A Beatles és a jazz – Eleanor Rigby (2011-2013)
2013. április 13., Maloschik Róbert
A dalt és szövegét 1966 tavaszán írta Paul McCartney, kimondottan az az év nyarán megjelentetett Beatles LP-re (Revolver). A felvételt pár héttel később, április 28-án és 29-én rögzítették. Az utolsó símításokat pedig június 6-án hajtották végre.
Több szempontból is szürrealisztikus az „Eleanor Rigby”. Hisz addig a szövegek többnyire a szerelemről szóltak, ez pedig a magányosságról. Aztán a sejtetések, hogy tulajdonképpen két liverpooli sírkőről vette Paul a két főszereplő (Eleanor Rigby és Father McKenzie) nevét… És George Martin dupla vonósnégyeses hangszerelése sem volt addig túl megszokott (konkrétan nem volt ilyen!) a Beatles életében.
Az un. „double A-sided” kislemezt (másik A-oldalán a Yellow Submarine-nal) 1966. augusztus 5-én jelentették meg Angliában. 11-én iratkozott fel a slágerlistára, majd 18-ától 4 héten át listavezető volt. 12 hetes „listáskodása” alatt több mint egymillió példányt adtak el belőle a szigetországban.
Amrikában augusztus 8-án dobták piacra, 20-án került fel a listára, de a világszerte sokmillió Beatles rajongó meglepetésére és csalódására csak a második helyig jutott. Úgy tűnik, az amerikai popzene kedvelők nem voltak vevők a vonósnégyesekre…
Az LP-t Londonban 1966. augusztus 5-én dobták piacra. 1966. augusztus 13-tól 1967. június 3-ig, vagyis 34 héten át vezetett és többszörös platinalemez lett. (Igaz, közben volt egy közel kéthónapos „interruptus”, hisz 1966. december 10-től hét héten át az „A Collection of Beatles Oldies” volt a listavezető a Temze partján.)
New Yorkban a „Revolver” csak szeptember 3-án adott életjelt magáról az albumlistán, és 10-től volt hat héten át Number One pozícióban, és 77 héten át maradt bent a Billboard Hot 200-ban. És ezalatt hárommillió példányt adtak el belőle az Egyesült Államokban.
A jazz feldolgozások időrendben:
Ez a dal nagyon tetszett/tetszik a jazz előadóknak, hisz 1966-tól napjainkig jóval több, mint száz jazz feldolgozás készült belőle. 2011 és 2013 között például 6. Én legalább is ennyiről tudok…
S mivel ilyen sok jazzfeldolgozás készült, így arra gondoltam, hogy évtizedes bontásban közlöm ezeket az információkat Önökkel. Vagyis hat héten át böngészhetik azt, hogy a jazzisták közül kik vették szájukra, illetve hangszerükre az „Eleanor Rigby”-t.
Ma tehát a 2011 és 2013 között készültek kerülnek sorra.
Jane Stuart 4’57” (Don’t Look Back 2011 CD)
(JS – voc, Dave Stryker - eg, Rave Tesar - p, Sue Williams - b, Rick De Kovessey - dr)
Nguyên Lê 7’00” (Songs of Freedom 2011 CD)
(NL – eg, Illya Amar – vib, mar, Linly Marthe – bg, Stéphane Galland – dr, Julia Sarr – voc, Guo Gan – erhu)
Laszlo Gardony 4’52” (Signature Time 2011 CD)
(LG – p, John Lockwood – b, Yoron Israel – dr)
Emil Viklicky Trio 3’55” (Kafka on the Shore 2011 CD)
(EV – p, Josef Fetcho - b, Laco Tropp - dr)
Chick Corea & Gary Burton 6’59” (Hot House 2012 CD)
(CC – p, GB – vib)
Alisha’s Quartet 4’04” (Along for the Ride 2012 CD)
(Alisha Pattillo - ts, Paul Chester - eg, Keith Vivens - bg, Richard Cholakian - dr)
