12 ÉVES A BJC!
Az egy tucatnyi év alatt a BJC mozaikszó három betűje fogalom lett, és a működését a Múzeum utcában kezdő, 2012 őszétől a Hollán Ernő utcába, az egykori Duna mozi helyére költözött klub a főváros kulturális életének fontos részévé vált. A 2007 végén nyitott Budapest Jazz Club a főváros leghosszabb ideje aktív, és a jelenleg fennállók között, a legrégebbi jazzklubja, a kezdetektől a mai napig nagy szerepet játszik a jazz egyre népszerűbbé tételében. A hagyományokhoz hűen, idén is január második hétvégéjén ünnepelte születésnapját, ezúttal a tizenkettediket. Ahogy az előző születésnapokon megszokhattuk, a belépés ez alkalommal is ingyenes volt, és a születésnapi tortából is jutott mindenkinek. Az est háziasszonya, Micheller Myrtill énekesnő köszöntötte az idén is totál teltházat adó közönséget, a két zenekar, az Elek István Quartet és az East Gipsy Band fellépése előtt.
Az ingyenes ünnepi koncert az előző évektől eltérően, két részből állt. Az eddig jól bevált recept szerint, az este hétkor kezdődött születésnapi koncerteken a három meghívott formációból először egy fiatal tehetségekből álló, pályakezdő zenekar, majd a fővonalat képviselő, igazi, minden kalandozástól mentes jazz zenét játszó együttes, végül a hangulatot egy extázisig fokozó sztárcsapat lépett színpadra. Most, az este nyolckor kezdődött ünnepen ebből a hármasból sajnálatomra a fiatalok kimaradtak. Pedig a Magyar Jazz Szövetség rendezte Combo Verseny, vagy a Belvárosi Jazzverseny nyerteseinek nagy, akár egész későbbi pályafutásukat meghatározó lehetőség lett volna idén is egy nevükre felfigyelő, teltházas, igazi jazzközönség előtt, egy olyan színpadon játszani, ahol az évek során a hazai élvonal mellett olyan világsztárok léptek színpadra, mint Kenny Garrett, Joe Lovano, Chris Potter, Roy Hargrove, és a neveket még hosszan sorolhatnám. Ennek okáról a klub háromfős tulajdonosi vezérkarából a jelenlévő Bóna Lászlót meg is kérdeztem, aki elmondta, hogy a születésnapok ünneplése a 15-ig szép lassan egyre szolidabb formában történik majd, ennek első jelzése a mostani, 12. évforduló is. A 15-en újra nagy buli lesz, de utána megszűnik az évenkénti ünneplés, és majd a huszadikon, huszonötödiken, és így tovább, tehát csak ötévenként fognak születésnapjukról megemlékezni. Mivel megértem, és kalapot emelek a hosszú jövőt garantáló, bizonyítottan sikeres stratégiájuk előtt, (hadd ne soroljam hány nagyreményű jazzklub dobta be a törölközőt az utóbbi évtizedekben) azért nem más fontos szervével a csalánt verve, mégiscsak érvelnék a fiatalok felléptetése mellett a 15-ig hátralévő három évben. Addig sok víz lefolyik a Dunán, kedves Bóna Laci, gondoljátok át!
Az egyáltalán nem ünneprontásnak szánt interjú megszakadt, mert Myrtill már bekonferálta a társait szaxofonszóval színpadra hívó Elek Istvánt. A mintegy négy évtizedes pályája során több fúvós generációt útnak indító Tanár úr öt éve, 2015 elején alapította első saját kvartettjét, melyben Weisz János zongorázik, Cseh Balázs dobol, és most, hasonlóan a Debreceni Bor- és Jazznapokon is sikert aratott formációval, a bőgőn Soós Márton helyettesítette az egyéb szerződéseinek eleget tévő Molnár Pétert. A kvartett a tavaly márciusában rögzített, a szellemes „Jazz Elek” címet kapott első lemezének anyagát játszotta. A lemezről elsőként a Sonny Rollins „Doxy”-jára reflektáló „Dakszli” hangzott el, majd sorra került a be-bop, hard bop, cool, és a fősodrás modernebb ágainak legnemesebb jellemzőit viselő többi kompozíció is.
A mainstream vonulatot rövid átállás után fúzió követte, a koncert a világ különböző területein élő, eltérő kultúrából merítő cigányság tradicionális zenéit a jazzel mesterien ötvöző East Gipsy Band virtuóz játékával folytatódott. A zongorista-zeneszerző Balázs József vezette együttesben Balogh Guszti énekelt, Sárközi Lajos hegedült és gitározott, Oláh Vilmos cimbalmozott, Orbán György bőgőzött, és Balázs Elemér dobolt. A megbeszélt koreográfia szerint a fiát csaknem a koncert végéig ölében tartó Balázs Józsi a második szám után belekezdett a „Happy Birthday” dallamaiba, megérkezett a torta, Bóna László begyújtotta a tűzijátékot, és a szikrák kialvása után megkezdte a szeletelést is.
A szeletek kiosztása közben a koncert folytatódott, és a hangulat még forróbb lett, mikor édesapja öléből ifjú Balázs József átvándorolt a dobok mögé, és Elemér nagybátyja segítségével az utolsó számban ő diktálta a ritmusokat.
Ez a születésnap is fantasztikus hangulatot hozott, a két zenekarnak köszönhetően a közönség maradandó zenei élményt kapott. Sokan átvonultak a rövidesen kezdődő jam helyszínére, ahol a Gyárfás István Trio volt a házigazda, és az ünneplés hajnalig folytatódott. Aki ott volt, megbizonyosodhatott, hogy a BJC nem véletlenül lett a JazzMa.hu valamennyi listáján az ország legkedveltebb jazzklubja.
