen kívül van 4 kínai magán hallgatóm is, akik mind sikeresen felvételiztek a Berklee-re, és jelenleg is ott tanulnak. Én magam egy hároméves képzésben jazz zeneszerzést és zeneelméletet tanultam a Berklee-n, és 2017-ben mester oklevelet szereztem, innen van a kapcsolatom, és ezután ajánlotta fel a Berklee, hogy mint „Berklee-mentor” továbbra is közreműködhetek az oktatási tevékenységükben.
Van-e kapcsolatod kínai zeneiskolákkal?
Szerencsére van. Engem zongoradarabok komponálására kértek fel, és nagyjából 7 éven keresztül dolgoztam együtt egy zeneiskolával. Előadási darabokat írtam, 2 és 4 zongorára, segítettem a darabok tanításában, és még fel is léptem a gyerekekkel, vagy tanárokkal a saját darabjaimban, amelyeket azóta is játszanak. Kínában van igény az új, megrendelésre komponált, és még elő nem adott új, modern zongoradarabokra, mert a zeneiskolák ezzel is konkurálnak egymással. Két éve pedig a városi vakok és gyengénlátók iskolája kért fel hasonló együttműködésre, ami azóta is tart. A zongora oktatása szinte uralja a zeneiskolákat, egyéb hangszerek oktatása csak a nagyvárosokban van, ott is csak a nagyobb intézményekben. Kínában jelenleg nagyjából 40 millió zeneiskolás tanul zongorát. Rengeteg a verseny, városi, területi, országos és nemzetközi zenei versenyek kerülnek megrendezésre, egyik a másik után. Zsűritag is sokszor lehettem, a versenyszervezők, az egyetem, vagy a zeneiskolák felkérésére, fontos és érdekes tapasztalatokat szerezve. A nagy populáció miatt Kínában nagyon elterjedtek a különféle versenyek, vizsgák, tesztek.
Amennyiben magyar zenészek érdeklődnek a kínai munkalehetőségről, tudsz-e nekik tanácsokat adni?
Azt fontos megérteni, hogy Kína egy rendkívül távoli ország, és nyilván más a kultúra is. Fontos, hogy aki Kínában akar komolyabb, hosszabb távú munkát vállalni, az mindenképp tudjon az országban tartózkodni pár hónapot előtte, hogy megismerje Kínát valamilyen szinten, és beszélje a mandarint és az angol nyelvet, tájékozódjon a vízum és munkavállalási szabályokról. Személyes kapcsolatok kellenek. Viszont Kína egy óriási ország, hatalmas belő piaccal, nyelvtudással és helyi és személyi ismeretekkel sok és ígéretes lehetőségeket lehet találni.
És így zongorázik Zoltán:
https://www.youtube.com/watch?v=pAkWDMEMz_U
