Akiket mi (me and my lovely wife Gabriella) hoztunk Magyarországra! – 39. rész: Rosario Giuliani (2004. július 23.)

A következő hetekben a zsámbéki külföldi fellépőkkel folytatom sorozatomat!

Mivel nagyon tetszett nekem az olasz altszaxofonos Rosario Giuliani (1967) 2002-ben megjelent CD-je, a „Mr. Dodo”, így azt gondoltam 2004 nyarán őt hívom meg Zsámbékra. (Őt is mi hoztuk először Magyarországra!)

Márciusban átmentem a Magyar Rádióból a Bródy Sándor utcai Olasz Intézetbe és beszéltem Moravcsik Andreával, hogy lenne-e ismét fogadó készségük egy együttműködésre?

Ő bement főnökéhez, aki egyből behívott az irodájába és baráti öleléssel fogadott. Mivel nem tudok olaszul, így angolul beszéltünk. Emlékezett az előző évi Stefano di Battista koncertre, így egyből ráállt az együttműködésre. Sőt, felajánlotta, hogy a péntek esti zsámbéki koncert után szombaton náluk is legyen egy koncert. Ha jól emlékszem ez volt a Bartók Rádió és az Olasz Intézet között az első ilyen jazz „cooperation”.

Mivel Giuliani abban az időszakban fél évet Rómában, fél évet Párizsban élt, így tavasszal még nem tudta, hogy 2004 július vége felé hol lesz koncertje. De aztán hosszas egyeztetés után úgy alakította „tour schedule”-ját, hogy július 23-án és 24-én Magyarországon lehessen.

Rosario elmesélte, hogy 2004 áprilisában Franciaországban veszi fel következő lemeze anyagát, amit májusban mixelnek meg Párizsban. Azt is hozzá tette, hogy szerinte júliusra meg is fog jelenni a CD. Kérdezte, hogy hozhatja-e magával a francia muzsikusokat, mondtam: „Not at all.” Erre félénken megkérdezte, és az olasz együttesét? Mondtam neki, szó se lehet róla. Én adok egy szuper magyar triót mellé. Ráállt.

Ezután felhívtam a zongorista Szabó Danit, hogy a triójával (Szandai Mátyás – bőgő, Mohay András – dob) kellene kísérnie Rosario-t. Nagyon örült neki.

Aztán megjött július 23-án Giuliani és miután udvariassági viziten volt az Olasz Intézetben, és próbált egyet a Szabó Dániel Trióval, Kiss Zoli „Hagyma” kihozta őket a Romtemplom melletti domboldalra. Nagyon jó idő volt, hétágra sütött a Nap. A „soundcheck” jó hangulatban folyt. Utána Rosario adott 1-1 példányt a „Mr. Dodo”-ból ás a vadiúj „More Than Ever”-ből.

Aznap este ők voltak a harmadikok a fellépők sorában, így kicsit kezdett lehűlni a levegő. De Rosario és Daniék is nagy kedvvel, és főleg nagy sikerrel játszottak. Négy számot a 2002-es, egyet pedig a 2004-es lemezről adtak elő.

Mondanom sem kell a domboldal ezúttal is totál megtelt, és nem nagyon akarták elengedni őket.

(Azt csak zárójelben jegyzem meg, hogy a másnapi budapesti koncert is nagyon jól sikerült. Zsámbéki telekszomszédunk hozott be kocsijával. Neki annyira tetszett az előző napi produkció, hogy hozott magával egy üveg saját gyártású ágyaspálinkát is, ami nagyon ízlett Rosario-nak. Azt kiabálta „backstage”-en: „Grappa, grappa”!)