Exkluzív interjú az idei egyik Mecánás-díjassal, Susszer Zoltánnal

Susszer Zolit 2007 őszén ismertem meg, mikor „fű alatt” a Múzeum utcában elindították a Budapest Jazz Clubot.

1) Mikor és hol születtél?

1974. december 9-én Budapesten, de ettől még a Diósgyőrnek szurkolok, kedvenc ételem pedig a pacalpörkölt.

2) Mikor szoktál rá a jazzre? Eleinte kik voltak a kedvenceid? Kiket hallgattál?

Nagyjából 9-10 éves koromtól hallgattam viszonylag sokat a szomszéd házban élő nagymamámnál. Bossa novát, Joao Gilberto, Gilberto Gil, Luiz Bonfá, Sergio Mendes zenéit hallgatta, ezen kívül Sinatra-t, valamint viszonylag sok Stan Getz és Chet Baker lemezt. Getz volt a kedvenc jazz zenészem. Pár évvel később viszont már underground zenéket preferáltam, hard core, punk, indusztriális, experimentális irányzatokat, sokat szólt nálam a Laibach, az Einstürzende Neubauten, Swans, Henry Rollins, Neurosis, Missing Foundation, vagy a dallamos hajlamú Sonic Youth. És a Fekete Lyukba jártam boogie-zni. Ez a dolog részben lecsengett, és mellé jött vissza a jazz. Getz-et még akkor is sokat hallgattam, de sok klasszikust, csak példákat tudok említeni, és ez most nagyon össze-vissza lesz, ahogy eszembe jutnak kedvenc lemezek: Gerry Mulligan, Lee Morgan, Freddie Hubbard, Dexter Gordon, Dave Samuels, Ahmad Jamal, Horace Silver, Michael Brecker, de hallgatgattam Szabó Gábor néhány lemezét is, a Chico Hamilton időszakot is, illetve Zoller Attilát.

3) És most?

Mindenfélét, ez nagyon változó, nincsenek korszakok. Ami ma szólt itthon: Roy Hargrove, Joshua Redman, az autómban Gyárfás István, és egy Dés András lemez, amit a BMC-s Bogitól kaptam valamikor, és a napokban került a kezembe.

4) Mikor és hogy ismerkedtél össze Bóna Lászlóval? Akkor még dobolt?

Egy közös ismerősön keresztül, úgy 12 évvel ezelőtt. Akkoriban szüneteltette a dobolást. Az elmúlt években kacérkodott vele, néha maszatolt egy kicsit, de én sosem ismertem őt igazi, aktív dobosként. Azért párszor láttam dobolni, pl. Elek István 60. születésnapi boogie-ján. Az egy igazi eklektikus sztárparádé volt egyébként, nem egy felejthető élmény.

5) Mikor határoztátok el, hogy saját jazzklubot indíttok?

Elég hamar összebarátkoztunk, és már eleve úgy találkoztunk, hogy szeretnénk egy jazzklubot. Mindkettőnkben, és másik közös barátunkban, Sár Csabában is érett már a gondolat pár éve, 2007-ben fogtunk neki a beruházásoknak.

6) Miért a Budapest Jazz Club nevet választottátok?

Pontosan emlékszem a motívumra: úgy gondoltuk, hogy ez a szándékainkkal egy irányú rangot ad, mert mi Budapest jazzklubját, vezető jazzklubját szerettük volna létrehozni. Az induláskor a Take Five és a Columbus volt még jelen. Ezen belül is pozícionálni szerettük volna a mi elképzeléseinket.

7) Jegyezted, hogy az elmúlt több mint 10 évben hány magyar és hány külföldi lépett fel nálatok?

Nem. Keleti Kristóf barátunk és kollégánk, illetve a programszervezésért felelős Bóna Laci utána tudna nézni ennek. Az utóbbi években a heti négy dupla koncerttel (jam session koncertek), és fesztiválokkal úgy tudom, évente kb. 450 jazzkoncert van a Budapest Jazz Clubban. Szerintem ebből dupla koncerteket kettőnek számolva kb. 15 az elismerten „világsztár” előadás, de ezen kívül is van kb. 10-15 egyéb színvonalas külföldi fellépő, pl. V4-es együttműködések által, avagy Pallai Péter és Kerekes Gyuri brit-magyar együttműködéseinek köszönhetően.

8) Van olyan külföldi, aki a kedvenceid közé tartozik, de még nem sikerült becserkészni?

Persze, rengeteg, bár már teli pohárként látom azt, ami eddig megvalósult, tényleg a legnagyobb sztárokkal. Kurt Elling-ért Neked is hálásak vagyunk, még ma is. Csak hát az érintett hatóságok máig nem adtak engedélyt arra a tervezett Kálvin téri happeningre, hogy a nyakamba vegyelek. Most már rengeteg világsztár megfordult a BJC-ben, élénken él bennem Joshua Redman, Mark Turner, Roy Hargrove, az egyik Mike Stern koncert, Kenny Garrett, Joey DeFrancesco, Joe Lovano. Talán legélesebben a Mark Turner, és a nemrégiben elhunyt Hargrove buli. Most érkezik John Scofield, és Bebel Gilberto is, ahogy említettem, az édesapja és a mostohaanyukája lemezei sokat szóltak a nagymamámnál.

9) Bóna a programigazgató. Mi a Te feladatod a klub életében?

Több kisebb vállalkozásom van, a klubban is azt csinálom, amit máshol, bár eleinte az operatív részben, és a kommunikációban is aktívabban részt vettem. Ma mindenekelőtt: az érdekeinket próbálom érvényesíteni, ennek érdekében kommunikálok, a céljaink megfogalmazásában veszek részt, az elérésükhöz szükséges eszközöket és tennivalókat próbálom meghatározni, újabb bevételi csatornákat építgettem/kerestem, szükség esetén lobbizok, jogszabálymódosítást kezdeményezek, financiális szakadékot hidalok át.

10) Befejezésül pedig gratulálok a Mecénás Díjhoz!

Köszönöm szépen! Jó erőt és egészséget kívánok Neked a jazzőrülethez!