JazzMa

Friss Hírek

Lemezpolc kritika:
Simmons, Adam - Zatoczka

Simmons, Adam: Zatoczka 2020. október 09., Bereczki Bálint

adam-simmons-zatoczka.jpg

Adam Simmons – Zatoczka (Tribute to Komeda) – Fat Rain


Krzysztof Komeda a lengyel és európai jazz kikerülhetetlen kulcsfigurája, legendája, még tragikus halála (haverja, az író Marek Hlasko egy közös ivászat során véletlenül lelökte egy szakadékról) után 50 évvel is. Zenei öröksége túlmutat a kontinens modern jazz zenéjének megteremtésén, filmzenéi (Vámpírok bálja, Rosemary gyermeke, Kés a vízben, stb.) előkelő helyet vívtak ki neki a komponisták körében.

A fent említett szomorú évforduló apropóján különleges koncertre került sor Ausztráliában, a Deakin Edge-ben rendezett Lengyel zenei napon. Komeda örökségét Adam Simmons szaxofonos idézte meg, saját kreatív zenekara, és két nagyszerű vendég (Tony Gould zongora és Deborah Kayser ének) segítségével. Ennek a koncertnek a felvétele látott napvilágot „Zatoczka” címmel.

A lemez címe lengyelül patakot jelent, és ezen a ponton csatlakozik a koncert társművésze, Jean Poole. Poole művészi filmeket készített a koncerthez, amik párhuzamosan futottak a muzsikával, illetve a zenészek reflektáltak a vásznon látottakra. A filmeket az ausztrál Merri pataknál készítették.

Simmons zseniális módon ragadja meg Komeda munkásságát. Sikerült egy álomszerű, hipnotikus szövetet teremtenie, ami végig jó táptalaj az elszállósabb dolgokhoz is. Gould melankolikus zongoratémája és Kayser éteri, szövegtelen éneklése vezetik be így az albumot („Sleep Save and Warm” a Rosemary gyermekéből). A kulcsmotívum innentől a ballansz. Az a zenei egyensúly, vonzza és taszítja is a koncerten elhangzó összes irányt. Hallhatunk itt mindent, ami Komeda világát jellemezte: absztrakt gondolatok, rövidebb free összekötők, száguldó be-bop lüktetések, avantgárd sikoltozások, és dallamos, gyönyörűen felépített melódiák, melyek sokak számára csengenek ismerősnek, akik szeretik a lengyel mozit, vagy Polanski filmjeit.

Simmons-nak sikerült az, ami keveseknek: egy koncertbe sűríteni egy szerző életművének legtöbb sajátosságát, közben végig egyensúlyban lenni, feszültséget oldani és teremteni azonos mértékben. Mindezt a saját hangján. A korong nem csak Komeda rajongóknak ajánlott.


Vissza a lemezhez