Exkluzív interjú az 50 éves Nagy János „Yancha”-val
Ha jól emlékszem, Jancsát 1991-ben láttam-hallottam először játszani Újpesten a jazzkonzi tanszaki vizsgáján.
1) Hol születtél?
Salgótarjánban születtem.
2) Volt valami zenei előzmény a családodban?
Nagypapám, akinek szabó műhelye volt Budapesten, esténként haknizott korának jól menő énekeseivel, magyarnótákat, operetteket, opera slágereket énekelt. A nyári szüneteket náluk töltöttem a szabó műhelyben, ahol ő egyfolytában énekelte ezeket a dalokat. Édesapám bárzongorista volt, Kertész Kornélnál tanult.
3) Mikor kezdtél zongorázni?
A szüleim valami furcsa elképzelés miatt először hegedülni írattak be, három évig próbálkoztam, végül sikerült meggyőzni mindenkit, hogy nem az az én hangszerem. Így viszonylag későn, tíz évesen kezdtem el zongorát tanulni.
4) Milyen zeneiskolákba jártál, és ott kik voltak a zongoratanáraid?
A Kodály Zoltán Zenei Általános Iskolába jártam, mellette játram a Salgótarjáni Zeneiskolába. Hídvégi Ottó, Parádi Nándor voltak a tanáraim, ők alapvetően bárzongoristák voltak, így a klasszikus képzésem kissé hiányosra sikerült, ami a zongorázást illeti. Tizenkét évig énekeltem kórusban, így szerencsére más vonalon azért sokat tanultam.
5) Mikor és kinek/minek a hatására fordult figyelmed a jazz felé?
Az egyik szórakoztatózenei órán kaptam egy kazettát, amin többek közt Oscar Peterson játszott. Azt meghallgatva tudtam, ha így szeretnék játszani, akkor sajnos ide többet nem járhatok órára.
Tizenöt évesen abbahagytam a vendéglátót és beiratkoztam szintén Salgótarjánban, a jazz tanszakra. Ott először Süle László, majd Farkas Mihály és György Ákos vezetett be a jazz rejtelmeibe.
6) Mikor kerültél Salgótarjánból Budapestre?
A gimnázium elvégzése után rögtön felvettek a jazz-tanszakra, előkészítőbe. Ez volt az utolsó ilyen osztály, miután egy év múlva, hála Gonda János tanár úr munkájának, főiskola lett a jazz-tanszakból. Így következő évben már ott folytathattam.
7) A jazzkonziban kik voltal a jazz-combo gyakorlat társaid?
Az első iskolán kívüli zenekar, amiben játszottam, Szendőfi Péter Fúsió együttese volt. Az iskolában, Laczó Zoltán és Gyenge Lajos voltak a legelső zenekarin a társaim. A legemlékezetesebb a Fortinbrass Fekete-Kovács Kornéllal, Schreck Ferenccel, Molnár Péterrel, és Csomós Ferenccel. Kettest kaptunk egyik év végén zenekariból. Az nagyon vicces volt. Ha valahol képviselni kellett az iskolát, akkor ezt a zenekart küldték, de miután mi délutánonként és este próbáltunk, így a reggel kilences zenekarira nem igazán jártunk be. Szabadkozva adott kettest nekünk Regős tanár úr, mondta, értsük meg, a többi gyerek miatt, akik rendesen bejárnak, nem teheti meg, hogy jobb jegyet ad. Mondjuk hasonló okokból volt egy „szégyenfal” is a hirdető táblán, ahol azoknak a nevei voltak kint, akiket mindjárt kirúgnak a sok hiányzás miatt. A mai jazz élet vezető alakjai szinte mind rajta voltak a táblán. Gyakoroltunk.
8) Kikkel és hányban alakítottál önszántadból zenekart?
A legelső zenekart az akkori osztálytársaimmal alapítottam, Pozsár Eszter, Tenk Dániel és Láposi Elek voltak a társaim. Pozsár Eszterrel a mai napig játszunk együtt. Azt hiszem ő az a muzsikus, akivel a legrégebben játszom együtt.
9) A Hardline Trio-t mikor alapítottad? Milyen itthoni és külföldi sikereket arattál? Jelent meg CD-tek?
Ha jól emlékszem 1993-ban alakultunk. Tiba Sándor dobolt és Lutz János bőgőzött az együttesben. Itthon a szokásos módon játszottunk, ahol tudtunk. A Krakkói Nemzetközi versenyen elsők lettünk és közönségdíjat kaptunk. Spanyolországban, Getxo-ban, egy másik nemzetközi versenyen, pedig a legjobb szólista díjat hozhattam el. Készítettünk felvételt a varsói rádióban, de CD végül nem jelent meg.
