A Beatles és a jazz – Being for the Benefit of Mr. Kite!
2012. szeptember 15., Maloschik Róbert
Ezt a bolondos melódiát John Lennon írta 1967 január-februárjában, Paul McCartney kis segítségével… Ezt a dalt 1967 február-márciusában vették fel, és ez lett a „Sgt. Pepper’s Lonely Hearts Club Band” LP első (A) oldalának hetedik, záró „track”-je.
A dal születéséről később Lennon így nyilatkozott: „Nem emlékszem pontosan, de valamikor 1967 januárjának végén a „Strawberry Fields Forever” kislemezünk videoklipjének forgatását a rendező vidékre, konkrétan Kentbe képzelte el. A felvételek szünetében elmentem egy helyi antikváriumba, ahol rátaláltam egy XIX. századi cirkuszi plakátra. Ez adta az ihletet a dal komponálásához.”
George Martin (a zenei producer) pedig úgy emlékszik, hogy ez volt a „Sgt. Pepper” zeneileg legkomplexebb dala, amit 1967. február 17-én vettek fel. De különböző rájátszások (overdubs) miatt a felvételek március 29-ig elhúzódtak. Már neki álltak a keverésnek, mikor március 31-én John Lennon azt mondta: „Ennél én sokkal karneválibb hangulatot képzelek el…”. És mielőtt George Martin szóhoz jutott volna, így folytatta: „Érezni akarom a lószar szagát a manézsban!”. Erre Martin utasította a hangmérnök Geoff Emerick-et, hogy készítsem másolatot az első keverésből, ollóval szabdalja szét a magnószalagot, utána dobja föl a levegőbe, majd a földről a darabokat felszedegetve, találomra ragassza össze… És hogy még őrültebb legyen a dolog, az így összeragasztott szalagot visszafelé játssza be abba a részbe, ahol az un. „fairground organs”-es rész van… (Aki tudja, hogy mi a „fairground organs”, az írja meg nekem! Én azt hittem, hogy a verkli, de hát az meg az angol szótár szerint „hurdy-gurdy” (hördi-gördi, you know!).
Még ennél is érdekesebb (szerintem…), hogy a BBC az LP-ről három számot nem volt hajlandó játszani a kábszeres szövegek miatt, és ezek közül az egyik a „Being for the Benefit of Mr. Kite!” volt. (Eddig én ezt csak a „Lucy in the Sky with Diamonds”-ról (LSD!) tudtam…) A „Mr. Kite”-ban azonban többször is elhangzik, a „Henry the Horse” (ő volt az idomított ló, aki valcerezett…), de a BBC „főokosai” szerint ez az akkori szlengben a heroint jelentette. (A Magyar Rádióban is voltak ilyen „főokosok”. Egyikük az 1970-es évek elején kitalálta, hogy nem szabad Move –aki nem tudná, az 1960-as évek végének egyik nagysikerű angol pop-rock együttese- számokat játszani, mert az rímel (what?) a MOVE (Magyarországi Védegylet)-re, ami a Horthy korszakban Gömbös Gyula pártja volt… Az sem nagyon zavarta, hogy az angol együttest „múv”-nak kell ejteni!)
A „Sgt. Pepper’s Lonely Hearts Club Band” LP Angliában 1967. június 1-én jelent meg, június 10-én egyből a szigetországi albumlista első helyén nyitott és első nekifutása 23 hétig ott is maradt! Utána még három részletben 4 héten át volt listavezető Nagy-Britanniában, egészen 1968. február 10-ig. Természetesen többszörös platinalemezként végezte…
Amerikában –mivel később jelentették meg- csak 1967. június 24-én adott életjelt magáról a „Sgt. Pepper’s”. Egy héttel később, azaz 1967. július 1-én került Number One pozícióba és 15 héten át vezetett. Viszont a Billboard 200-as listájáról csak 175 hét után esett le, és a három és negyed év alatt több mint nyolcmillió darab kelt el belőle.
A jazz feldolgozások időrendben:
A „Being for the Benefit of Mr. Kite!”-ból az elmúlt 45 évben összesen öt jazz feldolgozás készült, az is az elmúlt 10 évben. Legalább is én ennyiről tudok…
Jeff Decker Quartet 6’45” (I’ll Know 2000 CD)
(JD - ts, Hod O’Brien – p, Pete Spaar – b, Robert Jospé – dr)
Szakcsi Lakatos Béla (p) 4’51” (Márványterem – 2007. január 5.)
Doctor 3 5’15” (Jazz Live Italiano 2007 Volume 8 CD)
(Danilo Rea – p, Enzo Pietropoli – b, Fabrizio Sferra – dr)
Jamie Cullum (voc, p) 2’26” (VA: Sgt. Pepper’s Lonely Hearts Club Band BBC 2 40th Anniversary Rip CD 2007)
Tok Tok Tok 3’02” (Revolution 69 CD 2010)
(Tokunbo Akinro – ének, Morten Klein – el. zongora, tenorszaxofon, dob, Christian Flohr - bőgő)