„Kedvenc énekeseim” – 9. rész: Kovács Linda
Ebben a csütörtökönként jelentkező sorozatban az itthon és külföldön élő magyar jazz énekesnőket kérem, meséljék el, eddig mely énekesek voltak rájuk a legnagyobb hatással. – A szerk.
Számomra a jazz felé fordulás kamaszkorban kezdődött és instrumentális zenéket hallgattam, főleg zongoristákat. Oscar Peterson, Chick Corea, Michael Petrucciani, Oláh Kálmán, Pleszkán Frigyes (műsoros kazettám volt tőle!:)), Szakcsi Lakatos Béla, mind óriási hatással voltak rám.
Kezdetben én ennélfogva a jazz zongorázás irányából indultam el, de annyira bonyolultnak tűnt, hogy két magánóra alatt (Bundzik István) fel is adtam.
1997-98 körül jelent meg Malek Andrea bossa nova-át tartalmazó lemeze, amiről egy TV-felvétel is készült, s azt nagy izgalommal rögzítettem még VHS-re. Nálam ez a zene hozta a fordulópontot a jazz-ének felé.
Ezt követően valahonnan beszereztem a műsoros kazettát, amin Ella, Peggy Lee, Dinah Washington, Billie Holiday, stb… énekeltek egy-egy dalt. Azt rengeteget hallgattam, de az a régi világ úgy emlékszem nem hagyott bennem annyira mély nyomot, mint például pár évre rá Diana Krall.
Nagyon megfogott Krall tónusa, előadásmódja, swingelése és az ő munkásságán keresztül találkoztam elsőként leginkább jazz
standardekkel énekes verzióban.
https://www.youtube.com/watch?v=qVCgf6_M7i4
Az instrumentális jazz iránti vonzódásom mindeközben is töretlen volt, így minden jazz műsort rögzítettem a Bartók Rádióból (Robinak köszönhetően rengeteg izgalmas zene).
https://www.youtube.com/watch?v=U7_vNpVXubA
Nagyon nagy kedvencem volt a Weather Report, s ebből egyenes leágazásként csapott arcul Joni Mitchell "Shadows and Light" koncertlemeze. A dalok, a játékmód, a hangzás és persze Joni Mitchell hihetetlen szabad, könnyed és elegáns éneklése a mai napig meghatározó számomra, mondhatni ő az egyik kedvenc énekesem. Sajátos folkzenéből egy olyan egyéni és egyedi módon interpretálja a dalokat, ami nekem maga a jazz, még ha a gyökere nem is a tradíciókon nyugszik.
https://www.youtube.com/watch?v=IbkKFDHmTik
Húszas éveim elején Cassandra Wilson munkássága volt óriási hatással rám. Az akkor modern, gitárcentrikus és Miles Davis iránti tisztelgése a „Travelling Miles” című albummal, később a „New Moon Daughter”, és a többi lemezét is faltam, imádtam. Mára ebből szinte semmi nem maradt, ő inkább egy korszak volt számomra, de rengeteget tanultam tőle a zenei szabadságról, történetmesélésről csakúgy, mint Joni Mitchell-nél.
https://www.youtube.com/watch?v=pNkLVIgaYaY
https://www.youtube.com/watch?v=DIQ6NT3hmhA
Ezt követő éveimben inkább az absztrakabb zenék érdekeltek, mint Mingus, de akkortájt szerettem bele Bill Frisell zenéjébe is, ami a mai napig tart.
https://www.youtube.com/watch?v=ra5IVgmG5Nc
Chet Baker-ből és Shirley Horn-ból bármennyit és bármikor tudok hallgatni.
https://www.youtube.com/watch?v=QuMzUXPEPRM
https://www.youtube.com/watch?v=MZ8tozU5JII
Mel Tormé számomra erősebb énekes, mint Sinatra, bár őt is nagyon szívesen hallgatom.
https://www.youtube.com/watch?v=uXUl2gHSkPk
https://www.youtube.com/watch?v=8DopzOCeKJc
Mindig felvidítanak Stan Getz bossa nova lemezei, zseniálisak Jobim és Bonfa szerzeményei. Joao és Astrud Gilberto szerintem megkerülhetetlen énekesek, még akkor is, ha az ember soha nem énekel portugálul.
https://www.youtube.com/watch?v=sVdaFQhS86E
https://www.youtube.com/watch?v=hU3IUUIZxEg
Abbey Lincoln egyedisége is nagy hatással van rám.
https://www.youtube.com/watch?v=HjOZgYiYimk
Kiemelném a Nancy Wilson-Cannonball Adderley lemezt, ami zseniális.
https://www.youtube.com/watch?v=SpqQwbayrzM
Korunk énekesei közül szívesen hallgatom Gretchen Parlato-t,
https://www.youtube.com/watch?v=sj5jmCcOcbo
Veronica Swift-et,
https://www.youtube.com/watch?v=HsQ0HzAU15w
Michael Mayo-t,
https://www.youtube.com/watch?v=vnvxcKXbib8
Samara Joy-t,
https://www.youtube.com/watch?v=X03lvK7qoco
Esperanza Spalding-ot,
https://www.youtube.com/watch?v=nVhSCVVz5rI
más műfajból Laura Mvula-t.
https://www.youtube.com/watch?v=m3MMjOZECyw