A Beatles és a jazz – Day Tripper

2012. december 23., Maloschik Róbert

Ezt a dalt John Lennon kezdte írni 1965 kora őszén, de elakadt vele, így Paul McCartney segítségével sikerült csak befejeznie. Tehát nagyon erőltetetten azt is mondhatnánk, ez tényleg egy Lennon-McCartney kompozíció.

Amikor kiderült, hogy a „Help!” nagy nyári sikere tán kellene egy újabb kislemez a karácsonyi vásárra, Lennon-nak eszébe jutott, hogy pár héttel előtte részt vett egy londoni zártkörű LSD-s patyn, amin egy hölggyel együtt nagyon elszállt. Illetve kiderült utólag, hogy csak félig, mert a hölgynek ez volt a praktikája… De a dal szövege áttételesen (trip = utazás) a kábítószerezésről szól. 1970-ben, a Beatles feloszlása után Lennon azt mondta, ezt a dalt vállalja, mert ez az övé. Utólag McCartney elmondta, hogy Lennon fejében igazán csak a közép rész híres gitárszólója volt meg hangról hangra, a szövegből pedig a „Day tripper” és a „She’s a prick teaser”, amit később „big teaser”-re finomítottak. És ő ebben a modorban írta a verse-éket és a szöveg kisegítést. De mivel egy kislemeznek két oldala van, ő meg tök egyedül megírta a „We Can Work It Out”-ot. 1965. október 16-án az Abbey Road stúdióban fel is vették mind a két dalt, és szokás szerint George Martin zenei rendező mondta ki a végső szót, a „We Can Work it Out” kerül az A-oldalra, mert az elódikusabb és jobban fog tetszeni a közönségnek és a disc jockey-knak! Ezen Lennon kiborult. Óriási üvöltözésbe kezdett és félig-meddig célt ért. Így született mega pop-rock zene történetének első un. „double A-sided” kislemeze!

Angliában december 3-án jelentették meg és december 16-án került a lista élére. És ha már ott volt, 5 hétig, vagyis 1966. január 20-ig ott is maradt.

Amerikában december 6-án dobták piacra a „dupla A-oldalas” single-t, amely nagy csalódásra csak 5-ik lett a Billboard listán.

Mivel Angliában és Amerikában is a „Rubber Soul”-t jelentették meg 1965 Karácsonyára LP-ként és azon a „Day Tripper” nem szerepelt (egyébként a „We Can Work It Out” sem…), így taktikai okokból fél évvel később 1966 nyarán dobtak két különböző címen válogatás LP-t (ez első ilyen típusú nagylemezt a Beatles életében…) a piacra.

Amerikában 1966. július 9-én dobták piacra a „”Yesterday”… and Today” című LP-t, ami 31 hétig volt olvasható a Billbord kétszázas albumlistáján. Már július 30-án átvette a vezetést és 5 hétig volt Number One. Az már csak hab a tortán, hogy ötmillió példány kelt el belőle.

Az angliai „best of” lemez, az „A Collection of Oldies… but Goldies” címet viselte és csak 1966 végén, hogy egészen pontos legyek december 10-én jelentették meg. Nagy csalódásra nem jutott feljebb a hetedik helynél a brit albumlistán és mindössze félmilliót adtak el…

A jazz feldolgozások időrendben:

Az elmúlt 47 évben harminckettő jazzváltozat készült belőle. Legalább is én ennyiről tudok…

Sergio Mendes & Brasil ’66 3’01”

(Herb Alpert Presents Sergio Mendes & Brasil ’66 LP 1966)

Odell Brown & The Organ-izers 7’18” (Raising the Roof 1966 LP)

(OB – org, Curtis Prince – dr, Artee Duke Payne – as, Thomas Purvis – ts)

Ken Woodman & His Picadilly Brass 2’32” (That’s Nice - Town Talk 1966 LP)

Ramsey Lewis 3’10” (Wade in the Water 1967 LP)

(RL – p, Cleveland Eaton – b, Maurice White – dr)

Herbie Mann (fl) & Tamiko Jones (voc) 2’30” (A Mann and a Woman LP 1967)

Terumasa Hino (tp) 2’22” (La Chanson D’Orphée 1968 LP)

Norio Maeda – Jiro Inagaki and The All Stars 3’21” (This Is Jazz-Rock 1968 LP)

Mongo Santamaria (con) 2’50” (All Strung Out 1969 LP)

Kanji Harada (dr) 3’10” (Hey Jude 1972 LP)

Cecarrelli Trio 3’19” (3 Around the 4 CD 1994)

(André Ceccarelli – dr, Thierry Eliez – p, Jean-Marc Jafet – bg)

Norrbotten Big Band feat. Nils Landgren 4’38” (Norrbotten Big Band 1995 CD)

The Swingle Singers 2’20” (1812 CD 1995)

Domingo Quinones (voc) 4’18” (VA: Tropical Tribute to The Beatles 1996 CD)

Martin Taylor (ag) 4’29” (Artistry 1996 CD) (medley:Here, There and Everywhere+)

Tok Tok Tok 3’47” (50 Ways to Leave Your Lover 1999 CD)

(Tokunbo Akinro – voc, Morten Klein – ts, perc, Frank Fiedler – b)

The Black Panthers 3’02” (VA: Good Night Tokyo 2000 CD)

ManSound 2’18” (a capella!) (Live in Kiev’s Jazz Club 2000)

Chie Ayado 2’35” (Love 2000 CD)

(CA – voc, T. Sugimoto - b)

Kazuo Yashiro Trio 3’19” (Love Is Here to Stay 2000 CD)

(KY – p, Masanaga Harada – b, Jimmy Takeuchi - dr)

Tangoloco – Daniel Garcia Quinteto 3’16” (Tangos de Liverpool 2002 CD)

(DG – p, Walter Castro – bandoneon, Horacio Montesano – eg, Mono Hurtado – b, Christian Colaizzo – dr)

Peter Lipa (voc)  4’38” (Beatles in Blue(s) 2002 CD)

Luca Colombo (ag) 3’32” (Playing The Beatles 2005 CD)

Tahta Menezes (voc) 4’19” (VA: Bossa Grooves! Revisiting Beatles 2006 CD)

Deborah J. Carter (voc) 4’20” (Daytripper 2006 CD)

(Coen Molenaar – ep, Mark Zandveld – b, Enrique Firpi – dr)

Colina Miralta Sambeat 4’46” (Colina Miralta Sambeat Trio 2007 CD)

(Perico Sambeat – ts, Javier Colina - b, Marc Miralta - dr)

Brian Bromberg (b) 5’58” (Hands 2009 CD) (medley:+Yesterday+Eleanor Rigby)

Marius Priam (voc) 3’44”(JM Harmony-Let It Beatles 2010 CD)

Soulive 3’05” (Rubber Soulive 2010 CD)

Jazzystics feat Deborah Dixon 3’12” (VA: Jazz and Beatles 2010 CD)

Diogo Guanabara e Macaxeira Jazz (Tocando Beatles 2010 CD)

(DG – mandolin, Ticiano D’Amore – g, Henrique Pacheco – b, Raphael Bender – dr)

The Link Quartet feat. Miss Modus 2’30” (4 CD 2011)

Ken Navarro (ag) 8’16” (medley:+Ticket to Ride) (The Test of Time 2012 CD)