10) Mikor és hol jelent meg az első újságcikk rólad? És emlékszel még arra, hogy mikor készítettem a Magyar Rádióban az első interjút Veled?
1989-ben a Nógrád című napilapban jelent meg az első cikk, amikor Pozsár Eszterrel koncerteztünk Salgótarjánban, utána volt egy méltató kritika.
A Magyar Rádióban, ha jól emlékszem ’94-ben lehetett az első interjú.
11) Mikor kerültél be az In Line-ba?
’96-ban hívott Vasvári Pál az In Line-ba. Az egyik legmeghatározóbb zenekar, illetve zenei kapcsolat volt az életemben. Palinak elég megosztó személyisége volt, én azokhoz tartoztam, akikkel nagyon jóban volt, mentoromnak, barátomnak mondhattam őt. Nagyon sokat tanultam tőle a zenekar szervezésről, irányításról. Talán a legfontosabb mondata az volt, amikor azt mondta: El kell döntened, a telefon melyik végén akarsz ülni? Aki várja a hívást, vagy aki kezdeményezi. Döntöttem.
12) Nem akarom mindegyik zenekart egyenként végig kérdezni, amelyikben játszottál, inkább Te sorold el őket!
A sok év alatt sok zenekarban játszottam, sokféle műfajban. Inkább kiemelnék egy párat ezek közül, elsősorban azokat, amelyekben ma is játszom.
A Djabe, a Balkán Union. a László Attila Fusion Circus, és a Makovics Dénes Szextettnek vagyok a zongoristája. A European Mantra-ban a kezdetektől játszom, Borlai Gergővel ’93 óta muzsikálunk együtt.
Mózes Tamarával és Pozsár Eszterrel duózunk, Tamarával közel tíz éve, Eszterrel ’89 óta. Eszter a Free Style Chamber Orchestra-ban is fuvolázik. Az FSCO és a Nagy János Trió, most számomra a legfontosabb zenekar. A trióban Frankie Látó hegedül és Joubert Flóra dobol.
13) Összeszámoltad már hány CD-n hallható a játékod?
Nem számoltam még össze. Most jelent meg az FSCO legújabb albuma „Az üveghegyen túl” címmel, várható még ebben az évben egy új trió és egy új European Mantra lemez is.
14) Tanítasz valahol?
Jelenleg a Kodolányi János Egyetem Művészeti Tanszékén tanítok zongorát, és a saját iskolámban, A Mi Zenénk Alkotóműhelyben.
15) Mióta csinálod a nyári táborokat?
Tizenkét évvel ezelőtt alapítottuk Kéry Gábor barátommal a balatonfüredi Világzenei és Improvizációs Tábort, azóta minden évben megrendezzük, a helyszín szokott változni. Idén augusztusban pedig egy új táborom lesz, Billentyűmágia néven. A Budapest Jazz Club ad helyet egy hétig a zongoristáknak, billentyűsöknek. Vendég előadók pedig Révész Richárd, Szebényi Dani és Gelléri András lesznek. Állandó ritmusszekcióról is gondoskodunk.
16) Milyen külföldiekkel játszottál eddig?
Al Di Meola, Alex Acuña, David Murray, Dave Samuels, Dewey Redman, Dominique Di Piazza, Kim Plainfielad, Paul Wertico, Gary Willis, Mike Stern, Paco Sery, Vincent Mascart neveit emelném ki. Dominique Di Piazza évek óta tanít a nyári táborunkban, vele több közös zenekarban is játszottunk, itthon és külföldön. A következő trió albumon ő és Mike Stern lesznek a vendégek.
17) Emlékszem, hogy 14-15 éves lehetett Ábel fiad, mikor felléptél vele először Debrecenben. Ott gitározott, de azóta inkább billentyűs hangszereken játszik. Hol tart most bécsi tanulmányaival?
Idén végez.
18) Mi a következő közös projektetek? I mean, a Free Style Chamber Orchestra-n kívül...
Az FSCO-n kívül nincsenek közös terveink. Nagyon jó darabokat ír az együttesnek, melyek közül egy már fel is került az új albumunkra.
19) Mik a terveid az idei évre?
Az első már megvalósult, megjelent az új FSCO album.
A trió lemezt szeretném végre megjelentetni. Pozsár Eszterrel készítünk egy duó lemezt, és a European Mantra-val is várható egy új CD. A most tavasszal elmaradt ifjúsági koncertsorozatunkat ősszel bepótoljuk. Két műsorral készülünk, az egyik az új CD-n hallható dalokból áll, a másik pedig, az előző trió album, a „Jazz de Lune” anyaga nagyzenekari átiratban. Ezeken a koncerteken Bogányi Gergely zongoraművész működik közre, ő az eredeti darabokat játssza el.
20) Boldog születésnapot!
Nagyon szépen köszönöm!
